Tudatos lejáratás?
2012-03-12 17:19:32
- Mózes Edith
– Határozottan elutasítom, hogy az RMDSZ nyakába varrják valakik több száz elvesztett per ódiumát. Az RMDSZ minden alkalommal – legyen az veterántörvény, a politikai üldözöttek törvénye, a munkaszolgálatosok, a menekültek ügye – segített az embereknek. Az erkölcsi kárpótlási kérelmekhez semmi közünk. Ezt szeretném tolmácsolni a közvélemény felé – nyilatkozta Kerekes Károly képviselő múlt heti nyárádszeredai sajtótájékoztatóján.
– Határozottan elutasítom, hogy az RMDSZ nyakába varrják valakik több száz elvesztett per ódiumát. Az RMDSZ minden alkalommal – legyen az veterántörvény, a politikai üldözöttek törvénye, a munkaszolgálatosok, a menekültek ügye – segített az embereknek. Az erkölcsi kárpótlási kérelmekhez semmi közünk. Ezt szeretném tolmácsolni a közvélemény felé – nyilatkozta Kerekes Károly képviselő múlt heti nyárádszeredai sajtótájékoztatóján.
Kárpótlási láz tört ki
Kerekes Károly szerint újra „kárpótlási láz tört ki”. Mint mondta, a 2009/221-es, a volt politikai elítéltek rehabilitációjáról szóló törvény amellett, hogy jogi rehabilitációt biztosított, egyfajta erkölcsi jóvátételt is biztosított volna azok számára, akik elszenvedték, sőt akik időközben elhaláloztak, azok utódjai számára is. A képviselő által „meglehetősen foghíjasnak, nem eléggé átgondoltnak” nevezett törvényt az első évben kezdték alkalmazni, és eszerint erkölcsi jóvátételt is igényelhetnek az érintettek. „Így azok annyit kértek, amennyit nem szégyelltek. Lehet, hogy nem ez a megfelelő kifejezés, mert a szenvedés az szenvedés, a fájdalom az fájdalom, de olyan összegeket is kértek, amely minden ésszerűséget meghaladt. Azon túlmenően, hogy 1990-től kezdve a 118-as törvényrendelet minden politikai elítéltnek biztosít havi járadékot, kedvezményeket telefon-előfizetési díjaknál, utazásnál, gyógyszervásárlásnál és a többi, ez egyfajta második, párhuzamos kárpótlás lett volna”.
Alkotmányellenes az úgynevezett erkölcsi kártérítés
A Pénzügyminisztérium megtámadta az Alkotmánybíróságon, és a 2010 októberében megszületett alkotmánybírósági döntés kimondta: nem lehet párhuzamosan két kárpótlást adni, és alkotmányellenesnek nyilvánította a 221-es törvény 5-ös cikkelyét, amely az úgynevezett erkölcsi kárpótlást előírta.
„Bár minden bíró, minden ügyvéd, minden hivatalos közeg tudja, hogy ez az előírás hatályon kívül van, mégis azt kellett tapasztalnunk, főleg az idén, hogy tömegesen jelennek meg főleg a megyei törvényszékeken, falvakról kellő információval nem rendelkező emberek, és kárpótlást kérnek a volt hadifoglyok számára. Köztudott, hogy legyen szó a veterán törvényről, a politikai elítéltek törvényéről, munkaszolgálatosokról, menekültekről, az RMDSZ mindenkinek segített beadványokkal, fellebbezésekkel stb. Fel szeretném hívni a lakosság figyelmét, hogy ebben az esetben ne járjanak, ne költsenek fölöslegesen, ne adjanak be ilyen kárpótlási kérelmeket, mert reményük sincs arra, hogy megnyerjék. 2010 októberétől minden bíróság elutasítja az ilyen beadványokat” – jelentette ki Kerekes.
Száz meg száz elutasított kérvény
A továbbiakban a képviselő elmondta, hogy a Maros Megyei Törvényszék elektronikus nyilvántartásában száz meg száz elutasított kérelem van, ennek ellenére vannak, akik mégis foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A képviselő, mint mondta, utánajárt a dolognak, és kiderült: a veteránok szövetségétől indult el a dolog, ők bátorították az embereket. A képviselő szerint a veteránok szövetsége majdnem megszűnőben van, hiszen a veteránok sajnos lassan kihalnak, és a még ilyenfajta kárpótlásra jogosultak is egyre kevesebben vannak. Érthető, hogy a szövetség tagjainak száma is csökken. Elindították ezt a folyamatot, tömegesen jelentek meg náluk emberek. Ezért felkérte a szövetséget, „ne vezessék félre az embereket, ne mondják, hogy a törvény értelmében óriási kárpótlásokban részesülhetnek. Mert lejmilliókról, euró-százezrekről beszélnek”.
„Ne vezessék félre az embereket!”
A veteránszövetségek, folytatta Kerekes Károly, nem állítják össze az emberek dossziéit, hanem bizonyos fordító- és leíróirodákhoz küldik őket. „Elmentem egy ilyen irodába a Borsos Tamás utca 2. szám alá. Megálltam az épület előtt, s láttam, hogy az emberek egymásnak adják a kilincset. Bementem, olyan forgalom van ott, mint egy nagyáruházban! Megkérdeztem, mi a jogi alapja ezeknek a dossziéknak. Azt válaszolták, a 2009-es évi 221-es törvény. Ott, az emberek előtt mondtam, ne költsenek feleslegesen, mert semmi remény nincs a per megnyerésére”. A képviselő szerint kétszer is nyilatkozott erről a marosvásárhelyi magyar lapokban, de nem biztos abban, hogy akik elolvasták, hitelt adtak a szavának.
Az elmondottakból kiderült, hogy a fordítóirodák szerint az RMDSZ készíti a típusnyomtatványokat. „A Borsos Tamás utcai irodában megkérdeztem, hogy az előkészített típusbeadványok honnan származnak. Amikor azt hallottam az irodában, hogy ezeket a beadványokat az RMDSZ fogalmazta meg, nem hagyhattam szó nélkül, hogy a több száz elvesztett pert az RMDSZ nyakába varrják. Van mit a nyakunkba akasszanak a sok népszerűtlen intézkedés okán. Az embereknek óriási csalódást fog okozni, amikor végleg elutasítják a kérésüket. Mert melyik ügyvéd mondja azt, hogy eleve nincs esélye, ne fizessen feleslegesen? A pénzt elveszi, majd széttárja a karját, a bíróság a hibás. Ez azonban az RMDSZ lejáratása, valaki tudatosan csinálja, ezt nem tudom elfogadni” – jelentette ki Kerekes Károly képviselő.
