Szembetegségek gyermekkorban

Hogyan fejlődik a látás, melyek a leggyakoribb gyermekkori szembetegségek és miként ismerhetők fel? – többek között ezekre a kérdésekre adott választ dr. Szatmári Judit szemész szakorvos, a Dora Optics szakembere, aki a marosvásárhelyi Védem Egyesület meghívására tartott előadást. 

A gyermek szeme nem tekinthető a felnőtt szem kicsiny változatának, ugyanis méretei és jellemzői sok tekintetben eltérnek a felnőttekétől. Egyrészt állandó növekedésben van, ugyanakkor az éretlen, fejlődésben lévő immunrendszer másképp  reagál a gyulladásokra és egyéb betegségekre. 

A szakorvos szerint a látás fejlődése fokozatosan történik. Az újszülöttnek perifériás látása van, fényérzékenységi küszöbe magasabb, mint a felnőtteké, a gyenge fényt nem látja, viszont az erős fényre nagyon érzékeny. Nagy kontrasztú képeket észrevesz és fehér-feketében, illetve árnyalataikban lát.

Az első hetekben fokozatosan kezd kialakulni a fixáció. Az egy hónapos csecsemő rövid ideig fixál, legtöbb 1 méterre, és kezd felismerni arckifejezéseket. A két hónapos baba már kezdi követni a mozgó tárgyakat. Három hónapos korra a figyel-fixál-követ elv kell érvényesüljön, ha a baba ekkor még nem fixál szemével a tárgyakra, fel kell keresni egy szemorvost. 

Öt-nyolc hónapos korban a mélységérzet (a tárgyak térbeli lokalizációja), a szemmozgások és a szem–test koordinációja tovább fejlődik, és már megkülönbözteti a színeket. 9-12 hónaposan a mászással, járni tanulással együtt tovább fejlődik a látásélesség és térlátás. Kezd tudatosan célozni dobálózáskor. 

A színlátás kapcsán elhangzott, hogy a csecsemő elsősorban a vöröset érzékeli. A színeket már 1 éves korban meg tudja különböztetni, és a színlátás fokozódik a testi és értelmi fejlődéssel, iskolás kor kezdetén éri el a felnőttéhez hasonló fokot. 

Dr. Szatmári Judit rámutatott, a szülők igenis tehetnek annak érdekében, hogy fejlesszék gyerekük látását. Például az újszülöttet ajánlott élénk, színekben gazdag, kontrasztos tárgyakkal körülvenni, majd később, három hónapos kor után arra ösztönözni, hogy nyúljon a tárgyak felé. 

Bizonyára sok szülőt foglalkoztat a kérdés, hogy mikor is indokolt szemvizsgálatra vinni a gyereket. Ennek kapcsán a szakorvos elmondta, a szülészeten a neonatológus megvizsgálja a csecsemő szemét, ezt követően, ha gyanús jeleket észlelünk, vagy családi előzmények vannak, ajánlott minél előbb felkeresni egy szakembert. Tünetek hiányában az ajánlások szerint 6 hónapos, majd 3 éves és 6 éves korban érdemes beütemezni egy-egy vizsgálatot. Leszögezte, bármekkora gyermeket meg lehet vizsgálni az életkorának megfelelő szinten, és fontos tudni, hogy a vizsgálat nem fáj, minden esetben gyerekbarát körülmények között, játékosan zajlik. 

 

Gyanús jelek

A szembántalmak felismerésében nincs könnyű dolga a szülőnek, mivel egy gyermek nem tudja szóban pontosan kifejezni a panaszait, többféle panaszra ugyanúgy reagál. 

A szülőknek a következő tünetekre érdemes felfigyelniük: ha a gyerek szeme érzékeny a fényre, hunyorít (nem csak erős napfényben), vagy bepirosodik, könnyezik, csipásodik. Gyanús lehet ugyanakkor, ha „szalad” a szeme, úgy tűnik, hogy kancsalít, esetleg nem fixál, vagy a gyermek nekiütközik a tárgyaknak, bizonytalan a mozgása, túl közelről nézi a tévét, túl közel hajol a füzethez, furcsán tartja a fejét, sűrűn pislog, nem látja a táblát. Fehér pupilla esetén sürgősségileg orvoshoz kell fordulni, ugyanis ez veleszületett szürke hályogra, retinaleválásra vagy daganatra is utalhat. 

 

A kötőhártya-gyulladástól a kancsalságig

Gyakori szembetegség a könnycsatorna-elzáródás. Ez esetben a gyermek születése óta könnyezik, és váladékos egyik vagy mindkét szeme. A váladékozás antibiotikumos szemcseppek használata esetén átmenetileg megszűnik, de hamar visszatér. A kötőhártya-gyulladás jelei lehetnek a vörös, duzzadt szem, a váladékozás, a váladék lehet víztiszta folyadék vagy nyákos, gennyes, de ha csipás, beragadt szemmel ébred a gyerek és égő, szúró érzésre, idegentest-érzésre, viszketésre, fájdalomra vagy fényérzékenységre panaszkodik, az is erre utalhat. Kötőhártya-gyulladás esetén ajánlott felfőzött-lehűtött vízzel letisztítani a váladékot. Kerülendő a kamillatea, mivel az allergizálhat, illetve táptalajt képez a baktériumok számára – figyelmeztetett a szakorvos. Az allergiás conjunctivitisek fő tünete a viszketés, és hátterében pollenérzékenység, egyéb szervek allergiás tünetei állhatnak, de akár a lakásban lévő por vagy állati szőrök is kiválthatják. Ilyen esetekben általában a szemész széklet-, illetve garatváladék-vizsgálatot is kér, ugyanis egyéb gócokat is keresnek. 

