Valós időben a világjárvány gazdasági hatásairól

COVID–19 – Romanian Economic Impact Monitor

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának szakemberei valós időben követik a COVID–19-világjárvány hatását a romániai gazdaságra, valamint előrejelzéseket készítenek a járvány várható gazdasági hatásairól a fennálló helyzetben.

A kutatási projekt fő célja, hogy hatékony segítséget nyújtson a gazdasági és politikai döntéshozóknak azáltal, hogy tényadatokra alapozva, folyamatosan frissítve ismerteti az aktuális helyzetet, és támpontot nyújt a romániai előrejelzési szcenáriók kialakításához a társadalom, az alkalmazottak, a vállalatok és a gazdaságban működő ellátási láncok védelme érdekében. A kutatási projekt vezetője dr. Szász Levente, a kar magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese. A projektcsapat tagjai: Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE mesteris hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa).

A kezdeményezésről dr. Szász Leventét, a kutatási projekt vezetőjét kérdeztük.

– Hogyan és miért indult el a projekt?

– A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatán, oktatóként és kutatóként tulajdonképpen a koronavírus-járvány romániai kitörése után – február 26. – feladatunknak gondoltuk és éreztük azt, hogy figyelemmel kövessük ne csak a járványnak az alakulását, hanem azt is, hogy ez a járványügyi helyzet hogyan befolyásolja majd a romániai gazdaságot. Már az első hetekben arra jöttünk rá, hogy nagyon nehéz összeszedni azokat az információkat, amelyek alapján releváns módon le lehetne írni azt, hogy hogyan reagál a romániai gazdaság a kialakult helyzetre. Ezeket az adatokat nagyon sok, különböző forrásból, különféle formában, különböző helyekről lehet összegyűjteni. Ha valaki tényleg egy átfogó képet szeretne arról, hogy pillanatnyilag mi is történik a gazdaságban, és ezt valós időben szeretné szemlélni, akkor rengeteg adatot kell összegyűjtenie különböző helyekről, és nem elég több ember sem arra, hogy ezt teljes egészében átlássa. Ebből a hiányból született meg az az ötlet, hogy alakítsunk ki egy kutatócsoportot az egyetemnek a közgazdasági karán dolgozó magyar tanárokból, kutatokból, akikkel azt a feladatot vállaltuk, hogy ezeket az adatokat összegyűjtjük egy helyre, hogy egyszerűbb és átfogóbb képet tudjunk mutatni arról, hogy miként alakul a gazdaság Romániában. Emellett azt a feladatot is vállaltuk, hogy ezeket az adatokat naponta frissítjük, így megpróbálunk mindig aktuális képet nyújtani a gazdaságról. A harmadik feladatunknak azt tekintjük – ha már gazdasági téren dolgozunk és gazdasági kérdésekkel foglalkozunk –, hogy próbáljunk meg előrejelzéseket, elemzéseket végezni, hogy mi várható a gazdaságban az elkövetkezendő időszakban, tehát előrejelzéseink is vannak, hogy hogyan fognak alakulni a különböző iparágak és a gazdaság összességében.

– Mennyi munka van a weboldal létrehozásában, és mennyi idő ezt naprakészen tartani?

– Azt kell tudni, hogy egy hatfős csapat dolgozik mögötte, öt oktató a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karról, illetve egy mesteris hallgató is besegít ebbe a munkába. Mielőtt nyilvánosságra hoztuk volna a portált, nagyon sok álmatlan éjszakát beleöltünk – én is és a kollegáim is – azért, hogy ez létrejöjjön. Igazából most már, hogy megvan a szerkezet, és tudjuk, hogy miket kell figyeljünk, valamivel könnyebb, de továbbra is mindennap van munkánk vele, hiszen folyamatosan frissíteni kell, és kell figyeljük az eseményeket és azok hatásait is. Most ezen dolgozunk, illetve nemcsak az adatok frissítésével foglalkozunk, hanem most fogunk kijönni egy teljesen új résszel a portálon egy új elemzéssel, ahol egy sokkal részletesebb képet szeretnénk mutatni arról, hogy mi várható az elkövetkezendő periódusban a romániai gazdaságban, és egy olyan képet akarunk, hogy ahogy jönnek ki a frissített adatok a különböző területekről – pénzügyi adatokról, költségvetési adatokon át egészen a járványügyi adatokig –, ezekkel folyamatosan aktualizáljuk és korrigáljuk az előrejelzéseket. Tulajdonképpen egy valós időben változó előrejelzési modellt is be fogunk építeni, amelyik hamarosan látható is lesz a weboldalunkon. A honlap egyébként három nyelven, magyarul, románul és angolul olvasható. 

