2024. november 28., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ha a román igazságszolgáltatásból megint kimarad az i betű

Szerdai lapszámunkban jelent meg a hír, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken jelentette fel Klaus Iohannis államfőt 2020. április 29-i televíziós nyilatkozata miatt. 

Az EMNT, illetve az SZNT jogi hátterét biztosító Siculitas Egyesület Kincses Előd ügyvédi irodáját kérte fel a feljelentés megfogalmazására. 

Kincses Előd ügyvéd a Népújságnak nyilatkozva mindenekelőtt tisztázta, hogy egyelőre nincs jogosultságuk egyenesen a Legfelsőbb Ítélőtáblához fordulni. A feljelentést a Legfelsőbb Ítélőtábla melletti ügyészségre nyújtották be. A rendelkezések szerint nyomozati eljárás lefolytatására csak Iohannis elnöki mandátuma után, mentelmi jogának megszűnésével kerülhet sor. Az ügyészség csak akkor állíthatja ki a volt elnök ellen a vádiratot, amit majd benyújtanak a Legfelsőbb Ítélőtáblához. 

 Fotó: Nagy Tibor (archív)


Akár atrocitások is érhetik a magyarokat a meggondolatlan elnöki uszítás miatt

– A feljelentésben kidomborítottuk – mondta Kincses –, hogy mennyire veszélyezteti a társadalmi békét az elnök meggondolatlan, hazug nyilatkozata. Mi, akik 30 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen megéltük a fekete márciust, nagyon jól tudjuk, hogy a magyarellenes kampány Iliescu elnök 1990. január 25-i nyilatkozatával kezdődött, amikor a televízióban fő műsoridőben szeparatizmussal kezdett riogatni, ami a románokban azonnal felébresztette az ősi félelmet attól, hogy a magyarok el akarják ragadni Erdélyt. Iohannis uszító nyilatkozata miatt előfordulhat, hogy atrocitások érik a magyarokat. Az elnök megcsúfolta a feladatkörét: ahelyett, hogy a társadalmi békére törekedne, a PNL-t, a liberálisok szavazóit, az egyszerű románokat a magyarok, a PSD és Magyarország ellen uszítja. A magyar nyelvből csúfot űzött, azt a látszatot keltette, hogy az a politikai erő, amely egyezséget köt a magyarokkal, hazaáruló, noha az egyezkedés a politika szerves része.

A továbbiakban elmondta: arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnöknek bizonyára kurta a memóriája, hiszen 2014-ben a Digi televízióban azt mondta, hogy aki Erdély elszakításával riogat, az kretén. „Ezek után az elnök mostani nyilatkozatára nyugodtan rámondhatom, hogy politikai kreténséget követett el.”

– A ’89 óta eltelt harminc év alatt több hasonló jellegű feljelentés is volt, ezeknek a pereknek azonban nem igazán volt sikerük, az esetek túlnyomó többségében elveszítettük őket… 

– Valóban, a fekete március kapcsán tett feljelentések nem jártak sikerrel, azokat Románia főügyészsége leblokkolta. Ez esetben azonban öt év múlva Iohannis már nem lesz elnök, és kicsi az esélye, hogy a nyomozati eljárás lefolytatása után azt állapítsák meg, hogy az elnök ártatlan, nem követett el bűncselekményt, nyilatkozata nem jelentett olyan társadalmi veszélyt, amit bűncselekménynek kell minősíteni, nem szabálysértésnek, amely kizárólag a Diszkriminációellenes Tanács hatáskörébe tartozik. 

Történetesen ha itt, Romániában nem járunk sikerrel, mivel emberi jogi sérelem érte a magyarságot, jogunk lesz az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulni. Hozzá kell tennem, hogy az Európai Emberjogi Bíróság nemrég befogadott egy panaszt a román–magyar viszonyról: azt, hogy a székely és a partiumi zászló levételét elrendelő nagyváradi ítéletek törvénysértők. A válasziratban Románia Strasbourgban 70 oldalon át bizonygatja, hogy miért nem lehet kitűzni az említett zászlókat, valamint azt, hogy Székelyföld nem is létezik, mivel nem szerepel a román alkotmányban. Én ezt francia nyelven válaszoltam meg, nem mintha olyan jól tudnék franciául, de Veress Annamária, kedvenc tanítványom, aki jelenleg Párizsban ügyvéd, kitűnően lefordította románul megszerkesztett szövegemet. 

– Miről szól a szövege?

– Kifejtettem, hogy az ominózus zászlók nem reklámzászlók, ősi szimbólumokat tartalmaznak: a Nap és a Hold szerepel Székely Mózesnek, az egyetlen székely erdélyi fejedelemnek a címerében és pecsétjében, a román zászlótörvény pedig kizárólag a középületekre történő zászlókitűzést szabályozza. Magánterületre, magánépületre bármilyen zászlót ki lehet tűzni. Természetesen azt is bizonyítottam, hogy a Székelyföld sok évszázados, létező fogalom, az osztrák–magyar kiegyezésig adminisztratív egység volt. Feltettem a kérdést: Moldova, Munténia és Erdély sem létezik, hiszen nem szerepelnek az alkotmányban?

A marosvásárhelyi igazságszolgáltatás a székelyzászló-perekben korrekt ítéleteket hozott, több alkalommal is megállapította, hogy ki szabad tűzni a székely zászlót, és törölte a büntetéseket – tette hozzá. Ezeket a döntéseket mint a javunkra szóló joggyakorlatot csatolta.

– Szeptember 21-én lesz a zászlóper érdemi tárgyalása Strasbourgban. Egyébként – emiatt sok mérget nyeltem – az a szokás, hogy az ilyen jellegű problémákat román–magyar problémaként kezelik, és megoldását elhárítják. Friss példa: az Európa Tanács közölte, nem foglalkozik Iohannis kijelentéseivel, mert azt román–magyar ügynek tekinti.

– A mostani közhangulat ad-e esetleg okot reményre, hogy talán másként fogja az igazságszolgáltatás kezelni ezt az ügyet, mint az eddigieket?

– Öt évre előre nem jósolnék, de, mint mondtam, megvan a lehetőségünk, hogy végső soron Strasbourg döntsön Iohannis ügyében, ha történetesen a román igazságszolgáltatásból megint kimarad az i betű.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató