Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Miközben legtöbben még ma is a szilveszteri mulatság fáradalmait pihenik, a gazdasági szakemberek máris elemzéseket végeznek, prognózisokat állítanak fel, a tavalyi év teljesítményéből és a nemzetközi gazdasági helyzetből kiindulva. Az elemzők óvatoskodó előrejelzései szerint 2014-ben valamivel jobban teljesít majd Románia, mint a tavaly, de úgy vélik, a válságnak korántsincs vége.
Az optimizmus alapja elsősorban a múlt év első 9 hónapjában elkönyvelt, 2,7 százalékos gazdasági növekedés, amivel a harmadik negyedévben az EU-s tagállamok közül Románia első helyen állt. Az egész évre becsült (és valószínűleg elért) 2,2 százalékos növekedés mindenképpen meghaladja az előrevetített 1,6 százalékot, tehát – főként a jó mezőgazdasági évnek köszönhetően – van alapja a derűlátásnak. Az európai alapok lekötési aránya 27 százalékra emelkedett (ami elmarad ugyan a 30 százalékos célértéktől), és továbbra is sereghajtók vagyunk az EU-ban, ezen javítani kíván a kormány, csak azt nem tudni még, hogyan, milyen intézményi átszervezéssel vagy bürokráciacsökkentő módszerekkel, és arra sincs igazán válasz, hogy a beruházóknak a felhalmozott tartozásokat milyen ütemben törlesztik.
Az állam egy főre eső bevétele (2300 euró) 2013-ban még mindig kisebb volt, mint kiadásai (2450 euró), a költségvetési deficit finanszírozására a pénzügyminisztérium lejben, euróban és dollárban felvett hitelei sokmilliárdos nagyságrendűek. A kölcsönt márpedig vissza kell adni. Tartozunk a Nemzetközi Valutaalapnak, az Európai Uniónak, a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Banknak stb. Romániának 2014-ben 1,17 milliárd eurót kell törlesztenie a felsorolt hitelintézményeknek, 0,72 százalékkal többet, mint tavaly (mintegy 200 millió euró csak a kamat), jövőre pedig az összeg 1,8 milliárd euróra rúg. A kormánynak nem lesz könnyű előteremteni a pénzt, ezért a gazdaságélénkítő intézkedések továbbra is prioritást kellene jelentsenek. Nem elég „tüneti kezelést” alkalmazni (úgymint áfacsökkentés a kenyér esetében, vagy áfabefizetés számlakibocsátás helyett bevételezéskor, ám üzleti forgalomhoz kötve – 2014-ben opcionális lesz), és azt mondani, segítettek a kis- és közepes vállalatokon, miközben az új évben új adókkal és illetékekkel terhelik a gazdaságot, magánszemélyeket. Csupán a speciális építmények megadózásából 500 millió lej bevételre számít az állam, ami a fogyasztóknak a közszolgáltatói számlákon köszön vissza. Még ha az államfői ellenkezés hatására el is halasztották a literenkénti 7 eurócentes üzemanyag-illeték bevezetését, a „kegyelmi idő” csupán 3 hónap. A Nemzetközi Valutaalap már januárban a kormány nyakán lesz, addig gyorsan ki kell találni, hogyan kompenzálják az adóhalasztás miatt kiesett összeget, miközben figyelni kell azokra a 2014. január 1-től életbe lépő uniós direktívákra is, amelyek az energiahatékonyságot, a pénzügyi, banki szektor stabilizálását, a közbeszerzési eljárásokat, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozzák.
A fentiek fényében mulatságosan hatnak Victor Ponta és Traian Băsescu kijelentései, amelyekkel megnyugtatják az unió kilenc tagállamát (Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Málta, Nagy-Britannia, Spanyolország), hogy a munkapiaci korlátozások megszüntetését nem követi masszív hazai munkaerő-kivándorlás a fenti országokba, mert „Románia szép ország” és „a románok az ország fejlesztésével lesznek elfoglalva”. Valóban „nyomós” érvek, humorosnak tűnő kijelentések ezek. Csakhogy lassan már a humorérzékből is kifogyunk…