2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A nemzeti bank kormányzója szerint Románia akkor léphet majd be az eurózónába, amikor autópálya szeli át a Kárpátokat.

A nemzeti bank kormányzója szerint Románia akkor léphet majd be az eurózónába, amikor autópálya szeli át a Kárpátokat. A kérdésre, hogy az utóbbi évek gazdasági fejlődése miért nem érződik a lakosság vásárlóerejében, miért van olyan óriási fejlődésbeli különbség az ország egyes térségei között, válaszolta a fentieket. És meg is magyarázta: azért kell(ene) autópályáknak keresztül-kasul átszelniük a Kárpátokat, hogy ne csupán egyes zónák, „enklávék” fejlődjenek, ahová a beruházások összpontosulnak…

Jó, hogy bár a nemzeti bank kormányzója tudja, mit kellene tenni. A hazai politikai életet figyelve egyértelmű, hogy sem a törvényhozókat, sem a végrehajtó hatalmat nem érdekli a gazdaság, tevékenységük a politikai harcokban, egymás lejáratásában merül ki.

Elég, ha azt vesszük, hogy miután egy ország szavazott arra, hogy 300-ra csökkentsék a parlamenti képviselők számát, a funkcióban levő honatyák, akik nyilatkozatok szintjén éjt nappá téve a választók boldogulásán ügyködnek, olyan választási törvényt hoztak ki, amelynek nyomán kis híján hatszázra ugrott a nyakunkon élősködő honatyák száma.

A Mediafax nemrégi elemzése szerint ugyanis a parlamenti képviselők öt hónap alatt kevesebbet dolgoztak, mint egy egyszerű munkás egy hónap alatt, napi nyolcórás munkaprogrammal. Egy alkalmazott havi 22 napot, azaz közel 176 órát dolgozik. A szenátorok február óta a plénumbeli ülések során, beleértve a júliusi rendkívüli szessziót is, 104 órát dolgoztak, a képviselők 35 ülés során 94 órát gyűjtöttek össze. Hozzá kell tennünk, hogy az elfogadott törvényeknek csupán a 30%-a volt parlamenti kezdeményezés, a többit a kormány javasolta. Emellett a plénumot általában hétfőn és kedden tartják, rendszerint ugyanezeken a napokon vannak a bizottsági ülések is. Ami azt jelenti, hogy szerdán már haza is mennek a honatyák a választási körzetükbe.

De amikor a parlamentben kellett volna lenniük, akkor is nehezen jött össze a „kvórum”, sokszor fel kellett függeszteni az ülést. Például május 13-án, amikor a képviselőházban minden idők legrövidebb ülésére került sor: mindössze 24 másodpercet tartott. Ettől persze megkapják a havi minimum 5 ezer lejt a parlamenti vakációk idején is, ami nyáron két hónap, télen pedig egy. Ehhez jönnek a kiegészítők, ingyenutazások és elszállásolások, a vidéki irodák fenntartására kapott összegek stb.

Csoda tehát, ha nincsenek egyértelmű, világos, a lakosság érdekeit szolgáló és a demokratikus jogállamiságot biztosító törvények? Ha akkor „érünk meg” Schengenre, amikor majd a Kárpátokat autópályák szelik át, akkor nagyon távoli lesz az a jövő. Mintha azt várnánk, hogy „a Lánchíd oroszlánja elbőgje magát”.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató