Vajdaszentivány

Grófok, történészek találkoznak

Kastélyturizmus a Felső-Maros mentén

Felső-Maros menti kastélytúrával gazdagítaná a térség turisztikai kínálatát ifj. Szentgyörgyi Anna, a vajdaszentiványi Zichy-kastélyt bérlő család fiatalabbik tagja. A 18. századi műemlék épület ad otthont május 27-én, csütörtökön annak a zártkörű találkozónak, amelyen a kastélyturizmus fellendítése lesz a téma.

A fiatal vállalkozó édesanyja, Szentgyörgyi Ana marosvásárhelyi üzletasszony 2012-ben vette bérbe 49 évre az udvarházként is emlegetett kastélyt, amelyben korábban a kultúrház működött. Az örökösök szigorú feltételekhez kötötték a kastély használatát, a bérlő a történelmi turizmust népszerűsíthette, ennek jegyében szervezhetett rendezvényeket, vagy öregotthont működtethetett a klasszicizáló barokk stílusú épületegyüttesben. Szentgyörgyiék az első két lehetőséget igyekeztek megvalósítani, miközben a műemlékvédelmi előírásokat figyelembe véve hozzáláttak a kastély felújításához. 

Először az épület tetőzetét tették rendbe, majd a konyhában és a borpincében folytatódtak a munkálatok, ahol a későbbiekben egy ideig zenés estéket szerveztek. Itt különféle régi használati tárgyak fogadják a betérőt, valamennyit a falumúzeumtól kapták a kastély bérlői. 

A helyi lakosság már a kezdetektől nem nézte jó szemmel az új bérlők ténykedését, és az irántuk tanúsított ellenszenv közel egy évtized múlva sem enyhült.

– Mióta bekerítettük, azt mondják, hogy elloptuk a kastélyukat. Az senkinek sem jut eszébe, hogy nem eltulajdonítottuk, hanem megmentettük – jegyezte meg ifj. Szentgyörgyi Anna, miközben végigvezetett a tágas tereken. – Sokan a néptánctábort fájlalják, amit korábban a kastélyban tartottak. Én szeretném visszahozni ide azt a tábort és a falunapokat is. Mindazt a hagyományt, aminek tíz éve nyoma veszett – tette hozzá a vállalkozó, majd a pipázóba érve – a szarvas-agancs csillárokra vonatkozó észrevételünk kapcsán – kifejtette, hogy a vadászkastélyok stílusát igyekszik követni, és egy olyan turisztikai övezetet szeretne így kialakítani, ahol a vadászat, a halászat és a lovak szeretete harmonikus egységet alkot. (A közeli lovardáról a későbbiekben írunk.) Az előkelő rendezvények, bálok, fogadások szervezésére alkalmas pipázó bútorzata még nem érkezett meg, de meg van rendelve – tette hozzá Anna. 

Szentgyörgyiék a pipázó mellett a vendégfogadásra szánt, kétszintes „hosszúházat” – az épületegyüttes legértékesebb részét – is rendbe tették. Itt egy autóbusznyi turista számára kínálnának szállást, egypár szoba már el is készült.

A kastélyhoz tartozó malom felújítása még várat magára. Anna a későbbiekben kézműves termékekkel teli ajándékboltot, illetve egy bisztrót alakítana ki a létesítményben.

Ottártunkkor éppen az udvar rendezése zajlott. A járványhelyzet nagymértékben akadályozta a restaurálási folyamatot, így a tavalyra tervezett kastélynyitás elmaradt. 

– Vajdaszentivány félreesik a főúttól, ezért is fontos felhívni a közvélemény figyelmét a település építészeti kincsére – véli ifj. Szentgyörgyi Anna. Ebből a célból szervezte meg a május 27-i találkozót, amelyre az említett útvonal kastélyainak tulajdonosai – többek között Teleki Kálmán és Kemény Géza –, a letűnt korok hivatásos ismerői – közöttük Kálmán Attila történész –, valamint az érintett községek polgármesterei és pedagógusai is hivatalosak. Az együttlét résztvevői közösen próbálnak majd kidolgozni egy tervet a Felső-Maros menti építészeti örökség megismertetésére, a múlt század közepén eredeti identitásuktól megfosztott, hosszú álomba kéyszerített kastélyok fénykorának felidézésére. 

