Szervezetünk rejtélyes laboratóriuma

Egyetemi munkássága idején az élet titkait fürkészte, s e titkok alapjait képező, látszólag elvont biokémiai folyamatokat kiváló pedagógiai érzékkel, figyelemfelkeltő erővel és gyakorlatiassággal ültette át a mindennapi életbe – jellemezték volt egyetemi munkatársai, utódai prof. dr. Máthé Jánost, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott emeritus biokémia-professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagját. Nyolcvanadik születésnapját a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesületnél ünnepelték, ahol orvos fiai, volt és jelenlegi munkatársai, tanítványai köszöntötték. 

 

A biokémia érdekesebbnek tűnt

Máthé János az egyetlen egyetemi oktató, aki ez idáig a MOGYE-n biokémiából elnyerte a professzori címet. Nyugdíjazásáig (2007) az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti kar hallgatóinak oktatta az élő szervezetek kémiai felépítését, a bennük végbemenő kémiai reakciókat, anyagcsere-folyamatokat, a hormonok működését, a genetika és az élettan biokémiai alapjait. „Az orvostudomány megválaszolatlan kérdéseire kereste a választ”, és erre ösztönözte azon hallgatóit is, akik biokémiából írták államvizsga-dolgozatukat. Nyugdíjazását követően alapító és elnökségi tagja a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesületnek, ahol továbbra is érdekes előadásokat tart. 

Máthé professzor 1937-ben született Magyarsároson, a dicsőszentmártoni vegyészeti középiskolában érettségizett, és 1961-ben államvizsgázott a MOGYI gyógyszerészeti karán. 

Mielőtt a kémia iránti érdeklődéséről kérdezném, már mondja is, hogy a dicsőszentmártoni vegyi kombinátban töltött iskolai gyakorlat során figyelt fel a gázmaszkkal dolgozó munkásokra, akik szembetegséggel és a különböző részlegeken egyéb betegségekkel küszködtek. A látottak hatására gondolkozott el azon, hogy vajon mi történik azokkal a vegyi anyagokkal, amelyek bekerülnek a szervezetbe, és ebből a kíváncsiságból kiindulva választotta a gyógyszerészetet. 

– A kémiát egymagában túl száraznak éreztem, a biokémia érdekesebbnek tűnt, mivel 70 százalékban kémia, a többi biológia. Eperjessy tanárnő észrevette az érdeklődésemet, felkarolt, és rám bízta a gyakorlati órák előkészítését és megtartását a harmadéves hallgatóknak. Államvizsga-dolgozatomat a biokémia tanszéken dr. Eperjessy Anna professzor irányításával írtam a C-vitamin tejből és takarmányból való meghatározásáról. Végzés után belsősként (intern) az egyetemen maradtam, és a Gyógyszervállalatnál (Centrofarm) töltött, rövid ideig tartó gyógyszerellenőri munka után végigjártam az egyetemi ranglétra minden fokát, míg 2000-ben elnyertem a professzori címet. Időközben prof. dr. Rácz Gábor irányításával készítettem el doktori dolgozatomat, amely a poliuronidokról, azaz a nyálkaanyagok kémiai és biokémiai vizsgálatáról szólt. Úttörőként olyan gyógynövényekkel is foglalkoztam, amelyeket én vizsgáltam meg először (Helianthemum sp.). Érdekes genetikai összefüggést találtam két mályvafajnál, amelyeknél a nagymolekulájú, nyálkatermészetű uronsavszármazékok tulajdonságai és összetétele egyértelmű összefüggést mutat a kromoszómák számával. 

 

Nyálkaanyagok és hasznosíthatóságuk

– Milyen következtetésekre jutott? 

