Köztudott, hogy Románia Európa egyik legkorruptabb országa, itt él a legtöbb éhes gyerek, százezrek fekszenek le esténként korgó gyomorral, itt a legnagyobb mértékű az iskolaelhagyás, az EU szintjén itt a legalacsonyabbak a bérek.
Köztudott, hogy Románia Európa egyik legkorruptabb országa, itt él a legtöbb éhes gyerek, százezrek fekszenek le esténként korgó gyomorral, itt a legnagyobb mértékű az iskolaelhagyás, az EU szintjén itt a legalacsonyabbak a bérek. Az Eurostat újabb felmérése szerint Románia a szegénységi mutató tekintetében az első helyet foglalja el. A felmérés azt is megállapítja, hogy a szegénység ellenére egyre több az elhízott vagy túlsúlyos ember, és rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe.
A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint a lakossági hulladék sokkal nagyobb mennyiségű, mint az ipari. A jelentés kiemeli a jövedelmek közötti egyenlőtlenséget. Megállapítja, hogy Románia leggazdagabb 20%-a 7,2-szer nagyobb jövedelemmel rendelkezik, mint a legszegényebb 20%.
Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint az ország északkeleti és délkeleti részének lakói vannak kitéve leginkább a szegénység és a marginalizálás veszélyének, az emberek jövedelmének nagy része, 72,4%-a élelmiszerre megy el, 19% adókra és illetékekre, a maradék (kevesebb mint 10%) marad ruhára, rezsire, gyógyszerre, netán beruházásokra.
Szegények vagyunk tehát, de pazarlók, hiszen az élelem 10%-a kerül a kukába. Életkor szempontjából a 35 év alattiak a legpazarlóbbak. Az 1.500 lej alatti jövedelemmel rendelkezők esetében a pazarlási arány 6,9%, míg 3.500 lej fölött 14,4%. És a legtöbb élelmet az egyetemisták dobják ki.
A notórius pazarló robotképe Romániában így fest: 35 év alatti, városlakó, egyetemi végzettségű, a szupermarketben vásárol, és átlagon felüli fizetése van. A tanulmány szerint egy háromtagú háztartásból hetente kb. 0,83 kg élelmet dobnak ki, de ez a mennyiség esetenként elérheti a két kilogrammot is.
A környezetvédelmi minisztérium hulladékkezelő stratégiája szerint a háztartások több hulladékot „termelnek”, mint a feldolgozóipar, a kereskedők és a szállodák együttesen, 1,7 millió tonnát, szemben az egymillióval.
S hogy mit esznek a szegények? Leginkább kenyeret, krumplit. Húst és hústerméket jóval kevesebbet, mint a fejlett országokban: havonta mintegy 8,3 kg kenyeret és kb. 3 kg friss húst, főleg csirkét, néha sertéshúst. A marhahús már luxusnak számít.
Mindez azonban kit érdekel? Pazarolhatunk, a problémát bízzuk a kormányra: mázsás halmokban hever a fiókban a rengeteg kormányprojekt, stratégia.