– Az eddigi kutatások alapján mit mutatnak az előrejelzések?

– Mi ezt úgy szoktuk nagyon röviden megfogalmazni, hogy „pirosak a számok”, azaz a legtöbb területen valamilyen negatív tendenciát várhatunk és láttunk már most is, hiszen azért már jó pár hete benne vagyunk a koronavírus-járvány okozta helyzetben. Itt egyrészt figyeljük a járványügyi adatokat is, abban viszont mi gazdasági szakemberekként nem bocsátkozunk előrejelzésekbe, csak a gazdasági számok területén. Ha nagyon röviden akarom összefoglalni, akkor a számításaink eredményei azt mutatják, hogy Romániában 2020-ban, egy 6,5%-os GDP-visszaesés várható, tehát a gazdasági tevékenységben vagy a megtermelt hozzáadott értékben egy 6,5%-os visszaesés várható, legalábbis a mi szcenárióink alapján. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy ez sokban változhat még, ha a járványügyi helyzet nem úgy alakul, ahogy mi azzal számoltunk, mármint, hogy májusban  a vállalatokat fokozatosan ugyan, de újra lehet indítani, valamint ebben az előrejelzésben nem számolunk egy második hullámmal. Tehát, hogyha ez a szcenárió érvényesül, ami jelenleg a legoptimistább, akkor is egy 6,5%-os visszaesés lesz, ami tulajdonképpen ugyanolyan visszaesés nagyságrendileg, mint a 2008–2009-es pénzügyi reálgazdasági válság esetén. Tulajdonképpen azóta a román gazdaság folyamatos növekedést produkált, 3-4%-os, sőt akár 7 %-os növekedést is. Tehát lehet, hogy a 6,5%-os visszaesés a nem gazdasági szakembereknek nem tűnik annyira drámainak, viszont ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben folyamatos növekedés volt a romániai gazdaságban, ahhoz képest ez a visszaesés kimondottan jelentős.

– Melyik az a gazdasági ágazat, amelyiket a legrosszabbul fogja érinteni a közelgő válság?

– Szerintem senki számára nem lesz meglepő, hogy ez a turizmus és a vendéglátás, hiszen ezek azok, amelyek a leginkább ki vannak téve egy ilyen egészségügyi veszélyhelyzetnek. De talán fontos megemlíteni itt olyan ágazatokat is, amelyek ilyen téren kevesebb publicitást kapnak, ennek ellenére ezeket az ágazatokat is kimondottan negatívan érinti a koronavírus-helyzet, gondolok itt például a kulturális, művészeti és szórakoztató szolgáltatásokra, mindenre, ami ebbe a kategóriába beletartozik. A romániai gazdaságban sokkal nagyobb részarányt képviselő nehéziparnak – gondoljunk akár csak az autóiparra – is egy jelentős visszaesést kell majd várhatóan elkönyvelnie, annak ellenére, hogy most már hallottuk a pozitív híreket, hogy szép fokozatosan ezek a vállalatok újraindulnak. De ez az egy-másfél hónapos kiesés is egy komoly visszaesést jelent ebben az iparágban. Szintén megemlíteném a nem élelmiszeripari termékeknek a kereskedelmét, tehát ami nem élelmiszeripar, az is visszaesést kell majd elkönyveljen ebben az időszakban, és még egyszer mondom: a legoptimistább forgatókönyvünk szerint. Ha már ezeket szóba hoztuk, akkor megemlítenem azt az oldalt is, ahol kevésbe kell számítani visszaesésre, nyilván leszámítva az egészségügyi szolgáltatási szektort, mert az most gyakorlatilag egy maximális kapacitáson működik. Emellett mindenképpen megemlíteném az infokommunikációs technológiákra épülő vállalatokat, az IT-vállalatokat és a telekommunikációs vállalatokat. Ha ezt a szektort egy egységként kezeljük, akkor itt akár egy kisebb növekedésre is lehet számítani a koronavírus időszaka alatt, hiszen ezek azok a vállalatok, amelyek biztosítják azt az infrastruktúrát, amire tulajdonképpen mindenkinek szüksége van a túléléshez vagy a tevékenység valamilyen szintű folytatásához. Talán, ami még fontos és megemlítendő egy ilyen válsághelyzetben, az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ami annak ellenére, hogy válsághelyzet van, fenn fogja tudni tartani a kapacitását és a termelőképességét, ami az eddigi években is megszokott volt, tehát 0%-os alakulást várunk ezen a területen.

