Egyre nagyobb az 5G lefedettsége, és még mindig nem lettünk zombik
Az 5G hálózat globális lefedettsége egy friss jelentés szerint elérte az 55%-ot, ami arra is rávilágít, hogy Európa lemaradt az új technológia kiépítésében. Végre rá kellene ébredni, hogy az 5G-től senkinek semmi baja nem lesz, hiába festettek sötétebbnél sötétebb forgatókönyveket az összeesküvés-elméletek gyártói, senki nem változott zombivá, senkinek nem robbant fel az agya, és senkit nem kezdtek el távirányítóval vezérelni, tehát most már tényleg: meg lehet nyugodni!
Ami pedig a hálózat fejlesztését és bővülését illeti, az 5G-előfizetések száma 160 millióval emelkedett 2024 harmadik negyedévében, globális szinten elérte a 2,1 milliárdot, továbbá jelenleg világszerte 320 mobilszolgáltató indított el kereskedelmi 5G-szolgáltatást. Az előrejelzések szerint a következő évtized elejére, 2030-ra 6,3 milliárd 5G-előfizetés lesz, és szintén erre az évre várható, hogy megjelenik a 6G a mobilpiacon.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenhol egyből ott is lesz a technológia. Elég csak az 5G-re gondolni, amely esetében szintén jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Indiában és Kínában már 95, az Egyesült Államokban 90 százalékos a technológia lakossági lefedettsége, és ez már teljes egészében az 5G középsávon valósul meg, ami a lefedettség és sebesség szempontjából ideális egyensúlyt és felhasználói élményt kínál. Ezzel szemben Európában a teljes lakossági 5G-lefedettség 80%, a középsávú pedig csupán 40%, azaz jelentősen le vagyunk maradva az imént említett országoktól.
Ugyanakkor számítani lehet arra, hogy itt is fellendül a hálózat kiépítése, mivel háromévnyi pangás után az okostelefonok piaca is új erőre kapott. Az elmúlt időszakban az volt a jellemző, hogy a felhasználók mind nagyobb időközönként cserélték le a készülékeiket, ennek okai között értelemszerűen ott vannak a gazdasági nehézségek is, de az is, hogy mind többen tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Mostanra viszont változott a helyzet, egyszeriben többen vásárolnak új eszközt, ami főként a mesterséges intelligenciával is felvértezett csúcskategóriás készülékek megjelenésének köszönhető, amelyek akár offline állapotban, hardveresen is képesek kiaknázni a generatív AI-funkciókat. Fellendülést hoztak a hajlítható telefonok is, amelyek az újdonság varázsával hódítanak a piacon, sőt Kínában már megjelentek a háromszorosan összehajtható készülékek, amelyek teljesen újak a mobiltelefonok piacán.
Szinte mindegyik új készülék rendelkezik 5G-eléréssel, így elméletileg növekednie kellene a szolgáltatás iránti igénynek, annak ellenére is, hogy az idézett felmérés arra is kitér, hogy a mobil-adatforgalom növekedési üteme lassulni látszik. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb internetet használnak a felhasználók globális szinten a telefonjaikon, éppen ellenkezőleg, egyre többet használnak, viszont a növekedés üteme lassult. A legutóbbi negyedévben 21% volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest, miközben például 5 évvel ezelőtt 80% fölött volt. Jelenleg globális szinten átlagosan egy okostelefon havi 19 gigabyte internetet használ, a kutatók pedig azt állítják, hogy ez a szám az évtized végére közel háromszorosára nőhet. Ebben nagy szerepe lesz a mesterséges intelligencia még szélesebb körű térnyerésének, amely akkor működik igazán jól, ha kapcsolódni tud a világhálóra, és nem pusztán a telefon vagy bármilyen eszköz hardverére hagyatkozik. Egy másik tényező, ami növelheti az internethasználatot, az okosszemüvegek, vagyis a virtuális és kiterjesztett valóság szemüvegek (VR/AR). Ezek már most lehetővé teszik a környezet valós idejű észlelését, például étkezés közben a tányéron lévő ételek felismerését és kalóriaértékük kiszámítását, de ehhez – ahogyan sok más funkcióhoz – internetkapcsolatra van szükségük. A jövőben minden bizonnyal egyre több ilyen eszköz lesz a felhasználók tulajdonában, mivel egyrészt mind több mindenre lesznek képesek, másrészt egyre olcsóbbak lesznek, és több ember tudja megengedni magának őket. A használatuk pedig tovább növeli a globális adatforgalom mennyiségét.
