Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Húsz éve Romániában sürgősségi kormányrendelet kötelezi az önkormányzatokat állatmenhelyek építésére vagy a közterületeken csatangoló hontalan ebek befogására szakosodott gyepmesteri szolgálatokkal kötött együttműködésre. A vidéki önkormányzatok nem tartják kivitelezhetőnek az állatmenhelyek létesítését és működtetését, ugyanakkor a még működő telepek telítettségre és kapacitáshiányra hivatkozva nem vállalják a kóbor állatok befogását és elszállítását.
Január 21-én Bukarest külterületén történt tragikus esemény, amikor egy kocogó nőt kóbor kutyákból összeverődött falka marcangolt halálra, a hatóságok és állatvédők pedig azóta is egymásra mutogatva hárítják a felelősséget.
Az utcán, közterületen magányosan vagy csapatba verődve csatangoló ebek helyzetét több-kevesebb sikerrel különböző módon próbálják megoldani az önkormányzatok, ennek ellenére gyakran hallani nagyvárosokban is kutyatámadásról, amikor kis testű állatot marcangolt szét vagy emberre támadt egy felbőszült eb.
Országos viszonylatban vidéken egyelőre megoldatlan a kóbor állatok begyűjtése, még az állatvédők által elítélt gyepmesteri telepek sincsenek, ahol két hétig – vagy még addig sem – élhet a befogott gazdátlan állat. Azon önkormányzatok száma is csökkent, amelyeknek sikerült szerződést kötni egyik-másik menhellyel a kóbor ebek begyűjtésére és elszállítására. Felszólítást is küldözget az állatvédőrség a vidéki önkormányzatoknak, a menhelyek létesítését szorgalmazva, vagy a tevékenység kiszervezését sürgetve, de a szándék ellenére és a bírságok árnyékában sem sikerül ezt a szolgáltatást önkormányzatonként létrehozni és működtetni. Az önkormányzati vezetők már a törvény megjelenésekor jelezték az anyagi források hiányát, azt, hogy főleg vidéken nem lehet megvalósítani az előírásoknak megfelelő menhelyek létesítését és működtetését, megfelelő képzettségű személyzet alkalmazását és bérezését stb.
A 2001. évi 155-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében minden közigazgatási egység helyi tanácsának kötelessége állatmenhelyeket létesíteni, állatorvosi felügyeletet biztosítani és saját költségvetésből azokat fenntartani. Az állatmenhelyek felszereltségének részletes leírását és a helyi tanácsok által alkalmazott személyzet képzését, munkamódszerét is tartalmazza a törvény módszertana. Arra természetesen nem tér ki a jogalkotó, hogy a vidéki önkormányzatok milyen pénzalapokból valósíthatják meg az elvárt beruházásokat, ezt az elöljárók menedzseri képességeire bízták. Alternatíva lehet a kóbor ebek begyűjtését szerződés révén átruházni olyan engedélyezett gyepmesteri szolgálatra, amely ezt felvállalja, és rendelkezik a szükséges eszközökkel. Az állatmenhelyek hiánya vagy egy érvényes szerződés hiányában 10.000 – 25.000 lejes bírságot szabhatnak ki az önkormányzatokra.
A Felső-Maros menti Nagyernye község polgármestere, Jánosi Ferenc a felelőtlen állattartást számolná fel. Mint hangsúlyozta, állatbarátként bevezetné az Ausztriában gyakorlatba ültetett állattartói engedélyt, amelynek megszerzéséhez kötelező olyan jellegű tanfolyamot elvégezni, amelyen elsajátíthatók az alapvető állattartási ismeretek. Egyelőre sajnos a parlamentben sincs kellő hajlandóság ennek szorgalmazására.
A metropoliszövezetben még egyetlen jelentősebb közös megvalósítást sem sikerült felmutatni, ezért prioritásként kellene kezelni a kóbor kutyák ügyét. Ha a nagyvárosi övezetben nem sikerül kivitelezni egy ilyen jellegű projektet, elképzelhetőnek tartja, hogy több község összefogjon, és menhely céljára megfelelő területet, járművet, felszereltséget vásároljanak, megépítsék és közös hozzájárulással működtessék. Ernye, Sárpatak, Gernyeszeg, Marosszentgyörgy összefogásával megpróbálnak megfelelő lépéseket tenni, ha megyei szinten nem sikerül megvalósítani egy közös kutyamenhelyet. Mint kifejtette, jelenleg Maros megyében nincs egyetlen olyan cég sem, amellyel közreműködési szerződést tudnának kötni. A vásárhelyi, marosludasi, szászrégeni kutyamenhelyek vezetőségével együttműködési szerződést szeretett volna kötni a kóbor kutyák összegyűjtésére és sterilizálására, elszállítására, de mindenhol helyhiányra hivatkozva utasították el. Egy önkormányzatnak túl nagy költség lenne fenntartani és működtetni egy menhelyet. Más megyéből 500 lejért vállalnák egy kutya befogását és elszállítását.