A szemtengelyferdülés egyik megnyilvánulási formája a kancsalság, ami gyakoribb a koraszülött, illetve agykárosodást szenvedett gyermekek körében. Kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem nézővonala eltér egymástól, nem párhuzamos, azaz az egyik szem egy adott pontot fixál, míg a másik szem ettől befele, kifele vagy ritkán fel- vagy lefele tekint. Ez lehet veleszületett, vagy kezdődhet kisgyermekkorban, de minden életkorban kóros állapot. A kétszemes együtt látás egy fejlődési folyamat eredménye, ezért a születés utáni néhány hónapban előfordulhat normális esetben is időszakos kancsal szemállás. Ha ez csak egy szemen észlelhető, akkor mindenképpen sürgősen szemész szakorvosi vizsgálatot igényel. Ha állandósulni látszik, illetve ha nagyobb életkorban áll fenn, úgyszintén. Rejtett kancsalság esetén a két szem csak fixáláskor néz ugyanoda. Bár konkrét látási panaszokat nem okoz, fejfájások és rosszullétek mellett könnyen előidézője lehet a gyerekek tanulási vagy magatartási zavarainak. Látszólagos kancsalság esetén ránézéssel csak ritkán egyértelmű az elváltozás. Az arc aszimmetriája, a szemgödrök eltérő helyzete, a kisdedeknél oly gyakori lapos orrnyereg és az ezt kísérő széles szemhéji redő igen megtévesztő lehet, és a kancsalság látszatát kelti. Több teszt áll a szemészorvosok rendelkezésére, melyek segíthetnek a kancsalság megítélésében. Dr. Szatmári Judit rámutatott, a kancsalság elsősorban nem esztétikai probléma, ugyanis egyik következménye lehet a térlátás hiánya, illetve a kancsalító szemen tompalátás alakul ki. 

A tompalátás kapcsán a szakorvos elmondta, ha nincsenek meg az optimális feltételek mindkét szem számára, az egyik szem különböző képet érzékel, amelynek kettős látás az eredménye, s ez nagyon zavaró. A gyerekek agya ezen úgy segít, hogy a gyengébb szemből érkező jeleket kiszűri. Az elnyomott szem lemarad, a hozzá tartozó agykéregrész kevesebb impulzust kap, így elveszíti fejlődőképességét. 6 éves kor után a látórendszer fejlődése megáll, és a tompalátás egy életre megmarad. Jelen esetben minél korábban elkezdik a kezelést, az annál hatásosabb lesz. A statisztikák szerint a kétéves gyerekek körében százszázalékos a gyógyulási arány, de például tízéves korban már csak javulásra lehet számítani. A tompalátásnak leggyakrabban semmiféle tünete nem jelentkezik, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a gyerek szeme túlzottan fényérzékeny, gyakran könnyezik, vagy kancsal, esetleg gyakran lecsukja egyik szemét, vagy éppen ellenkezik egyik szem letakarásakor. Figyelmeztető jel lehet az is, ha közel hajol rajzoláskor a laphoz, a tévéhez, vagy ellenkezőleg: kerüli a közelre nézést, távolítja a tárgyakat, esetleg a tárgyak mellé nyúl, ha hunyorít, sűrűn pislog, dörzsöli a szemét, fáj a feje, a szeme, valamint nehezen fejlődik a térérzékelése. 

 

Szemüveges lett a gyerek!

A szakorvos szerint sok családban tragédiaként fogják fel, ha szemüvegre szorul a gyerek, attól tartanak, hogy csúfolni fogják majd emiatt a társai. Ha a szülők így kezelik az helyzetet, az a gyerekre negatív hatással lesz, és nehezebb lesz elfogadnia, hogy szemüveget kell viselnie. Érdemes folyamatosan dicsérni, milyen csinos a szemüveggel, hivatkozzunk arra, hogy mennyire felnőttes és divatos dolog szemüveget viselni, illetve olyan személyekre, akiket kedvel és akik szintén szemüveget hordanak. Ne várjuk el, hogy egyik napról a másikra hozzászokjon a viseléséhez, eleinte rövidebb ideig tegye fel, például tévézés közben, majd egyre növeljük a viselési időt – hangzott a jó tanács. 

 

Napszemüveg: igen vagy nem? 

A szakorvos álláspontja, hogy ajánlott napszemüveggel védeni a gyerek szemét, ugyanis az erős napfény hosszú távon szembetegségeket okoz. A legtöbb napfény-expozíció pedig gyermekkorban történik. – Ez nem azt jelenti, hogy tartsuk benn a  gyermeket a lakásban, ugyanis a nem túl erős (nem déli) napfény szükséges a szem, a látás normális fejlődéséhez. Csupán ajánlott odafigyelni arra, hogy UV-400 vagy 100%-os UV-szűrőkkel ellátott napszemüveget válasszunk. Ellenkező esetben akár káros is lehet a szemnek a szemüveg – figyelmeztetett dr. Szatmári Judit.