– Meghatároztam a szerkezetüket, a szétválasztott anyagrészek molekulatömegét, mikroheterogenitását a gélfiltráció (gélszűrés) és az gélelektroforézis módszerével, hogy a hatékony részt megtaláljam. Az eredményeket, a hatóanyagot és kiválasztásának módszerét 15 közleményben jelentettük meg jelentős szaklapokban, köztük a Planta medica német nyelvűben is, olyan újdonságként, amelyet átvett a Deutsches Arzneibuch (Német gyógyszerkönyv). Az érdeklődés akkora volt, hogy 30 kérést kaptunk a teljes dolgozat elküldésére. 

– A talált hatóanyagokat a gyógyászatban mire lehetett felhasználni?

– A nyálkaanyagokat uronsavtartalmuk miatt alumínium- és bizmut-ionnal egyesítettem (komplexáltam), így két termék jött létre. A bizmut-poliuronidot néhai dr. Nüszl László bőrgyógyász főorvos a lábszárfekélyek kezelésére használta. Az alumínium-poliuronid komplexszel állatokon hisztaminnal és reszerpinnal kiváltott gyomorfekély kezelésére végeztünk kísérleteket. Antipeptikus, bevonó és gyógyító hatása az esetek 80 százalékában meggyógyította a gyomorfekélyt. Mielőtt a létező szerek helyettesítésére a poliuronidból gyógyszert készíthettünk volna, a rendszerváltás, munkatársaim távozása, az új katedrafőnök érkezése véget vetett a kísérleteknek.

 

Vas és magnézium – új gyógyszerek 

– Melyek voltak az új kutatási témák?

– A vas anyagcseréjével foglalkoztunk, ami szintén elnyerte a tetszésemet. Mivel a vas hiánya anémiát okoz, egy vastartalmú szirup létrehozásán kezdtünk el dolgozni. Elsősorban a nehézfémekkel kapcsolatba kerülő személyeket ért ártalmakon akartunk segíteni, hiszen az ólom például gátolja a hemoglobin bioszintézését, ezért a szervezetbe kerülve vashiányos vérszegénységet okoz. A Ferobotnak nevezett szirup elkészült, szabadalmazták, kisüzemi szinten az egyetemen állítottuk elő, Sirofer néven a vásárhelyi gyógyszergyár, az Armedica gyártotta.

– Említette, hogy volt egy harmadik kutatási téma is, hasonlóan érdekes, mint az első kettő.

– A magnéziumról készült tudományos dolgozatomat egy magyarországi magnéziumkongresszuson adtam elő sikerrel.

– Mi a szerepe a magnéziumnak, indokolt-e, hogy manapság annyira népszerűsítik?

– A magnézium a szervezetünkben zajló minden fontos biokémiai folyamat enzimeinek az aktivátora, azaz segít kifejteni a hatásukat. Az enzimek a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. A szénhidrátok lebontásának folyamatában (glikolízis), a központi anyagcsere-folyamatokban (citrát kör) több mint 300 enzim igényli a magnézium jelenlétét. Hiánya idegességet, álmatlanságot, lehangoltságot, erőtlenséget, a szellemi kapacitás lassulását okozza. A stressz növeli a szervezet magnéziumszükségletét. Az öregedő szervezetben a magnézium szintje fokozatosan csökken. Jelenleg az összes élelmiszertermékünk magnéziumhiányos. Régebben a búzát megőrölték, és csak a korpát dobták el, a félbarna, barna kenyér tartalmazta a búza héjában, csírarészében levő magnéziumot, ami az olajos magvakban is megtalálható. A túlzott tisztítási módszerek eredményeként a fehérlisztben már nincs elegendő magnézium, ezért tanácsos barna, félbarna kenyeret fogyasztani.

 A magnézium népszerűsítése valóban indokolt, mert rendszeresen pótolni kell a szükséges fiziológiás mennyiséget. Ez csak akkor lehetséges, ha mindenevők vagyunk: hús, barna kenyér stb. Egyetemi szinten magnéziumszirupot is készítettünk, de nem lett belőle gyógyszer. 

 

Vitaminok és hiánybetegségeik

– Behatóan foglalkozott a vitaminok szerepével is.

