A romániai kisebbségek napját ünnepelték Marosvásárhelyen

• 2011-12-18 17:23:12

• Antalfi Imola

Lehetőséget kell teremteni Erdélyben a magyar nyelv tanítására a románok számára – nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szombaton Marosvásárhelyen, a romániai kisebbségek napja alkalmából szervezett konferencián.

Lehetőséget kell teremteni Erdélyben a magyar nyelv tanítására a románok számára – nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szombaton Marosvásárhelyen, a romániai kisebbségek napja alkalmából szervezett konferencián. A Többnyelvűség és az etnikumközi kulturális kapcsolatok című értekezlet fő témakörei a nemzeti kisebbségek és a többség közötti párbeszéd, a kisebbségek – elsősorban a roma közösségek – képviselőinek politikai szerepvállalása, az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvények és azok betartása voltak.

A Divers Egyesület, a kormány interetnikai kapcsolatokért felelős főosztálya és a Pro Európa Liga közös rendezvényén a roma közösség számos képviselője is részt vett. Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta: elsősorban a helyhatóságok feladata gyakorlatba ültetni a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályokat, ugyanakkor a helyi szinten tapasztalható problémák csak úgy oldódnak meg, ha a helyi közösségek kommunikálnak, együttműködnek, azaz „nyitnak” egymás felé, a mindennapi életben is használják nyelvüket. „Nemcsak a magyar nyelvre gondolok, hanem a roma nyelvre is, amit a roma kisebbséghez tartozók szinte kizárólag a családban használnak. Márpedig a roma közösség helyenként igen nagy arányban él, ahol megilletnék a 215-ös törvényben előírt jogok” – mondta a Divers elnöke. György Somai Gyöngyvér, az interetnikai kapcsolatokért felelős kormányfőosztály képviselője a komány kisebbségpolitikájának alapját képező nemzetközi egyezményeket és jogszabályokat ismertette, hangsúlyozva: december 18-a nemcsak a kulturális sokféleség ünnepe, hanem a párbeszédé is. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke úgy vélte, a különböző kultúrák kapcsolata, a különféle nemzeti közösségek közti párbeszéd a jobb együttélést segíti elő, hozzájárulva a régió stabilitásához. Hangsúlyozta: a multikulturalitás egy ország számára gazdagságot, értékeket jelent, amire társadalompolitikák épülhetnek. „Annak ellenére, hogy eltelt 20 év a multikulturalitás elismerése óta és az interkulturalitás irányába is lépéseket tettünk olyan értelemben, hogy Románia is elfogadta a kisebbségekre és a kisebbségi nyelvekre vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, azt tapasztalom, hogy még mindig erős az ellenállás azzal szemben, hogy a monolitikus szimbolikus teret kinyissuk a többi kultúra és a többnyelvűség irányába. Ellenzik, hogy például azokon a területeken, ahol a magyarok többségben élnek, a Székelyföld területén a magyar nyelv kapjon egy regionális második nyelv szerepet. Annak ellenére, hogy kétnyelvű táblák léteznek, nagyon sok közintézményben nem lehet magyarul beszélni, a postaszelvények és más típusnyomtatványok nem hozzáférhetők magyar nyelven. Gyakran látom, hogy idős személyek ezekben a közintézményekben tehetetlenül üldögélnek egy sarokban és várják valamely állampolgártársuk segítségét, hogy kitöltsenek egy nyomtatványt” – mondotta Smaranda Enache. Kérdésünkre, hogy kinek mit kellene tennie annak érdekében, hogy a kisebbségi nyelvhasználat a gyakorlatban is megvalósuljon, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: nagyjából mindent megtettek azok, akik a nyelvpolitikával foglalkoznak a kisebbségek részéről. „A román kormányra gyakorolt nyomás eredményeként elfogadták az anyanyelvhasználatra vonatkozó tövényeket. De a tapasztalat Nyugat-Európában az, hogy azok a személyek, csoportok, akiknek a törvényekbe foglalt jogait nem tartották tiszteletben, egyéni és csoportos pereket indítottak és felvitték az Európai Emberjogi Bíróság elé. Azt hiszem, amíg pár ilyen pert magyarok, szászok vagy cigányok nem nyernek meg a román állam ellen, és amíg a román állam nem fizet kártérítést, addig nem fog kimozdulni a holtpontról ez a helyzet. Romániában a nacionalizmusra és a román ortodox dominanciára épült nemzetkép még igen erős, és még jó ideig nem várható semmilyen javulás. De nemcsak a kisebbségektől kell elvárni, hogy többnyelvűek legyenek, hanem a többségnek is meg kell adni ezt a lehetőséget. Legalább fakultatív szinten olyan régióban, mint Erdély, be kellene vezetni a magyar nyelv tanítását az ezt igénylő románok számára. A tankönyveken is változtatni kellene, hiszen minden kisebbségi megtanulja a többségi nemzet történelmét, de ez nem a kölcsönös…” – tette hozzá Smaranda Enache.

A konferencián Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum menedzsere elmondta: szerinte a politikának, a kisebbségek köréből kikerülő intézményvezetőknek nagy szerepük van az intézmények kétnyelvűségében, ugyanakkor hangsúlyozta, a kisebbségeknek képviselőket kell bejuttatniuk a politikai életbe, az önkormányzatokba – a roma közösség pedig ilyen vonatkozásban hátrányos helyzetben van. A rendezvény további részében Hossu Iulia kutató és Sarău Gheorghe professzor, a Bukaresti Egyetem roma tanszékének vezetője tartottak rövid előadásokat.