Stagnál a diáklétszám

Évtizedes ,,óvodaálom”, lestrapált kisbusz

Május 14-éig, péntekig még minden gyermek részt vehetett a vajdaszentiványi iskolában a jelenléti oktatásban, a múlt héttől azonban – mivel a község sárga zónába került – az ötödikesek, a hatodikosok és a hetedikesek visszakényszerültek a virtuális tantermekbe. A helybéli diákokról Nagy Erika iskolaigazgatóval beszélgettünk.

– A tanulók létszáma nem változott jelentősen a korábbi évekhez viszonyítva. Az idei iskolai évben 166 gyermek jár a község tanintézményeibe, közülük 101-en magyar tagozatra. Összesen 40 óvodásunk, 76 elemistánk és 50 felső tagozatosunk van. Magyar tagozaton a 13-as létszámú előkészítő és a 12 fős ötödik osztály kivételével összevont osztályok működnek – tájékoztatott az intézményvezető.

Mivel Toldalagon semmilyen szinten nincs oktatás, a faluból 36 gyermeket iskolabusz hoz be a községközpontba. Ugyanakkor a Faragóhoz tartozó Unokáról is ingáznak diákok Vajdaszentiványra.

– A 16 személyes iskolabuszt 2008-ban kaptuk, amikor még nem volt műút a községben. Az évek során a jármű nagyon tönkrement, többször jeleztük is a tanfelügyelőségnek, hogy szükségünk lenne egy új kisbuszra, de a kérésünk még mindig nem talált meghallgatásra – tette szóvá az iskolaigazgató.

Egy másik, régóta húzódó probléma az új óvodaépület helyzete. Amint arra többször is visszatértünk, a korábbi polgármester mandátuma alatt indított beruházás másfél évtizednél is hosszabb ideje szünetel. Vasile Boer a műszaki terv és a kész munkálat közötti eltérések miatt nem vette át azóta sem az épületet, a megoldást a tanfelügyelőségtől várta, várja. Ottjártunkkor a községgazda elmondta, hogy az ügyben újabb megbeszélést tartottak az illetékesek, többek között a tervező és az építész, de konkrét megoldás még nem született. Ehhez szakbizottsági eljárásra van szükség – vélte a polgármester.

Nagy Erika úgy gondolja, a megoldatlan helyzet miatt egyre több szülő választhat gyermekének városi óvodát, ahol nemcsak a körülmények jobbak, de a napközis program is biztosítva van. 

 – A községbeli óvodások és kisiskolások a régi állami iskola épületében, egy 130 éves, salétromos ingatlanban tanulnak. 70 százalékban sikerült ugyan belül felújítani, a tetőzet szempontjából is biztonságos, viszont komoly külső javításokat igényelne, amire nincs anyagi keret – tudtuk meg az igazgatótól. Nagy Erika arra is kitért, hogy az óvodások éveken át a református egyháztól bérelt épületben tanultak, ez azonban jelentős költségekkel járt. A kiköltözést a gyermeklétszám csökkenése tette indokolttá. 

 – A hosszú ideje felhúzott új óvodaépületben minden feltétel adott lenne a gyermekek oktatására, az épületben konyhát és hálót is ki lehetne alakítani, és így a napközis program is beindulhatna, mi több, az elemistáknak is lenne hely – sorolta a beruházás befejezése és átadása mellett szóló érveket az intézményvezető.

A matek ment a leggyengébben

Nagy Erikától a nyolcadikosok próbavizsgáiról is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a magyar tagozat tíz végzős diákja közül kilencen adtak számot tudásukról. Román nyelv és irodalomból a diákok 45, magyarból 56 százaléka írta meg az ötöst, matekból mindössze 12 százalékos volt az átmenési arány. A nyolcadikosok közül ketten szakiskolába, heten elméleti líceumba készülnek Marosvásárhelyre, egy diák nem tanul tovább.

Ami az ,,utánpótást” illeti, mind magyar, mind román tagozaton egyelőre hat-hat gyermeket írattak be a szülők az ősszel induló előkészítő osztályba, ez két fél osztályt jelent.

Olvass nekem száz mesét! 

Nagy Erika látogatásunkkor éppen új román nyelvű fejlesztő könyveket készült szétosztani az óvodában. A könyvcsomag az OvidiuRo Egyesületnek a tanügyminisztériummal partnerségben lebonyolított Olvass nekem száz mesét! című országos programja keretében érkezett. A vajdaszentiványi tanintézet sikeresen pályázott a programban való részvételre, amely egy óvodapedagógusoknak szóló képzést is magába foglalt. A kezdeményezés célja a könyvek és az olvasás megszerettetése a kisgyermekekkel, ezt szolgálják a vadonatúj, színes kiadványok is, amelyekből minden óvodás hazavihetett egyet.

