Tartós aszály

• 2011-11-28 17:29:21

• Vajda György

A hónapok óta tartó aszály igazolja, hogy a globális felmelegedés nemcsak a tudósok egyre gyakoribb vitatémája, hanem valós jelenség, amely hosszabb távon érinti környezetünket. Ha a kormányok nem készülnek fel hatásának az orvoslására, az általános gazdasági válság által fokozott következmények humánökológiai katasztrófához is vezethetnek. Nincs ok riadalomra – nyugtatnak a hatóságok, de ameddig nincs hosszú távra kidolgozott stratégia, addig mindenféle intézkedés tűzoltómunkának tűnik.

A hónapok óta tartó aszály igazolja, hogy a globális felmelegedés nemcsak a tudósok egyre gyakoribb vitatémája, hanem valós jelenség, amely hosszabb távon érinti környezetünket. Ha a kormányok nem készülnek fel hatásának az orvoslására, az általános gazdasági válság által fokozott következmények humánökológiai katasztrófához is vezethetnek. Nincs ok riadalomra – nyugtatnak a hatóságok, de ameddig nincs hosszú távra kidolgozott stratégia, addig mindenféle intézkedés tűzoltómunkának tűnik.

Rekordértékek

A marosvásárhelyi meteorológiai központ adatainak segítségével próbáljuk felmérni a helyzetet. A számok értelmezésében Albert László agrometeorológus segít. A nyilvántartásokból kiderül, hogy augusztus közepétől a mai napig nem volt kiadósabb csapadék, ezért a minimális talajvíztartalom (sz. m.: amit 0-tól 20 cm mélységig mérnek) közelít az elszáradási együtthatóhoz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha eléri ezt a szintet, illetve meghaladja, akkor tudományos értelemben is aszályról beszélünk. Marosvásárhelyen az együttható 8,3%, jelenleg ez az érték 9% körül van. A megye különösen száraz területén, a Mezőségen ez az érték 5,23%, jelenleg 5,90% a talajvíztartalom. Az elmúlt esztendőkben ősszel, a megszokott időjárás szerint kéthetente volt csapadék, ami egyensúlyban tartotta a talajvízellátást. A szárazság miatt sem az őszi vetéshez, sem a földterületek tavaszi előkészítéséhez nem lehetett megfelelőképpen elvégezni a mezőgazdasági munkálatokat, hiszen a rögös földet nem tudják felaprózni és a vetőmag sem kapja meg a megfelelő tápot.

A meteorológiai központ adataiból az is kiderül, hogy a Kárpát-medencében Hargita, Brassó, Szeben, Fehér, Maros és Máramaros megye a legérintettebb. Ha a Bánságban vagy délen volt is csapadék, minket elkerültek az esőfelhők. Visszalapozva a nyilvántartásban 1938-tól a mai napig, ebben az időszakban 1946-ban, 1987-ben volt még ilyen szárazság. Ebben a hónapban az átlagos csapadékmennyiség négyzetméterenként 35 liter kellene legyen, ezzel szemben eddig 0,3-at jegyeztek. Gyakorlatilag semmi eső nem volt. Ami az évi átlagot illeti, a statisztikát feljavítja június és július, azonban előtte és utána sem bővelkedett csapadékban vidékünk. Azért még nincs gond – jegyezte meg a meteorológus: a sokévi átlag 576 liter, jelenleg 430-nál tartunk. Ez még csökken, hiszen az előrejelzés szerint az elkövetkezendő 15 napban biztos nem lesz csapadék. Dávid Csaba, a Román Vizek Országos Igazgatóságának vezérigazgatója a témával kapcsolatos korábbi interjúban megjegyezte, az Országos Meteorológiai Intézet adatai alapján tudomása szerint márciusig eltart a szárazság.

Az okot elemezve megállapítjuk: a globális jelenséget fokozta az is, hogy a környékünkön az utóbbi évtizedben hatalmas erdőterületeket irtottak ki, így nincs ami visszatartsa a vizet a talajban, felborult a talajvízháztartás, és ez leginkább a mezőgazdasági területeket érinti.

