Nem minden funkció marad ingyenes a Samsungokon
Az autók esetében például egyre gyakrabban előfordul, hogy bizonyos extrák működéséhez előfizetésre van szükség. Vannak olyan márkák, amelyek ilyen alapon kínálják például az ülésfűtést is. Ez a módszer pedig szép lassan kezd megjelenni az okostelefonok piacán is, és most nem arra kell gondolni, hogy a zene- vagy filmszolgáltatásokért elő kell fizetni, hanem arra, hogy eddig ingyenes funkciók válnak fizetőssé.
A dolog hátterében az áll, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése és működtetése rengeteg pénzbe kerül, erre pedig rátesz még egy lapáttal, hogy a technológia mögött álló vállalatok – érthető módon – szeretnének profitálni is az AI-ból, ezért pedig kezdik fizetőssé tenni a szolgáltatásukat. Ez pedig közvetett módon ki fog hatni az okostelefonok piacára is, hiszen az újabb készülékekben már ott van gyárilag beépítve, natívan a mesterséges intelligencia. Az AI integrálása területén egyértelműen piacvezető a Samsung, és a dél-koreai vállalat a napokban jelezte, hogy 2025 végéig biztosan ingyenesen fogja nyújtani a felhasználóinak a Galaxy AI alatt futó szolgáltatáscsomagot.
Csakhogy az idei év vége már nincs olyan messze, így jogosan merül fel a kérdés, hogy mi következik utána, mi lesz akár jövő évtől? Ezzel kapcsolatban már több ideje mennek a találgatások, viszont a Samsung most tiszta vizet öntött a pohárba, és megígérte, hogy a Galaxy AI összes olyan funkciójáért, amely alapértelmezés szerint a telefonon van, a felhasználók soha nem fog kelleni fizessenek. Ilyen funkció például az Élő fordítás, a Jegyzetsegítő, az éjszakai fotózást segítő Zoom Nightography, a háttérzajokat hatékonyan eltávolító Hangradír, a Böngészési segédlet vagy éppen a háttérkép-generálás lehetősége.
Egy ilyen, relatív hosszú felsorolás után joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi lehet potenciálisan fizetős? Nos, fontos tisztában lenni azzal, hogy a Galaxy AI szolgáltatáscsomag nemcsak ennyiből áll. A dél-koreai márka által függetlenül fejlesztett funkciók mellett ott vannak a Google Gemini által működtetett szolgáltatások is. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint ezek még egy darabig ingyenesek lesznek, azonban a rájuk vonatkozó döntés már nem a Samsung kezében van.
A márkának természetesen érdeke, hogy minél tovább ingyenes maradjon minél több AI funkció a készülékein, hiszen ez jelen állás szerint egy hatalmas vonzerő a vásárlók számára. Míg egy pár évvel ezelőtt az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy milyen kamerás képességekkel rendelkezik az okostelefon, addig mostanra már a mesterséges intelligencia funkciói ösztönzik vásárlásra az embereket. Ez pedig nem is csoda, hiszen az AI valóban számos területen képes megkönnyíteni a felhasználók életét. Az Apple a mesterséges intelligencia fejlesztése és integrálása terén is komoly lemaradásban van, ez pedig elvezethet oda is, hogy vásárlók tömege fog elpártolni az almás vállalattól. A Samsung mindeközben pedig 400 millió Galaxy okostelefonon és más készülékeken teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, amiből egyenesen lehet arra következtetni, hogy ameddig minden funkció ingyenes, addig akarnak új ügyfeleket meggyőzni.
Ritka pillanat: amikor a mesterséges intelligencia nem tudja a választ
Ha már az imént szóba került a mesterséges intelligencia, nem lehet megkerülni azt a témát sem, hogy az AI megkönnyíti az életünket. Képes gyorsan és többnyire jól válaszolni a kérdéseinkre, képes kikeresni információkat az interneten, szövegekből tartalmakat generálni, fordítani, és még hosszan lehetne folytatni a felsorolást. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor egy adott kérdésre nem tudja a választ, a Johns Hopkins Egyetem informatikus hallgatói egy tudományos munkájukban pedig arról írnak, hogy elképzelhető, hogy ez a jövőben egyre többször fog előfordulni, aminek mindenki örvendhet.
Bár ez furcsán hangozhat, elsőre gondoljunk bele: erény az, ha egy ember inkább beismeri, hogy nem tud valamit, és a megfelelő tudás hiányában nem kezd el az adott témáról beszélni. Azonban ezt a képességet nem sajátította el még a mesterséges intelligencia, ami azt jelenti, hogy esetenként akkor is válaszol, ír valamit, ha nem tudja biztosan a választ. Ilyenkor jönnek a potenciális rossz válaszok és az esetleges hallucinálások, amikor az AI például egy olyan könyvre hivatkozik, amely a valóságban nem is létezik.
