Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szepes Mária szerint, végigelemezve embertársaink és saját magatartásunkat, rá kell jönnünk arra, hogy mindannyian valamiféle ösztönös pozitúra szuggesztiójában élünk és cselekszünk.
Szülessen az ember nőnek vagy férfinak, sikerre, szeretetre, elismerésre, megbecsülésre vágyik, tetszeni akar, és ezt szeretné úgy megélni, hogy egészségesen is élhessen.
A színképelemzésen alapuló arculattervezéssel ezt a folyamatot lehet elindítani. Vallom, hogy a fenti célok elérése vagy legalábbis megközelítése nem kevés munkát és szakértelmet igényel.
Többnyire úgy érezzük (vagy legalábbis szeretnénk azt hinni), hogy jól ismerjük magunkat. Összességében mégis elmondható, hogy nagyon nehéz önmagunkról objektív képet alkotni. A megszokás, a rutin eltompíthatja ítélőképességünket, és nemegyszer rá kell döbbennünk arra, hogy teljesen más üzenetet küldünk a környezetünknek, mint amit szeretnénk.
Szerencsére ma már többféle választási lehetőség is rendelkezésünkre áll, amennyiben külső segítséget szeretnénk igénybe venni. Ma már ez nem olyan magányos út, mint gondolnánk.
Pszichológusok, arculattervezők, színgyógyászok, kozmetikusok stb. serege áll rendelkezésünkre és segítségünkre. Ők azonban esetenként vitatkoznak arról, hogy melyik út a fontosabb: a külső színeink (amit születésünktől fogva adott pigmentek aránya határoz meg) harmóniájával a belső színeink és ezáltal belső békénk megteremtése, vagy pedig fordítva. Abban azonban egyetértenek, hogy egyik a másik nélkül hosszú távon nem létezhet. Tehát hiába a tökéletes külső, ha elégedetlenek vagyunk önmagunkkal, azt a környezetünk előbb vagy utóbb érzékelni fogja.
Az égvilágon minden felület fényérzékeny, és minden élőlény fényt fogad magába szemén és a bőrén keresztül egyaránt. Fény nélkül nincs élet. Az ősember tudta ezt, és a napot istenként tisztelte. A fény kihat ugyanis egyéniségünkre, egészségünkre, lelki életünkre, hangulatunkra, hisz fény és sötétség, valamint különböző hangulatot teremtő évszakok váltakozásában élünk. E váltakozás egy-egy jellegzetes színvilágot hordoz magában. A szín ugyanis híd a fény és sötétség között. A szín tehát sokkal több, mint díszítőelem vagy csak mint „élvezet a szemnek”.
Az ősi kultúrák a színek hatásáról egyfajta belső tudással rendelkeztek, ezért fény és szín hatására épülő gyógyhelyeket, templomokat építettek. Ezen ősi ismeretek ma is használatosak a természetgyógyászatban.
Hiszen a színeknek a testre, lélekre és szellemre gyakorolt hatásával nemcsak kezelni és gyógyítani lehet, hanem segítségükkel felismerhetők a kóros lelkiállapotok, valamint diagnózis is készíthető.
De a művészet a világítástechnika, az építészet, az orvostudomány, a kozmetika a színek hatalmában rejlő törvényszerűségek felismerésével és használatával teszi szebbé és ezáltal emberibbé környezetünket.
Már Magyarországon is léteznek olyan színstúdiók, amelynek alapját a négy évszak szerinti színcsoport-meghatározás adja, és segít a külső és belső színek összhangjának megteremtésében.
M. Lüscher svájci pszichológus a színtesztjeivel vált ismertté. A világ különböző tájain elvégzett kísérletei azt mutatják, hogy bizonyos színek mindenütt a világon azonos érzéseket, érzeteket váltanak ki az emberből, legyen az bármilyen nemzetiségű vagy kultúrájú. Egyébként állatkísérletekkel is hasonló eredményekre jutottak.
Szerinte a színek beszélnek rólunk, önértékelésünkről, önbecsülésünkről, önbizalmunkról, másokhoz való viszonyunkról.
Az érem másik oldalát a J. Itten 20. századi német festő és művészetpedagógus által kidolgozott évszakelmélet képviseli. Megfigyelése szerint a színek és formák, színek és stílusok kezelése megtanulható, és a legjobb okítómester maga a természet. Ezért nevezte el a színcsoportjait a négy évszakról. Minthogy ezek a színeffektusok ősidőktől fogva kísérnek bennünket, ezért ezek a legszebbek a szemnek és a legmegnyugtatóbbak a léleknek. Amennyiben meggondolatlanul keverjük a színeket, olyan feszültség jön létre, amit díszharmóniának érzünk, és könnyen antipátiát kelthet.
Az érem két oldalát pedig azt köti össze, hogy kiegyensúlyozott lelkiállapotot feltételezve, minden ember ösztönösen azokhoz a színárnyalatokhoz vonzódik, amelyek a saját személyét jellemzik.
Egy jó arculattervezőnek azonban ennél is tovább kell lépni, mivel színeink felismerésével csak részben oldottuk meg a feladatot. Az évszakba sorolás nemcsak egy színcsoport harmóniáját jelenti, hanem harmóniát az öltözet stílusához is, amely az egyén külső megjelenési formáját és alakját is figyelembe veszi.
Ahhoz, hogy kívül-belül jól érezzük magunkat, és harmonikus benyomást keltsünk, pl. egy üzleti tárgyaláson vagy egy kötetlen baráti beszélgetésen sikert érjünk el, színharmóniára kell hogy törekedjünk. Öltözetünk pedig saját természetes színeinket kell hogy hangsúlyozza, kiemelje.
Mindennek pedig egyéniségünkhöz, belső színeinkhez is passzolnia kell.
Tarcsay Mária
színdinamikai szakmérnök
www.tarcsaymaria.hu