Szelektív hulladéktárolás – félmegoldásként
2012-04-25 15:21:49
- Vajda György
Több megyénkbeli településen végéhez közeledik a tavaszi nagytakarítás. Mint ilyenkor szokás, az emberek nemcsak az udvarokból, zöldövezetekről összeszedett lombot, gallyat teszik ki a megjelölt helyekre, hanem a használt bútoroktól a gumiabroncsig és az elektronikai cikkekig minden a szemétbe kerül.
Több megyénkbeli településen végéhez közeledik a tavaszi nagytakarítás. Mint ilyenkor szokás, az emberek nemcsak az udvarokból, zöldövezetekről összeszedett lombot, gallyat teszik ki a megjelölt helyekre, hanem a használt bútoroktól a gumiabroncsig és az elektronikai cikkekig minden a szemétbe kerül. Civilizáltabb országokban működik a szelektív hulladékgyűjtés, ennek megfelelően – ilyenkor különösen – gondoskodnak arról, hogy amit lehet, újrahasznosítsanak. A mi rendszerünk beindult ugyan, de még döcög.
Laurenţiu Cincea, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője lapunknak elmondta, elméletileg a megyeszékhelyről összegyűjtött hulladék a volt szeméttelep bejáratánál kialakított szelektálófelületre kerül, ahol elkülönítik az újrahasznosítható anyagokat. Innen az aranyos-gyéresi hulladéktárolóba kell szállítani a háztartási szemetet. A főfelügyelő hangsúlyozta: ez a papírforma, mert a gyakorlatban nem tudják követni, miként járnak el a hulladékgazdálkodási vállalat alkalmazottai. Hasonlóképpen, Segesváron is működik a szelektív hulladékgazdálkodás, itt az EU-szabványoknak megfelelő telep van. A helyzetet mindenképpen radikálisan rendezi majd a megyei hulladékgazdálkodási mesterterv életbe ültetése. Ez valószínűleg csak szeptembertől válik valósággá, akkor nyitják meg a kerelőszentpáli lerakót és a hozzá tartozó kakasdi szelektáló-központot. Persze ez még csak a kezdet, hiszen a rendszert tökéletesíteni kell. A főfelügyelő szerint ehhez az kell, hogy a lakótársulások kössenek szerződést a szelektív gyűjtésre. Civilizáltabb országokban azok, akik válogatva tárolják a szemetet, kevesebbet fizetnek a kezelésért. Ez ösztönzi arra az érintetteket, hogy minél több hulladékot újrahasznosítsanak. Ehhez azonban feltételeket kell teremteni még több gyűjtőedény kihelyezésével, vagy akár hulladékudvarok telepítésével, ahova az emberek elvihetik majd a különböző reciklálható anyagokat. Mindezek mellett a szelektív hulladékgazdálkodási törvénykezést is szigorúbban kell majd alkalmazni, illetve néhány módosítás is szükség lesz azért, hogy jobban működjön a rendszer.
Kérdésünkre a főfelügyelő azt is kifejtette, hogy bár hasznos munkát végeznek a szemétben kotorászók, akik az utcára helyezett hulladékból kiválogatják a pénzzé válthatót, tevékenységük törvénybe ütköző. Nagyon sok panasz érkezett a felügyelőségre, hogy a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére kihelyezett szelektív konténereket – „Borbély-harangokat” – felborítják, megrongálják, akik „ellopják” a várostól a pillepalackokat vagy a papírt. De nincs mit tenni ellenük. A jelenséget csak akkor fékezhetik meg, ha a rendőrség jobban felügyeli a Borbély-harangokat, vagy az anyagokat beváltó cégek nem veszik át tőlük.
Megyénkben 10 környezetvédelmi felügyelő van, akik nemcsak a hulladékgazdálkodással, hanem sok egyébbel is foglalkozik, így – a főfelügyelő szerint – gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni, hogy miként alkalmazzák a szabályokat ezen a téren. Nagyrészt a lakosok környezetkímélő szemléletére van bízva, hogy miként gyűjtik, tárolják és kezelik a hulladékot.