Az Alsó-Kis-Küküllő mentén is ugyanaz a helyzet, mint a Felső-Maros mentén. Miklós Tibor László, Ádámos község polgármestere is hasonló álláspontot képvisel, mint Nagyernye elöljárója. Szerződést próbáltak kötni olyan cégekkel, amelyek elvállalnák a kóbor kutyák befogását és elszállítását, de pár éve ez egyre reménytelenebb próbálkozás, mivel az a kevés, erre szakosodott egység sem vállal újabb megbízatásokat. Szerencsére a község lakosságának a testi épségét nem fenyegetik falkába verődött kóbor ebek. Két évvel ezelőtt 500 lejbe került egy agresszívnek tűnő gazdátlan kutya befogása és elszállítása, most már 1.000 lejbe kerül egy ilyen akció, ennek ellenére sem vállalják azok, akikre eddig számítani lehetett. Az elmúlt évtizedekben medgyesi és tordai menhelyekkel volt együttműködési szerződésük, a cégek azonban egy ideje nem voltak hajlandók megújítani és folytatni az együttműködést. Ebben talán közrejátszott az állatvédelmi törvény szigorítása is, vagy valóban telítődtek a menhelyek, mert az örökbefogadások száma elenyésző. Egy község nem tarthat fenn egy menhelyet, mert nagyok a költségek, és nem vonhatnak el pénzalapokat más beruházásoktól. Több község azonban közösen létesíthetne és fenntarthatna egy menhelyet a kóbor állatok számára.
A felelőtlen kutyatartást bírságoló új állatvédelmi törvény tavaly májusban lépett életbe; szigorúbb szankciók várnak azokra, akik az állatokat kidobják, szabadon engedik, bármilyen kegyetlen vagy erőszakos cselekményt követnek el ellenük. A törvény rendelkezései a gazdához tartozó vagy gazdátlan állatok élet- és jóléti körülményeinek biztosítását célozzák, számos jogot és kötelezettséget rögzítve az állattartók számára. Ennek ellenére egyre több a kóbor kutya, a menhelyek telítődtek, az örökbefogadások sem enyhítenek a zsúfoltságon.
A Maros Megyei Tanácsnak jelenleg két kutyamenhellyel van szerződése: az egyik Marosvásárhelyen, a másik Marosludason van. Ezek egyéves szerződések, 2022-ben kötötték meg először, idénre is meghosszabbították. A marosludasival már aláírták, a marosvásárhelyivel most van folyamatban a szerződés aláírása. Az együttműködés értelmében ezekre a menhelyekre lehet bevinni a megye területéről az összegyűjtött kóbor kutyákat. Az eljárást több alkalommal meghirdették nyilvános közbeszerzéssel, de egyetlen állatmenhely sem jelentkezett a kiírásra. Idén ismét meghirdetik – tájékoztatott Molnár Imola tanácsadó.
A marosvásárhelyi kutyamenhelyen több mint kétszáz gazdátlan eb várja örökbefogadóját. Az örökbefogadások száma azonban jelentéktelen az elhagyott állatok számához viszonyítva. „Naponta terepen vagyunk, és csellengő ebeket gyűjtünk be a megyeszékhely területén, ezek majd ivartalanítva, egészségügyi könyvvel fogadhatók örökbe ” – mondta Nagy Emília, az állatmenhely vezetője.
Állatvédők a tömeges sterilizálásért
Emberi tragédiákat használnak fel a kutyák elleni mészárlások igazolására a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében fejlesztett vállalkozások – hangsúlyozta dr. Carmen Arsene, az Országos Állatvédelmi Szövetség elnöke. Az Országos Állatvédelmi Szövetség és a PETA Germany (Emberek az Állatok Etikus Kezeléséért) becslései szerint 2001 és 2021 között Romániában 2,2 millió kutyát távolítottak el az utcákról, ezek küzül 1,03 millió kutyát elpusztítottak, vagy elpusztultak a polgármesteri hivatalok menhelyein vagy a partnercégek rossz állattartási körülményei miatt. Mindezek ellenére ezekre a tevékenységekre az önkormányzatok mintegy 750 millió eurót költöttek.