Jelentősen csökkent a vízhozam, de a vízüzemek ellátásával még nincs gond

A vízgyűjtő medencékben fokozott figyelemmel követik a folyók vízszintjének alakulását. A legutóbbi mérések szerint az átlagnál jóval alacsonyabb a vízállás. A Maros figyelmeztetési árvízszintje a gödemesterházi hidrológiai állomásnál 120 cm, jelenleg 42 cm a vízállás. Ehhez hasonlóan az értékek a következőképpen változnak: Galonya 170 – 45, Sárpatak 180 – 24, Marosludas 300 – 2. A Nagy-Küküllő Héjjasfalván 500 – 38, Segesváron 300 – 120, a Kis-Küküllő Sóváradon 120 – 27, Balavásáron 180 – 42, a Görgény pataka Laposnyán 175 – 72, Erdőlibánfalván 150 – 14, a Nyárád Fintaházán 350 – 25, Ratosnyán a Ratosnya pataka 140 – 69 cm. (Sz. m.: A figyelmeztetési árvízszintet a víz akkor éri el, amikor a folyó majdnem kiönt a mederből.) Az említett adatokból kitűnik, hogy a folyóvizek hozama csökkent, de a szakemberek szerint még nem érinti a települések ivóvízellátását. Sárpatakon tegnap 9,13 köbméter víz folyt le másodpercenként a Maroson. Az Aquaserv Rt. átlagban másodpercenként 0,5 köbmétert használ fel a vízüzemében, a vegyi kombinát pedig 0,3-ot, a víztisztítási, illetve a hűtőfolyamatot nem érinti a szárazság. A Nagy-Küküllőn levő Zetelaki-tó telítettsége 74, a Küsmöd-patak vizét tároló Bözödi-tó 80%-ban van tele. Elegendő vízmennyiséget tároltak arra az esetre, ha tovább tart a szárazság és a folyók vízhozamát szabályozni kellene. Bár a vízügyi igazgatóságnak nincs konkrét adata, a megye több településén, elsősorban a talajvíz hiánya miatt, kiapadtak a kutak.

Aggasztó mezőgazdasági helyzetkép

A megye mezőgazdászai a szárazság miatt nem tudták időben elvégezni az őszi és a tavaszi mélyszántást, így elmaradtak a vetéssel. A jövőre tervezett terület 49%-át készítették elő a búzának, 34%-át a szalmás gabonának, 66%-át a repcének, de ennél aggasztóbbak az adatok a takarmánynövényeknél, ahol ez csupán 3, a zöldségesek és gyümölcsösök esetében pedig alig 6%-os. Az őszi szántásra tervezett 33.129 hektár mindössze 48%-át tudták megművelni, a tavaszi mélyszántást pedig a tervezett 102.000 hektár helyett alig 8520 hektáron végezték el, ez alig 8%. A gyümölcstermesztők jelezték, hogy a megyében helyenként fél méter mélységben is száraz a föld, sehol sem tudtak természetes körülmények között csemetéket ültetni.

Szomorú az öntözőrendszerek megyei helyzetképe. Egyes helyi berendezéseken kívül gyakorlatilag nincs ilyen hálózat. Mezőpagocsán egy magángazdálkodó 56 hektáron, Kutyfalván és Marsoludason két gyümölcsösben 100 hektáron oldották meg a csepegtető öntözést. Húsz év alatt a múlt rendszerből örökölt berendezések eltűntek.

Ezek újraépítésére biztosítottak ugyan alapokat, de ehhez a rendszert használók szövetségbe kell tömörüljenek, hiszen szerződést kell kötni a vízszolgáltatóval. Mivel megyénkben nincs ilyen társulás, nincs pályázó, nincs, aki működtesse az öntözőberendezéseket. Néhány déli megyében alakultak már ilyen társulások, így elvileg ez a megoldás működne.

A törvénykezésben is hiányosságok vannak – tudtuk meg Jude Silviától, a mezőgazdasági igazgatóság szaktanácsadójától, aki elmondta, előkészítés alatt áll a mezőgazdasági minisztériumban egy sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a talajjavításra vonatkozó törvényt, eszerint az öntözőrendszerek kiépítését, kezelését, karbantartását az országos talajjavító ügynökség hatáskörébe helyeznék. Egyelőre azonban ez az állami intézmény átalakítás alatt áll, így nem tudják, hogy szervezésileg milyen osztály hogyan fogja majd kezelni a berendezéseket. Kilátásba helyezték az ún. talajjavítási díj bevezetését is, amivel (sz. m.: a környezetvédelmi alaphoz hasonlóan) egy olyan alapot hoznak létre, amiből a berendezések kiépítésére lehetne pályázni. Uniós támogatás erre 2008-ig volt, egyelőre a szakembernek nincs tudomása arról, hogy a jövőben a romániai rendszer kiépítésére pénzt szánna Európa. Ahhoz, hogy a szükségletnek megfelelő öntözőberendezést építsenek ki az országban – így megyénkben is –, nemcsak a törvénykezésen, hanem a támogatási rendszeren, illetve a működtetésen is változtatni kellene. A szakember egyetértett azzal, hogy a jelenlegi tartósabb szárazság miatt ezen a téren sürgősen lépni kell, mert az őszi munkálatok elmaradása fokozhatja az amúgy is elég súlyos gazdasági válságot, hiszen jövő őszire a hazai termények hiánya miatt megnőhet a behozatal. Ezekért a termékekért viszont a szállítási, raktározási meg egyéb díjak miatt jóval többet fizetünk. Ez lenne a jelenleg is tartó aszály legkárosabb hatása.