Az imént felsoroltak tehát növelhetik az internetfogyasztást, de csökkenést jelenthet, ha elterjed a videótartalmak úgynevezett szemantikus tömörítése. Erre a következő évtizedben kerülhet sor, és azt jelenti, hogy nem szükséges több millió pixelnyi információt továbbítani, ha a mesterséges intelligencia képes lesz arra, hogy szövegesen leírja a felvételt, és továbbítsa, majd egy másik mesterséges intelligencia a fogadóoldalon a szöveget képpé alakítja.
A szakértők három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel: az első szerint a jelenlegi trendnek megfelelően lassúbb lesz a mobil-adatforgalom növekedése (növekedni fog, csak lassabban), a második szerint hatalmas változásokat, adatrobbanást fog hozni az AI, míg a harmadik az előbbi kettő köztes kimenetelét írja le.
Egy volt Apple-alkalmazott szerint megfigyelik a munkavállalókat
Az Apple-nél hirdetési területen dolgozott egy munkavállaló, aki beperelte a vállalatot, mert szerinte fizikai, videós elektronikus megfigyelést alkalmaz a dolgozóknál.
A Semafor cikkéből az derül ki, hogy Amar Bhakta 2020-tól dolgozott az almás vállalatnál, és azzal vádolja az Apple-t, hogy megtiltotta neki, hogy nyilvánosan nyilatkozzon a digitális reklámokról, továbbá megkövetelte tőle, hogy törölje a LinkedIn oldaláról a vállalatnál végzett munkájával összefüggő információkat. Bhakta azt is állítja, hogy az Apple megköveteli az alkalmazottaktól, hogy mondjanak le a magánélethez való jogukról, sőt megfigyelés alá vonja őket. A The Verge a volt alkalmazott állításait úgy összegezte, hogy Bhakta szerint a vállalat arra buzdítja a dolgozóit, hogy a munkában is a személyes iPhone-jukat használják, amit az Apple belső szoftvere menedzsel, így a cégnek lehetősége van hozzáférni a készüléken tárolt adatokhoz. Az egykori alkalmazott a keresetében arról is említést tesz, hogy a vállalat munkatársai saját, személyes iCloud-fiókjukat össze kell kapcsolják a cég szoftverével, ez pedig – elmondása szerint – lehetővé teszi, hogy az Apple megfigyelést végezzen a munkaidő lejárta után is.
Nem ez az első alkalom, hogy az Apple-t ilyesmivel vádolják, szintén a The Verge írt 2021-ben egy cikket arról, hogy a cég adatvédelmi irányelvei vita tárgyát képezik a dolgozók körében, és már akkor is felmerült az a probléma, hogy az Apple megfigyeli a személyes fiókokat. De ezzel együtt is a jelenlegi állítások elég összeesküvéselmélet-szagúak, kicsit olyan, mintha egy üldözési mániában szenvedő páciens mondaná.
Azt, hogy mennyire valósak Bhakta állításai, a bíróság eldönti. A per kifutása mindenképpen érdekes, joggal lehetünk kíváncsiak már most az eredményére. Már az önmagában érdekes kérdés, hogy az Apple hogyan kéri arra a dolgozóit, hogy lehetőség szerint a magáncélú eszközeiket használják munkavégzés közben is.