– Miután lejár a koronavírus járvány, hogyan tovább, vagy mit lehet tenni, hogy élénkítsük a gazdaságot?

– A hogyan tovább  nagyon-nagyon nehéz kérdés. Jelenleg nagyon sok szakember (és nem csak gazdasági szakemberek) vitatkoznak azon, hogy hogyan fog kinézni tágabb értelemben a társadalmi lét és szűkebb értelemben a gazdasági élet a koronavírus-járvány után, ha egyáltalán tudjuk, hogy mikor leszünk a járvány után. Ami biztos, hogy ez az időszak nagyon sok vállalatnak – és kiemelten a kis- és közepes vállalatoknak egy nagyon nehéz időszakot jelentett; csak hogy megvilágítsam ezt a helyzetet, ilyenkor, amikor mindenki visszafogja a tevékenységet, akkor a kereslet tulajdonképpen eltűnik vagy nagyon visszaszorul a piacról. Ez a vállalatok szempontjából azt jelenti, hogy nem tudnak eladni, azaz nincs árbevételük. Ennek ellenére vannak költségeik, fix költségeket fizetni kell, gondoljunk csak az alkalmazottakra, a bérleti díjakra, ezeket egy vállalatnak akkor is fizetnie kell, hogyha éppen nincs árbevétele. Itt nagyon sok múlik azon, hogy milyen támogatási eszközök, feltételek vannak már most, és ezek a gyakorlatban hogyan fognak a továbbiakban élni, és ki fognak-e bővülni a következőkben. A kényszerszabadság bevezetése szintén arról szól, hogy azoknak a nem finanszírozható fix költségeknek egy részét átvállalja az állam. Ez egy elméletben nagyon jó intézkedés, sajnos az ördög mindig a részletekben és azt követően a gyakorlatban rejlik, azaz a kérdés az, hogy ezeket mikor, hogyan fogja az állam kifizetni, meddig fog ez az intézkedést tartani, ezek azok, amik igazából eldöntik, hogy hogyan fogják ezek a vállalatok a helyzetet túlélni. De az állam által garantált hiteleknek a bevezetése szintén egy olyan intézkedés, hogy az olyan kis- és közepes vállalatok is hitelhez tudjanak jutni, amelyeknek egyébként már nincs garanciája, ahhoz, hogy további hiteleket vegyenek fel. Minden ilyen intézkedés  ezeket a vállalatokat a túlélésben segíti, és abban, hogy és újra talpra tudjanak állni a járvány után. Ennek ellenére tanácsadó vállalatok anyagaiból az információt összeszedve azt találtuk, hogy körülbelül 100-150 ezer vállalat csődbe fog menni, vagy valamilyen nagyon negatív helyzetbe fog kerülni, ami előbb-utóbb a vállalat bezárásához vezet.

– Ez megközelítőleg hány munkahelyet jelent?

– Attól függ, hogy mekkora vállalatokról lesz szó, amelyek be kell zárják a kapuikat. Ezt nehéz megmondani, de talán közelítsük meg úgy, hogy most megnézzük, hogy mekkora az az embertömeg, akiknek a munkaszerződését valamilyen módon befolyásolta ez a válsághelyzet. Ez a szám ingadozik, de ahol sajnos folyamatos növekvő tendenciát látunk a válság kezdete óta, az a megszűnt munkaszerződések. Itt azokról az emberekről van szó, akik elvesztették az állásukat, ez a szám a koronavírusos időszak óta folyamatosan növekszik, most 330 ezer személynél tartunk, akiknek megszűnt a munkaszerződése a jelenlegi helyzetben. Viszont további 900 ezer személy kényszerszabadságon van, ahonnan ugye kérdéses, hogy hogyan tovább. Vissza lehet kerülni, hogy ha a vállalat átvészeli ezt az időszakot, és nyilván újra tudja alkalmazni ezeket a személyeket normál körülmények között. Azonban az biztos, hogy ennek az embercsoportnak, lesz olyan tagja, aki sajnos a megszűnt munkaszerződésekkel jellemezhető csoportba fog tartozni. Ha a kényszerszabadságra küldöttek számát összeadjuk a felbontott munkaszerződések számával, akkor azt kapjuk, hogy 1,2 millió munkavállalót érint a jelenlegi helyzet Romániában, ami az összes munkavállalónak körülbelül a 20-25%-a. Tehát itt egy nagyon komoly és nagyon súlyos helyzetről beszélhetünk, éppen ezért biztos szükség van állami segítségre és további beavatkozásra azért, hogy újra lehessen indítani a gazdaság motorjait.