A szakszerű takarmányozásról tanácskoztak

Szeptember 30-án Székelyvajában, Kerekes Ildikó szarvasmarha-tenyésztő farmján a Bonda állattakarmányozási vállalkozás második alkalommal szervezte meg a megyénkbeli állattenyésztők találkozóját, amelyen takarmányozási technológiák témakörben hangzottak el előadások.

Fotó: Kilyén Attila

Szeptember 30-án Székelyvajában, Kerekes Ildikó szarvasmarha-tenyésztő farmján a Bonda állattakarmányozási vállalkozás második alkalommal szervezte meg a megyénkbeli állattenyésztők találkozóját, amelyen takarmányozási technológiák témakörben hangzottak el előadások.

A rendezvény iránt nagy volt az érdeklődés, ezt bizonyította, hogy jelen volt dr. Roman Mircea, a tófalvi Semtest-BVN szaporítóanyag-előállító és -for-galmazó egység igazgatója, Baumgarten Ioan, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság mérnöke, Drăgan Nicolae, a Mezőgazdasági Kamara mérnöke, a marosszentgyörgyi szarvasmarha-tenyésztő és -kutató állomás kutatói, dr. Cornel Podaru és Dán Péter doktorandus, továbbá számos szarvasmarha-tenyésztő, közöttük Tollas Gábor, a Nyárádmenti Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke.

A Bonda cég Hollandiában jött létre a XX. század elején, hogy az állattenyésztőket támogassa a helyes takarmányozásban, a technológiák minél szakszerűbb alkalmazásában. Romániában a cég 2008-ban hozta létre a Bonda leányvállalkozást, 20 szakembert alkalmazva. Szerte az országban munkapontokat létesített. Közöttük van a nyárádtői, amelynek menedzsere Nemes Levente, aki elmondta, hogy a tudományos szimpóziumokat évente ősszel szervezik, amikor a betakarítás nagy része véget ért. Mivel a tavalyi farmertalálkozó, amelyet ugyanitt szerveztek, sikeres volt, idén újra sort kerítettek a rendezvényre.

A tudományos előadások sorát Daniela Vasiliu állatorvos, a Bonda kereskedelmi igazgatója nyitotta meg. Továbbá szakelőadást tartott dr. Suba Kálmán, a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója, dr. Roman Mircea és dr. Cornel Podar. A kimerítő előadások után délutánba nyúló beszélgetések zajlottak az előadók és résztvevők között.

A rendezvény jelentőségét, hozadékát kérdésünkre dr. Suba Kálmán foglalta össze: – Az előadásokból a tanulság az, hogy a gazdaságos szarvasmarhatartásnak három fontosabb tényezője van: a fajta, a tartási körülmények, a takarmányozás. Utóbbi témakörben megyénkben másodszor szerveztek tudományos tanácskozást. A szakszerű takarmányozás fontos, mert ennek a segítségével az állat eléri a genetikai termelőképességét, ami azt jelenti, hogy a termelésben valósítja meg azt, amit elődjeitől örökölt. A szakszerű takarmányozás a gazdasági mutatókban jelentkezik. Emellett fontos szerepe van az egyedek jó egészségi állapotának megőrzésében, a jól termelő utódok biztosításában. Ha mindezeket szem előtt tartjuk, akkor a szakszerű takarmányozás a gazdaságos, jövedelmező állattenyésztés egyik fontos tényezője, amely hozzájárul az állattenyésztők versenyképességének növeléséhez.

– A találkozó iránt nagy volt az érdeklődés. Gyakrabban kellene megszervezni?

– Igen, mert a gazdák, állattenyésztők szakmai tájékoztatásában még sok a tennivaló. Annál is inkább, mert a tanácskozás elsősorban a gyakorló állattenyésztőknek szólt. A tanácskozás üzenetét tovább kellene valamiképpen vigye például a jelen lévő állattenyésztési egyesületi elnök is. Fel is ajánlottam az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal munkatársai nevében: ilyen és hasonló témakörökben az elkövetkező hosszú téli estéken hívásra hajlandók vagyunk szakmai előadásokat tartani, elbeszélgetni az állattenyésztőkkel, mert a jövedelmező állattenyésztés számos más tényezőtől is függ, amelyekről beszélnünk kell, például a takarmányozás iránti szemléletváltás, a takarmányok mennyiségi-minőségi viszonya, takarmányozás megfelelő időben stb., az állattartás körülményeinek javítása a fajta igényeihez alakítva. Mindezekről beszélnünk kell, hogy jövedelmezőbbé, gazdaságosabbá váljon jelen esetben a szarvasmarha-tenyésztés. Egyébként ma már bebizonyosodott, hogy csak a tájékozott gazdálkodók nézhetnek bátran a jövőbe.