Új püspököt választott a Magyar Unitárius Egyház

A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsa és Zsinata július 9-én, illetve 10-én ülésezett, ahol – a 2021–2027 közötti megbízatási időszakra – megválasztotta egyházi főtisztségviselőit, köztük az egyház 32. püspökét, Kovács Istvánt.

A két ülés helyszíne a kolozsvári belvárosi unitárius templom, illetve a budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség temploma volt. A két helyszínen egyidejűleg zajló ülések résztvevői között távközléses kapcsolat biztosította az együttes tanácskozást. 

A július 9-i főtanácsi ülés kezdetén Kovács István közügyigazgató tartott áhítatot. A tanácskozást Bálint Benczédi Ferenc püspök nyitotta meg. A határozatképesség megállapítása és a tárgysorozat elfogadása után a Főtanács megerősítette a magyarországi egyházkerület főtisztségviselőinek (Kriza János püspöki helynök, Elekes Botond egyházkerületi főgondnok) megbízatását, majd a szolgálati eskütételek után tiszteletbeli címeket adományozott az arra érdemes korábbi egyházi tisztségviselőknek. Az ülésen a következő egyházközségek szervezeti jellegének átalakításáról született döntés: Zsil-völgyi Unitárius Társegyházközség, Ákosfalvi Unitárius Leányegyházközség, Szegedi Unitárius Leányegyházközség.

Az ünnepi istentiszteleten Csáki Levente kobátfalvi lelkész, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör esperese szolgált. Az ülés főhatósági választásokkal folytatódott, amely által a Főtanács megválasztotta az egyház új főtisztségviselőit – a püspökön kívül –: a két főgondnokot (dr. Sándor Krisztina, Farkas Emőd), a főjegyzőt (Rácz Norbert Zsolt) és a közügyigazgatót (Lőrinczi Lajos), valamint a Középfokú Fegyelmi Bíróság tagjait. Az ülés tárgysorozatán jogszabályalkotás is szerepelt: az egyházi testületek távközlés útján történő ülésezése és írásbeli határozathozatala szabályzatának elfogadása.

A záróvacsorán Kibédi Emil korábbi egyházköri felügyelőgondnok mondott pohárköszöntőt a Berde Mózes egyházi jótevő nevét megörökítő serleggel.

A Zsinat ülése július 10-én Kecskés Csaba marosvásárhelyi kövesdombi lelkész áhítatával kezdődött. Bálint Benczédi Ferenc püspök nyitóbeszéde után, a jelenlét számbavételét és a határozatképesség megállapítását követően sor került a püspök, valamint a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság tagjainak megválasztására. 

Az úrvacsoravétellel egybekötött ünnepi istentiszteleten Kolozsváron Dimény József alsófelsőszentmihályi lelkész végzett istentiszteleti szolgálatot, Budapesten Bartha Mária-Zsuzsánna kocsordi lelkész mondta az úrvacsorai ágendát. 

A választási eredmények bejelentését követően a leköszönő püspök üdvözölte Kovács István újonnan megválasztott egyházfőt, aki a Zsinat színe előtt szolgálati esküt tett. (közlemény)

Az unitarius.org honlapon olvasható életrajza szerint Kovács István 1959-ben született Kőhalomban, 1978-ban Sepsiszentgyörgyön érettségizett. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán végzett tanulmányai befejeztével Marosvásárhelyen, Sepsiszentkirályon, Sepsiszentgyörgyön teljesített lelkészi szolgálatot, 1990–1993 között az újraalakult Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet első elnöke, 1998-tól az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke volt.

Közben önkormányzati tanácsosként is dolgozott, szerepet vállalt a Székely Nemzeti Tanács megyei és a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőségében is.

Kovács István egyetlen jelöltként pályázott a püspöki tisztségre, amelyet 2008 óta Bálint Benczédi Ferenc töltött be. Az ő püspöki szolgálata idején valósult meg a – trianoni határok által megosztott – erdélyi és magyarországi unitáriusok újraegyesülése a Magyar Unitárius Egyház keretében.

Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás egyetlen isteni személyt ismer el, az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Ez az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra, amelyek 2012 júniusában döntöttek újraegyesülésükről. (MTI)