Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Két megmozdulásról számoltak be vasárnap a hírtévék. Egyik Székelyföldön zajlott, a másik Bukarestben. Egyiken százezren meneteltek békésen, méltósággal, a másikon néhány százan vettek részt, nagy zajt csapva, sőt konfliktusba keveredve a rendfenntartókkal. Mindkét esemény színhelye ugyanaz az európai uniós tagállam, de mintha csak egyik tartozott volna a civilizált világhoz.
Reakciót, jobban mondva heves ellenreakciót azonban csak a civilizált megmozdulás váltott ki a politikusokból és a többségi sajtó egy részéből. Annyira „szívre vették” a dolgot, hogy akadt kormánypárti honatya, aki törvénnyel tiltaná meg a „hasonló” megmozdulásokat.
De mit is akar betiltani a vehemens képviselő? Azt például, hogy egy nemzeti közösség békésen kérje jogait. Mert az ominózus esemény, amely a gutaütés határára sodorta az említett honatyát, a székelyek vasárnapi nagy menetelése volt Székelyföld önrendelkezéséért. Az ország második embere sem hagyta ki a lehetőséget, hogy az alkotmány első cikkelyét rázza, mint véres kardot az emberek előtt. Persze, szüksége volt erre a fellépésre, hiszen államelnöki ambícióinak esélye egyre zsugorodik.
Az esetnek több tanulsága is van. Az egyik legfontosabb, hogy egy ilyen méretű megmozdulás után, amelyet a világ számos országában támogattak, nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet megkerülni az autonómiát. Hiszen a székelység csak azt akarja, amit minden nemzet: megmaradni, gyarapodni. Közösségként megmaradni hosszú távon. Autonómiát, hogy saját maga dönthessen az őt érintő legfontosabb kérdésekben, mivel a közösség tudja a legjobban, mi biztosítja a megmaradását.
Ám ha más tanulsága nem is lenne, már az sem mellékes, hogy a magyarok újból példát mutattak civilizált viselkedésből, méltóságból. Jó lenne, ha a heves ellenzők is megtanulnának higgadtan gondolkodni, nem zsigerből gyűlölni, szélsőséges nacionalista, a román nemzetállam biztonságát és területi épségét veszélyeztető akcióknak nevezni a romániai magyarok és székelyek jogos követeléseit.
Egyelőre, tekintve egyes hírtelevíziók vasárnap esti „kibeszélős” műsorait vagy a tegnapi újságokban megjelent magyarellenes, uszító cikkeket, nincs erre sok remény. Pedig amíg nem változik a többségi mentalitás, amíg a legmagasabb rangú állami vezetők is csak nacionalista szöveget képesek szajkózni, addig nem lesz itt demokrácia, és Románia sem fog bejutni a civilizált országok elit klubjába.