A Johns Hopkins Egyetem informatikushallgatói azonban úgy vélik, találtak egy megoldást a problémára, amivel a mesterséges intelligencia algoritmusai többet időzhetnek a problémák átgondolásával – sőt, egyfajta megbízhatósági pontszám azt is segíthet eldönteni, hogy az AI-nak mikor lenne érdemes azt mondani, hogy „nem tudom”, ahelyett, hogy megkockáztatna egy rossz választ, részletezte cikkében a HVG. Gondoljunk csak bele: egy focimeccs eredményénél vagy egy étel receptjénél csak kisebb, rövidebb ideig tartó bosszúságot okoz, ha téved a gépi tanuláson alapuló modell, de egy téves információ az orvostudományok vagy éppen a jog területén sokkal rosszabb végkimenetelt is eredményezhet. Ezért is fontos, hogy minden folyamat végén ott legyen egy ember, aki le ellenőrzi az AI által adott választ.
Az egyetem kutatói az arXiv preprint szerveren publikálták a munkájukat. „Az egész azzal kezdődött, amikor láttuk, hogy a legfejlettebb nagy nyelvi modellek többet gondolkodnak, hogy megoldják a nehezebb problémákat” – mondta a tanulmány publikálása után a sajtónak William Juray PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője, aki azt is hozzátette, hogy ezután elgondolkodtak azon, hogy ez az extra gondolkodási idő segíthet-e ezeknek a modelleknek meghatározni, hogy az adott problémát helyesen oldották-e meg, és ezt aztán vissza is tudják jelezni a felhasználónak.
A jobb kivizsgálás érdekében a kutatók a nagy nyelvi modellekkel különböző hosszúságú érvelésláncokat generáltattak, miközben nehéz matematikai feladatokat oldattak velük. Ezt követően lemérték, hogy a lánc hossza miként volt hatással a modell végső válaszára, illetve magabiztosságára. Az eredmény az lett, hogy az általánosabb gondolkodás javít a modellek pontosságán és magabiztosságán is, de még sok gondolkodás esetén is képesek arra, hogy belemenjenek vakmerő találgatásokba. Abban az esetben pedig, amikor a kutatók magabiztosabbra állították a modellt, akkor az még inkább belement a találgatásokba, amelynek nem meglepő módon az lett az eredménye, hogy csökkent a válaszok pontossága. Ez azért is lehet, mert a válaszok pontossága csupán egy része a rendszer teljesítményének. Ha nagyobb megbízhatóságot várnak el, és a rendszert hagyják tovább gondolkodni, akkor az több helyes és helytelen választ fog visszaadni. Bizonyos beállítások között a több helyes válasz megéri a „kockázatot”, de sok területen ez nem így van.
A kutatók úgy találták, hogy szigorúbb környezetben a modellnek vissza kellene utasítania a kérdés megválaszolását, ha nem elég biztos abban, hogy helyes választ tud adni.
Számítógépre is érkezik az Android
A Google Androidért felelős vezetője, Sameer Samat arról beszélt a TechRadarnak, hogy összeolvad a Google mobilos és asztali operációs rendszere, vagyis az Android és a Chrome OS. A The Verge-en a hír kapcsán megjelent egy cikk, amelyben a szakújságírók rámutatnak, hogy már hónapok óta lehet hallani arról, hogy a Google meglépi az operációs rendszerek egyesítését azzal a céllal, hogy az Android képes legyen felvenni a versenyt az iPad táblagépekkel, amelyek egy hozzájuk csatolható billentyűzettel számos, a hétköznapokban fontos funkciót el tudnak látni.
Az átállás nem mellesleg már korábban elkezdődött, a Chrome OS ugyanis az utóbbi időben egyre több androidos jegyet mutatott, illetve a droid alkalmazások közül többet is képes volt futtatni. De az Android is közeledik a Chrome OS-hez azáltal, hogy sokkal használhatóbbá teszi az asztali nézetét, ha például a felhasználó egy kijelzőhöz köti a telefonját vagy a táblagépét. Ez átméretezhető ablakokkal, valamint a külső képernyők jobb támogatásával igyekszik jobbá tenni az Android asztali felületét. Ezek az újítások várhatóan az Android 16 fedélzetén érkeznek.
A két operációs rendszer összevonásának ütemterve egyelőre nem ismert. Viszont, ha tényleg jól csinálják – amire minden esély megvan –, akkor a folyamat vége egy olyan operációs rendszer lehet, ami minden eszközön jól érzi magát – legyen az okostelefon, táblagép vagy laptop –, emellett pedig jól és könnyen használható.
