2024. november 30., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kiskertembe rozmaringot ültettem – másodszor is

Kedden Nyárádszeredában került bemutatásra a Kiskertembe rozmaringot ültettem... című daloskötet második kiadása. A Sebestyén Péter válogatásában közreadott több mint háromszázharminc dal, nóta a magyar néplélek egész érzelmi skálájának tükrözője – hangzott el. 

Nemcsak a meghívott nyárádszeredai Bocskai dalkar női kara és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc férfikar, hanem minden jelenlevő jókedvvel zendített rá a közismert és közkedvelt Zavaros a Nyárád című dalra, majd számos más népdalra, népies műdalra, nótára, de táncdalra is, így nem is igazi könyvbemutatónak, hanem inkább nótadélutánnak tűnő rendezvényen szórakozott a közönség. Ferencz Csaba nyugalmazott nyárádszeredai zenetanár és karnagy kiemelte: ritka az a nemzet Európában, amelynek annyira gazdag volna a dalkincse, mint a magyar, majd Bartók és Kodály rendszerezése alapján ismertette a régi (pentaton), az új és vegyes stílusú népdalok jellemzőit, amelyekhez mind-mind felcsendült egy-két dallam is az újonnan bemutatott kötetből, ugyanígy kuruc dalok, Petőfi-műdalok, Bartók gyűjtötte nyárádmenti (jobbágytelki) dalok, majd hallgatók, nóták és táncdalok is. Akitől pedig azt várta volna a közönség, hogy magáról és a könyvről beszéljen, Sebestyén Péter plébános úr inkább a harmonikáját vette fel, és játszott el kalotaszegi népdalokat, majd a dedikálás után a közönséggel és a jobbágyfalvi népi zenekarral együtt folytatta az éneklést, muzsikálást.

A 2008-ban megjelent kötet második, kissé átdolgozott kiadását vehették kezükbe az érdeklődők

Fotó: Gligor Róbert László


A dal ereje a közösségben van

„Magyar népdalkincsünk ismerete, éneklése segíti önbecsülésünket, büszkeségünket. Általuk beazonosíthatjuk magunkat a világban, erősödik közösségi tudatunk, élményvilágunk” – vallja a kötet előszavában Sebestyén Péter. Népdalt egyedül is lehet énekelni vagy fütyörészni, de igazi erejét egy családi vagy közösségi összejövetelen lehet megtapasztalni, ilyenkor érdemes magunkat elengedni, hogy a népdal repítsen a szárnyain, szabaduljon fel a lelkünk, szóljon szívből az ének. Ez a legjobb terápia a stressz ellen, és egy-két ének hatására már lelkünkből törnek fel a régi dallamok – véli a csíkszépvízi születésű pap, aki szerint a kötetben elsősorban olyan népdalok vagy népies műdalok találhatók, amelyeket a múlt század ’70–80-as éveiben énekeltek Felcsíkon, és amelyeket elsősorban szüleitől tanult. A dallamokat úgy kottázták le, ahogyan azt a szülőfalujában és annak környékén gyermekkorában megtanulta.

A daloskötet Marosvásárhelyen 2008-ban jelent meg, most annak egy második, kissé átdolgozott kiadását vehették kezükbe az érdeklődők. Az elmúlt két év arra is jó volt, hogy átdolgozza és sajtó alá rendezze az anyagot – mondta el az atya. Az első kiadás anyagát átválogatta, kihagyott gyerekdalokat, de újabbak is bekerültek, hiszen azóta sok új dalt megtanult, például a szászcsávási Jámbor István „Dumnyezó” dalait, vagy éppen kalotaszegieket, és ebben a kötetben már nem szerepelnek úgynevezett irredenta nóták és cigánydalok, hiszen azok nagyobb részét már mindenki ismeri – derült ki.


 „Lehet, kell, kötelező énekelnünk”

„Ahol éneket hallasz, oda menj be, mert ott jó emberek laknak” – tartja a mondás. Ha a kedd délutáni éneklést hallották az utcán elhaladók, bizonyságot tehetnek arról, hogy a Nyárádmentét jó emberek lakják. „Az ökuménia nem a templomokban valósul meg, hanem ott van az ökuménia, ahol közösen tudunk dalolni, közösen tudunk imádkozni, és tudunk együtt élni” – állítja Varga Sándor nyugalmazott unitárius lelkész, aki Sebestyén Pétert és az általa végzett munkát méltatta. A legnehezebb munka nem a bányákban folyik, hanem az imádság a legnehezebb munka, mert imádkozni csak őszintén lehet. Akik úgy tudnak imádkozni a mi népünkért, mint akik a népért élnek, azoknak a szívük dobbanásában benne van az, hogy vigyázni kell az Istentől kapott tálentumokra. „Ez a föld a miénk, ha százszor is elveszik tőlünk, és otthonainkban lehet, kell, kötelező énekelnünk, mert énekeink, himnuszaink által tartjuk meg magunkat, és dalaink által tudunk közösséget teremteni” – fejtegette a lelkipásztor.

Amikor teheti, Sebestyén Péter is szívesen énekel 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató