Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Érdekes, paradigmákat is érintő szakmai beszélgetésre került sor május 7-én Kisadorjánban a város és vidék közötti törésvonalakról, különbözőségekről, tanulási szükségletekről és lehetőségekről. A kérdéseket több székelyföldi helyszínen vizsgálják.
A székelyföldi, iskolán kívüli képzések jövője címmel szervezett szakmai tanácskozást Maros megyében a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány, amelynek házigazdája és partnere a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (FÖK) volt. A rendezvényre a FÖK kisadorjáni telepén került sor; a városi és vidéki életformák közötti jelenlegi törésvonalakat vizsgálták a szakemberek. Milyen tudásra és milyen tudásátadási, képzési formákra van szükség, hogy a vidék és város közötti különbözőség áthidalható vagy legalábbis közelíthető legyen? – ilyen kérdésekről esett szó a tanácskozáson.
A vidéki élet átalakult, egyre inkább az ipari jellegű mezőgazdaság kerül előtérbe, a vidéki térség pedig mindinkább elveszíti azt a természetközeli jellegét, ami az európai és erdélyi kultúrát is jellemezte. Ehhez az életformához olyan tudás szükséges, amit manapság már az iskolákban nem tanítanak. Megváltozott a város és a vidék kapcsolata is, régen a városiak a város körüli vidékről szerezték be az élelmiszert, ma már a globális piacról, a szupermarketekből vásárolják meg, de a vidék is egyre inkább a globális, nem a városi piacot látja el – számolt be lapunknak a rendezvényről dr. Hajdu Zoltán, a FÖK elnöke. Ezekből a tényekből kiindulva jelenleg több szervezet is azt vizsgálja, hogy milyen információkra, milyen oktatásra, továbbá milyen felnőttoktatási formára volna szükség, hogy a város és a vidék kapcsolata helyreálljon. Vajon a városiakat kellene-e arra oktatni, hogy mennyire fontosak vidéken az ökoszisztéma-szolgáltatások, vagy a vidékieket arra, hogy ebben mennyire fontos szerepük van a városiaknak, hiszen végül is ők a lehetséges vásárlók, fogyasztók. Az is kérdés, hogy vajon a vidéken gazdálkodóknak milyen információkra és oktatási formákra volna szükségük a rendszerszintű gondolkodás tekintetében, mint a rövid értékesítési láncok vagy a szociális felelősségvállalás. A kérdésekben további székelyföldi helyszíneken is vizsgálódnak, tanácskoznak az érdekelt szervezetek, szakemberek, a végén pedig levonják a következtetést.
Civil kezdeményezésre vitatják meg ezeket a kérdéseket, mivel egyre több városi költözik vidékre, és próbál meg ott beilleszkedni. Ilyen szempontból érdekes lehet a bankárból lett biokertész esete, vagy a fiatalokból álló vidéki kezdeményezések vizsgálata. Térségünkben is vannak hasonló próbálkozások, ezeket érdekes lenne valamilyen keretbe terelni – taglalta a Népújságnak a FÖK elnöke. A találkozón mintegy húsz érdeklődő, szakember vett részt Hargita és Maros megyéből, a marosvásárhelyi szervezetnek jelentős ilyen jellegű tapasztalata van, ezért vállalta a partneri szerepet. A FÖK kétéves szünet után ezzel a rendezvénnyel kezdte újra tevékenységét a kisadorjáni Természet Házában, amely akár forrásközpont is lehet a jövőben – tette hozzá dr. Hajdu Zoltán.