– A tíz szakkönyv, kurzus közül, amelyek szerzője, társszerzője vagy egy-egy fejezet írója vagyok, a Lyra Kiadónál jelent meg a vitaminok és koenzimek biokémiai és gyógyászati jelentőségéről szóló kötet. Ebben a fiam, dr. Máthé Lehel belgyógyász főorvos is szerzőtársam volt.

A vitaminok nélkülözhetetlenek az ember számára. Ha nem kerülnek be a szükséges mennyiségben a szervezetbe, hiánybetegséget okoznak. A C-vitamin hiánya a skorbut (csont- és ízületi fájdalmak, fogínyvérzés, mozgó, kihulló fogak) okozója. A vitaminok egy része koenzim szerepet tölt be, azaz az enzim segédanyaga, ugyanis hiányukban az enzim aktivitása nem következik be. Az enzimek fehérjék, és a fehérje úgy tud katalitikus funkciót ellátni, ha jelen van a koenzim. Az emésztésben például a pepszin a katalizátor. 

A PP-vitaminnak (amit a gabonamagvak, tejtermékek tartalmaznak) a hiánya pellagrát (bőrbetegség, hasmenés, elbutulás) okoz. 

A vitaminok két csoportba oszthatók, a vízben oldódó és a zsírban oldódó vitaminok. Az elsőben van a B-vitamin család és a C-vitamin. A másodikban az A-, D-, E-, K-, F-vitamin, amelyek felszívódásához szükség van egy bizonyos mennyiségű zsiradékra. Az A-vitamin hiánya látási zavarokat okoz, a D-vitamin hiánya a csontosodást, a fogazatot érinti, az E-vitamin antioxidánsként a hormonműködésben fontos, ezért az utódnemzésben van szerepe. A K-vitamin a véralvadást befolyásolja, és jelenleg is a figyelem középpontjában áll.

– Milyen élelmiszerrel tudunk K-vitamint bevinni a szervezetünkbe?

– A k-betűvel kezdődő növényekkel (káposztafélék), a zöld növényekkel, amelyeket nem tanácsos nagyobb adagban fogyasztani azoknak, akik vérhígítót szednek, mivel nagyobb adagban semlegesítik a gyógyszer hatását.

– Mit érdemes tudni az F-vitaminról? 

– Olyan esszenciális, telítetlen zsírsavakat tartalmaz, szerkezetükben több kettős kötéssel, amilyeneket a szervezet nem tud előállítani. A búzacsírában, a napraforgó- és szőlőmagban, a dióban, kukoricában, repcében, szójában fordul elő. Az immunrendszer működését, a test szöveteinek regenerálódását, a sebek gyógyulását segíti elő, csökkenti a vér koleszterinszintjét, jó hatása van a bőrre, hajra. Hiányát a bőrön levő elváltozások, a szemszárazság jelzi.

 

Gyógyszerek utóélete, a Maros-víz minősége

– Bár sokat beszélhetnénk még a vitaminokról, tudom, hogy egy nagyon vaskos könyv társszerzője, amelyben a gyógyszerek utóéletéről is szó van. Mi történik, ha nem az előírás szerint tároljuk?

– A gyógyszertechnológia elméleti alapjai című 724 oldalas kötetben, amelyet néhai prof. dr. Popovici Adriana akadémikus irányításával több kolléga hozzájárulásával írtunk, a száz oldalt meghaladó biokémiai fejezet az én hozzájárulásom. A kérdésre válaszolva pedig elmondhatom, hogy ha a tárolási körülmények nem megfelelőek, a gyógyszerekben szunnyadó enzimek aktivizálódnak, és a gyógyszer hatása megszűnik.

– Említette, hogy a víz minőségének javításával is foglalkozott. 

– Egy szegedi kutatócsoport ötlete nyomán, amely bevont a kutatásba, hozzájárultunk egy új víztisztító szer, a BOPAC bevezetéséhez. Ez tulajdonképpen poli-alumínium-klorid, ami hatékonyabb a szennyeződések, mikroorganizmusok megkötésében, és szűréssel eltávolítható. Darabán Ottó igazgató támogatásával 1991-ben Romániában elsőként vezettük be, és 1997-ig használták a marosvásárhelyi vízüzemben, amíg a modernebb módszerek elterjedtek.

Néhai prof. dr. Bedő Károly akadémikus vezetésével benne voltam egy úgynevezett víztervben, 1980–2000 között a Maros vizének biokémiai aspektusait vizsgáltam, ami akadémiai téma volt. 

 

Az öregedés biokémiája

 – Teherbírását, szorgalmát mindig is elismerték, s ma, nyolcvanévesen sem hagyta abba a munkát. Honnan ered az ehhez szükséges erő és a kitartás?

– Diákkoromban minden vizsgámat letettem, és nyáron szülőfalumban a cséplőgépnél dolgoztam, ami lehetővé tette, hogy megvásároljam mindazt, amire szükségem volt. Később az oktatói és a kutatómunkához hozzátartozott, hogy rengeteg bizottságban vettem részt, a felvételi vizsgától kezdve az előléptetésekig, szakkönyveket, dolgozatokat értékeltem. 200 szakdolgozatot írtam, amelyeket bel- és külföldi kongresszusokon mutattam be, többségét szaklapokban közöltem, és az Erdélyi Múzeum Egyesület keretében előadást tartottam. Több mint 50 államvizsga-dolgozatot vezettem, a hallgatóim külföldön is első és második díjakat szereztek. 15 kutatási projektben szerepeltem. 2007-ben küldtek nyugdíjba, de 2011-ig még tanítottam. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán öt évig oktattam a növényi biokémiát, majd a leendő egészségügyi asszisztensek képzésében vettem részt. Jelenleg az RMOGYKE továbbképző tanfolyamán tartok előadásokat. A kutatómunkában az öregedés biokémiája foglalkoztat, azt vizsgálom, hogy molekuláris szinten hogyan öregedik meg a szervezet.

– Szigorú tanárként emlegetik; valóban az volt?

– Igen, szigorú voltam magammal és a hallgatókkal szemben is. 

– Hogyan kapcsolódott ki? Feltételezem, hogy munkával…

– Kertészkedtem és szőlőt termesztettem. Botorkán, a kertünkben gyönyörű zöldség- és gyümölcstermésem volt. Egy-egy pohár vörösbort szívesen elfogyasztottam.

 

A Máthé fiúk 

– Két fia van a professzor úrnak, biokémikusok nem lettek, de orvosok igen.

– Egyik a jobb kezem, a másik a bal, egyszer Szovátán hárman beszélgettünk, amikor észrevettük, hogy figyelnek. Mondta is a kisebbik fiam, hogy valószínű arra kíváncsiak, milyen nyelven beszélünk, ugyanis „kémiául” beszélgettünk. 

Ha újrakezdeném, akkor is a biokémiát választanám – erősíti meg a tantárgy iráni szeretetét, ami egyébként minden szaván átsüt, majd hozzáteszi, hogy amikor egy anyagra gondol, a képletét látja maga előtt (a jegyzetfüzetem is teleírta velük), aztán azt, hogy mi történik a szervezettel, ha bekerül, hova kötődik, milyen hatása van stb. 

 A születésnapi ünnepségen jelen voltak a fiai is. Dr. Máthé Csaba, a Semmelweis Egyetem ÁOK Pulmonológiai Klinikája osztályvezető főorvosa, egyetemi adjunktus, aki magyarul, németül és angolul oktatja a tüdőgyógyászatot, és a jogi egyetem elvégzését követően betegjoggal is foglalkozik. Kisebbik fia, dr. Máthé Lehel belgyógyász főorvos, egyetemi adjunktus Marosvásárhelyen. Mindketten a Bolyai Farkas középiskolában érettségiztek, és a MOGYE-n végezték tanulmányaikat. 

És a sor a Máthé családban folytatódik tovább, hiszen dr. Máthé Csaba lánya immár negyedéves orvostanhallgató a szegedi egyetemen.