A segesvári önálló magyar iskola létrehozásáról
Az új tanácsgyűlésen, mint várható volt, a jogi rendelkezésekkel ellentétben a testület elutasította az RMDSZ-frakció módosító javaslatát, annak ellenére, hogy többször kihangsúlyoztuk a törvény kötelező jellegét.
2011 februárjában, mindjárt az új tanügyi törvény életbe lépése után, a segesvári RMDSZ konzultációs találkozót szervezett a pedagógusokkal, szülőkkel, a magyar érdekeltségű civil szervezetek képviselőivel, a magyar történelmi egyházak képviselőivel, annak érdekében, hogy megvitassák a tanügyi törvény adta lehetőségeket, illetve Segesváron egy új, jogi személyiséggel rendelkező önálló magyar iskola létrehozását, amely magába foglalja az addig három iskolában tagozatként működő magyar osztályokat az általános iskolától a líceumig.
A találkozón a segesvári RMDSZ-képviselők megbízást kaptak arra, hogy elindítsák az önálló magyar iskola létrehozását célzó folyamatot. Ennek értelmében 2011. március 17-én a Maros Megyei Tanfelügyelőséghez beadvánnyal fordultunk, mely tartalmazta ilyen irányú kérésünket, hivatkozva a tanügyi törvény 45. cikkelyének 2. és 5. pontjaira, amelyek előírják, hogy olyan helységekben, ahol több olyan oktatási intézmény létezik, melyben nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek tanulnak, kötelezően működnie kell legalább egy olyan iskolának, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és az oktatás az illető kisebbség nyelvén folyik, függetlenül a gyereklétszámtól. Úgy gondoltuk, hogy ha kiharcolt jogaink vannak, akkor élnünk is kell ezekkel.
Beadványunkat támogatták és aláírták a gyülekezetek nevében a református, római katolikus és unitárius egyházak vezetői, a helyi és a megyei RMPSZ vezetői. A beadványhoz a segesvári magyar közösségnek közel 800 aláírását tartalmazó listákat is mellékeltünk. Erre a kérésre válaszolt a megyei tanfelügyelőség 2011. március 31-én, elodázva a döntést, hivatkozva egyrészt arra, hogy lekéstük a 2012-2013-as tanévre megszabott terminusokat, másrészt nem jelentek még meg a törvényhez tartozó alkalmazási normák. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ügyben konzultálnia kell a kérdésben illetékes intézményekkel (önkormányat, oktatási minisztérium).
A válaszra óvást nyújtottunk be, melyre már nem érkezett válasz. Ezért 2011. december 13-án, tehát időben és most már a normák megjelenése után, felújítottuk az önálló magyar iskola létrehozására vonatkozó kérésünket, ugyanakkor kértük, hogy tájékoztassanak arról, milyen egyeztetések történtek az ügyben azokkal az intézményekkel, melyekre a márciusi válaszukban utaltak. Természetesen erre az újabb megkeresésre a mai napig nem kaptunk választ. Mi több, január folyamán ugyancsak a megyei tanfelügyelőség leküldte a helyi önkormányzathoz az új, általuk javasolt, 2012-2013-as iskolai év segesvári iskolahálózat-tervezetét. Ezt kellett volna tanácsi határozattal elfogadnia a segesvári tanácsnak. És természetesen ebben nyoma sem volt a magyar iskolának. Ezért az RMDSZ-képviselők ehhez a határozathoz módosító javaslatot fogalmaztak meg, kérve a segesvári iskolahálózatba egy magyar tannyelvű iskola beiktatását. Mivel a javaslat a román képviselőket meglepte (ti. amint már említettük, a tanfelügyelőség közel egy éven keresztül semmilyen egyeztetést nem kezdeményezett az önkormányzattal), az iskolahálózatra vonatkozó döntést közel egy hétre elnapolták. Ezalatt az önkormányzat a tanfelügyelőséghez fordult, kérve, hogy a testületet írásban tájékoztassa a helyi RMDSZ-szervezettel az ügyben folytatott levelezésről. Ugyanakkor igényelte, hogy közölje álláspontját a kérésünkkel kapcsolatban. Sem levelezés, sem álláspont.
Az új tanácsgyűlésen, mint várható volt, a jogi rendelkezésekkel ellentétben a testület elutasította az RMDSZ-frakció módosító javaslatát, annak ellenére, hogy többször kihangsúlyoztuk a törvény kötelező jellegét. Mivel a magyar iskola ügye mellett, az iskolahálózatra vonatkozóan más, egymásnak ellentmondó javaslatok is voltak, végül a jövő évi iskolahálózat semmilyen formában sem kapott zöld utat a tanácsosok részéről.
A történtek miatt mi, a segesvári RMDSZ helyi tanácsosai úgy gondoljuk, hogy súlyos jogsértés történt akkor, amikor elutasították kérésünket. Elfogadhatatlan, hogy hosszú évek politikai csatározásai után a román állam egyik törvényét, amit az RMDSZ végre kiharcolt, semmibe veszik. Mivel bízunk abban, hogy egy jogállamban a törvény mindenkire kötelező, minden törvényes eszközt felhasználunk célunk megvalósítása érdekében. Mindössze annyit szeretnénk megértetni a többségi lakossággal, hogy csak a törvény által biztosított jogainkat óhajtjuk érvényesíteni törvényes keretek között, és azt, hogy ismerjék el: a közösségünket érintő kérdésekben mi, magyarok vagyunk hivatottak döntéseket hozni.
A segesvári RMDSZ-tanácsosok
