Rendkívüli vendég Budapesten: a koptok pápája

• 2011-08-23 08:51:39

• Bölöni Domokos

A Szent István-napi ünnepi ceremóniát az Országház erkélyéről nézte végig, majd részt vett a misén és a körmeneten is Őszentsége III. Senuda kopt keresztény egyházfő és egyházának vezetése. A magyar államelnök fogadta a 88 éves egyiptomi kopt pátriárkát, aki vasárnap felszentelte Budapest első kopt templomát.

A Szent István-napi ünnepi ceremóniát az Országház erkélyéről nézte végig, majd részt vett a misén és a körmeneten is Őszentsége III. Senuda kopt keresztény egyházfő és egyházának vezetése. A magyar államelnök fogadta a 88 éves egyiptomi kopt pátriárkát, aki vasárnap felszentelte Budapest első kopt templomát. Az egyházfő hangsúlyozta, egyháza számára legfontosabb a spiritualitás, a lelki élet ápolása és az emberek vezetése a szentség felé. Mint mondta, különös hangsúlyt fektetnek a fiatalok lelki és dogmatikai képzésére, ennek összefogására egy ifjúsági püspököt is kinevezett. Hangsúlyozta, az istentiszteleteken elhangzó szentbeszédeknek válaszokat kell adniuk az emberek kérdéseire, ezért nagyon fontos, hogy a papság kapcsolatban legyen a hívekkel. Kiemelte, hogy a kopt egyház missziós tevékenysége révén több afrikai országban is jelen van, és számos területen egyetértésben dolgoznak a muszlimokkal. Az egyiptomi kopt egyház a legnagyobb és legegységesebb keresztény közösség az arab világban. Alapítójának Szent Márk apostolt tartják, ő volt az első kopt pátriárka a Kr. u. 1. században. A jelenlegi kopt ortodox egyház pátriárkája III. Senuda, aki sorrendben a 117. egyházi vezető Szent Márktól kezdve. Egyiptomban a lakosság 10–15 százaléka vallja magát kopt kereszténynek, számuk mintegy 8–10 millió főre tehető. A kopt ortodox egyház vagy alexandriai kopt ortodox egyház Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza. Az antikhalkédóni egyházak közé tartozik, amelyek a 451-es khalkédóni zsinaton az (akkor még egységben lévő) ortodox és nyugati keresztényektől eltérő krisztológiai álláspontot képviseltek, ezért külön egyházzá váltak. Eredete Egyiptomba vezethető vissza, de világszerte vannak követői. Az alexandriai patriarchátust, az öt ősi patriarchátus egyikét a hagyomány szerint Szent Márk apostol alapította. A khalkédóni zsinat után bekövetkezett szakadás során a hívek nagy többsége (jellemzően a kopt nyelvűek) a kopt ortodox egyház híve lett, kisebb része (jellemzően a görög nyelvűek) pedig az ortodox irányzatú alexandriai ortodox egyházé; mindkét egyház az alexandriai patriarchátus örökösének tartja magát. Az egyiptomi keresztényeket az arabok érkezésétől kezdve nevezték koptoknak – azaz egyiptomiaknak. Az arab uralom alatt elnyomásnak voltak kitéve, de mind a mai napig fennmaradtak. A későbbi katolikus missziós tevékenység hatására a kopt ortodox egyház híveinek kb. 2,5%-a elfogadta a római pápa joghatósági elsőbbségét és tanítóhivatali tévedhetetlenségét, és 1442-ben unióra lépett Rómával, ez a mai kopt katolikus egyház. Továbbra is ragaszkodnak az „egy természet” állásfoglalásához, a filioque kérdésben pedig az ortodox egyházak nézeteit vallják. Mária-tiszteletükben, szentségtanukban nem különböznek az ortodox vagy a katolikus állásfoglalá-soktól. Vezetőjük Alexandria pátriárkája, Szent Márk utóda, a kopt pápa. Előírásaik szerint csak fölszentelt pap keresztelhet, a fiúkat 40, a lányokat 80 napos korukban keresztelik meg, háromszoros vízbe merítéssel. A gyermeket a keresztelés után azonnal megbérmálják és megáldoztatják. A világiak 16 éves korban kezdik a gyónást, a papok és diakónusok egész életükre föl vannak mentve a gyónás alól. Papjaik bármikor visszatérhetnek a világi életbe, mert szerintük az egyházi rend nem hagy eltörölhetetlen jegyet a lélekben. Házasságkötésnél a pap olajjal keni meg a jegyesek csuklóit. A betegek kenetének szentségét az egészségeseknek is kiszolgáltatják, hogy őket a gonosz szellemektől megvédjék. Liturgiai nyelvük a kopt és az arab nyelv. A kopt a koptok által a késő ókortól beszélt nyelv, az egyiptomi nyelv legkésőbbi fejlődési fázisa. A démotikus nyelvből alakult ki a 2–3. század között. Az afroázsiai nyelvcsaládba tartozik. A koptot – pontosabban annak bohairi dialektusát – ma csak alkalmanként használják a kopt ortodox egyház szertartásain. Az elmúlt évtizedekben használatát egyházi körökben is visszaszorította az arab nyelvű liturgia. A kopt ábécé a görög írásból és kisebb részben az egyiptomi démotikus írásból átvett betűket használja.
A kopt nyelv segítette a kutatókat abban, hogy megfejtsék az ókori egyiptomiak nyelvét.
A kopt templomok négyszög alakúak, a szentélyt fából készült díszes fal választja el a templom többi részétől, melyben külön rész van fenntartva a papság, a férfiak és a nők számára. Saját egyházi naptáruk van, melyet Diocletianus uralkodásának kezdetétől (284) számítanak és a vértanúk évszámításának neveznek. A 32 püspökségből 28 Egyiptomban, kettő Szudánban, egy Kenyában, egy pedig Izraelben van. Nyolc kolostoruk van, összesen kb. 400 szerzetessel. A kopt ortodox egyház autonóm részegyháza a brit ortodox egyház.
A koptok hősies küzdelme megmaradásukért példaértékű a harmadik évezred elején, amikor világviszonylatban a vallási üldöztetést elszenvedők hetven százaléka keresztény.