A hatóságok 20 éve hozzáférnek az információkhoz, a szakosodott intézmények által készített tanulmányok következtetéseihez, a terület szakemberei által készített jelentésekhez és folyamatos figyelmeztetésekhez, valamint más országok tapasztalatainak a megfigyeléséhez. Mindezekből kiderült, hogy a kutyák tömeges leölése nemcsak erkölcstelen és kegyetlen, hanem teljesen hatástalan is. Ez az eredménytelenség rendkívül jövedelmező üzletágat eredményezett, akár a kóbor kutyák begyűjtését végző közszolgáltatások közvetlen irányítása, akár a kutyák befogására és leölésére létrehozott, korlátolt felelősségű társaságokkal kötött partnerségek révén. Azonban egyre több vidéki önkormányzat – függetlenül attól, hogy átesett-e a csellengő kutyák begyűjtési programjában és megöletésében – az etikus megközelítést és a közösséggel való tényleges törődést választja, és civil szervezetekkel együttműködve hajtja végre az ivartalanítási programot. „Természetesen a civil szervezetek nem bírják a Romániában 6 millióra becsült kóbor kutyát sterilizálni, ezért volna szükséges, hogy az önkormányzatok, megyei tanácsok párhuzamosan, a törvénynek megfelelően sterilizálási programokat hirdessenek. Ily módon megvalósulna az a cél, amelyet el akarunk érni és fenn akarunk tartani: a kóbor kutyák eltűnése” – mondta a szövetség elnöke.
A Marosvásárhelyi Állatvédelmi Rendőrség Maros megye valamennyi önkormányzatához írásos figyelmeztetést küldött 2022 szeptembere és decembere között, amelyben a kóbor kutyák ügyének a kezelésére vonatkozó program jóváhagyásáról szóló 2001. évi 155-ös számú sürgősségi kormányrendelet betartására emlékeztették a községvezetőket. Nevezetesen a kóbor kutyák begyűjtésének és közmenhelyek létrehozásának kötelezettségére, vagy e szolgáltatások állatvédelmi civil szervezeteknek történő átengedésére.
Az állatjóléti hivatal 2022 végén bírságokat szabott ki 99 területi közigazgatási egységre, amelyek nem rendelkeznek sintérteleppel és/vagy menhelyekkel a kóbor kutyák számára. Mind a 99 szankcionált létesítményt tájékoztatták a jogszabályi rendelkezésekről, amelyeknek meg kell felelniük, és a Maros megyei állatjóléti hivatal továbbra is figyelemmel kíséri az e területen folytatott tevékenységet.
A Maros megyei kóbor kutyák ügyének ellenőrzését végző Maros Megyei Állatvédelmi Iroda munkatársai szerint a megyében öt nyilvános kutyamenhely működik. A kóbor kutyák ügyének kezelésére vonatkozó program jóváhagyásáról szóló sürgősségi rendelet értelmében a helyi tanácsok saját forrásból kötelesek létrehozni erre szakszolgálatokat és gondoskodni az állatokról, majd szükség szerint bővíteni a menhely befogadóképességét. A veszélyes vagy agresszív kutyák tartásának rendjéről szóló sürgősségi rendelet értelmében a közigazgatási egységek helyi tanácsai a kóbor kutyák és a közterületen szabadon, kíséret nélkül futkározó, a vissza nem igényelt vagy örökbe nem fogadott kutyák tulajdonosainak minősülnek, és kötelesek ezeket az állatokat szakképzett személyzet segítségével befogni és gondoskodni ellátásukról.
Felvetésünkre elmondták, hogy a marosvásárhelyi rendőrség keretében létrehozott állatjóléti hivatal nem felelős a kóbor kutyák befogásáért, nem végez eutanáziát, és nem rendelkezik kóbor kutyák számára fenntartott menhellyel sem. Tavaly a hivatalhoz 132 beadvány érkezett, amelyeket rögzítettek, és intézkedéseket foganatosítottak, illetve 24 további esetben intézkedtek. A tulajdonosok sterilizálási, mikrocsipelési/nyilvántartási, valamint az állatok egészségügyi, jóléti és tartási feltételeivel kapcsolatos kötelezettségek be nem tartása miatt 334 esetben bírságoltak összesen 182 ezer lej értékben. 67 büntetőeljárást is regisztráltak, amelyek közül két esetben a gyanúsítottakat állatkínzás bűncselekménye miatt vették őrizetbe.
Tavaly összesen 25 esetben rendelték el a veszélyeztetett állatoknak a tulajdonostól való kiemelését és állatmenhelyi elhelyezését, nevezetesen nyolc kutya, tíz sertés, öt szarvasmarha és két ló számára. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség Állatvédelmi Irodája a megye egész területén részt vesz a kóbor kutyákra vonatkozó és az állatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályok betartásának felügyeletében.
Kutyatámadások kapcsán megtudtuk, hogy 2022-ben a Marosvásárhelyi Rendőrkapitányságra 39 kutyatámadásról érkezett bejelentés – tájékoztatott megkeresésünkre Aurica Sabău, a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség sajtószóvivője.