Nagyberuházás előtt

Alacsony az oltási kedv

Mivel három helybéli lakosnál koronavírus-fertőzést igazoltak, Vajdaszentivány május 18-ától újra sárga zónába került. A harmadik mandátumát töltő Vasile Boer polgármester és Tăbăran Marius alpolgármester egyetértett abban, hogy mind a községközpontban, mind a községhez tartozó Toldalagon alacsony az oltási kedv, főleg az idős lakosság idegenkedik a vakcinától.

A marosvásárhelyi oltásmaratonra azért többen elmentek, mások Szászrégenben, Segesváron vagy Nagysármáson oltatták be magukat – tudtuk meg a községgazdától. 

Szennyvízhálózat – folyamatban a közbeszerzési eljárás

Az idei év lehetőségei kapcsán elsőként a költségvetésről érdeklődtünk. 

– 2021-ben nagyvonalakban ugyanannyi pénzből gazdálkodunk, mint tavaly. Idén kevesebb jut a szociális asszisztenseknek – 308 ezer lej helyett 283 ezer lej –, viszont jóval több az oktatásra: 67 ezer helyett 96 ezer lej, emellé még hozzáadódik a diákösztöndíjakra elkülönített 81 ezer lej. Az utak karbantartására tavaly 16 ezer, idén 15 ezer lejt kaptunk, fűtéstámogatásra mindkét évben 16 ezer lejt – vont párhuzamot néhány vonatkozásban az idei és a múlt évi büdzsé között a polgármester.  

A közeljövő legnagyobb beruházása a szennyvízhálózat kiépítése lesz, amelyre – mint arról tavaly júniusban is beszámoltunk – az Országos Vidékfejlesztési Ügynök- ségnél (AFIR) pályázott sikeresen az önkormányzat. A műszaki terv elkészült, jelenleg a kivitelezésre meghirdetett közbeszerzési eljárás zajlik, az ajánlatokat várják. 

 A hálózat kiépítéséhez a helyi költségvetésből is el kell különíteni egy jelentős összeget, ezért a helyi tanács tavaly határozatot fogadott el a 2021-es adók megnöveléséről. 

– Választási évben ez merész lépésnek számított, de a lakosság jól fogadta. Többen is úgy vélekedtek, hogy a gyermekeik, unokáik jövője szempontjából fontos beruházás megéri az áldozatot – tette hozzá a községgazda.

Községi és mezei utak, ivóvízhálózat

A tavaly kezdődött és lassan befejeződik a községközpont és a Toldalag közötti 6 és fél kilométeres községi út aszfaltozása. Az országos vidékfejlesztési program (PNDL) keretében indított munkálat 300 méter mellékutcát is magába foglal Toldalagon, a Faragóhoz tartozó Unoka irányában. Még egy kilométer útszakaszra kell felhúzni a koptatóréteget, így egy-két hónapon belül sor kerülhet az átadásra – tudtuk meg Vasile Boertól, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy ottjártunkkor Toldalagon az út menti sáncokat betonozták. A faluban az ivóvízhálózat bővítése is folyamatban van, a klórozás maradt még hátra, így ennek a beruházásnak az átadására sem kell éveket várni.  

A további tervek között szerepel a mezei utak felújítása. Az Országos Vidékfejlesztési Ügynökséghez benyújtott pályázatot támogathatónak ítélték, de néhány ponton időszerűsíteni kell. Tervben van ugyanakkor egy tűzoltóautó-garázs építése, erre a Leaderen keresztül nyertek 50 ezer eurót, a munkálathoz helyi forrásra is szükség lesz. A megvalósítandók közé tartozik az orvosi rendelő felújítása vagy egy új rendelő építése is. A legfontosabb beruházás azonban a szennyvízhálózat kiépítése, a rendelkezésre álló anyagi forrásokat elsősorban erre fordítják – szögezte le a polgármester.

Vasile Boer látogatásunk végén arról is beszámolt, hogy készül a községbeli ingatlanok kataszteri nyilvántartása. Az évek óta zajló, uniós alapokból támogatott országos program keretében díjmentesen mérik fel és telekkönyvezik a vajdaszentiványiak és a toldalagiak épületeit és földtulajdonait, az örökölt javak esetében pedig a hagyatéki eljárás is ingyen igényelhető.