Védekeznek, ahogy tudnak

 Az elmúlt hetek tavaszias időjárása után a Közép- és Kelet-Európát érintő, hirtelen jött fagyos északi légáramlat nehéz helyzetbe hozta a gyümölcstermesztőket. Nagy kihívás megvédeni az idei termést, sok gazdának meg is haladja a lehetőségeit.

A kebelei Cseh-tanyán sikerült a fagyérzékeny gyümölcsfák nagy részét megmenteni, legalábbis úgy tűnik – mondta el csütörtökön Cseh János tulajdonos. Jó gazdához híven figyeli az időjárást, megnézi az előrejelzéseket, így időben fel tudott készülni. Napokkal azelőtt kezdte a munkát, a fagy megérkezése előtt lefóliázta a gyümölcsfákat, amelyek korán hajtanak rügyet és virágot, mint a kajszibarack, nektarin, korai cseresznye. Figyelmezteti is a kertészkedőket: csak páraáteresztő fóliát használjanak, nem nejlont, mert az alatt meggyűl a pára, és éppen a fagyást segíti elő, míg más fóliák a mínusz három fokot is lecsökkentik nullára, így rövid idei meg tudják gátolni a fagyást. Kell tudni azonban, hogy melyik gyümölcsnek melyik fázisban árt a fagy, és úgy kell védekezni. A kései fajták termesztésével el lehet ugyan kerülni a tavaszi fagyok okozta károkat, de a termés is későre érik be.

Két éjszaka szinte semmit nem aludt, előkészítette, majd begyújtotta a füstölőket, mert tapasztalata szerint a füstölés hatékony módszer. Lehet vízpermettel is próbálkozni, hiszen a jégbe burkolt virág vagy rügy nem fagy meg, de ez jóval költségesebb megoldás, és nem mindenhol megoldható. A korai fajtákat fóliázta és füstölte, mert például a szibériai cseresznyének nevezett nakingot nem kell védeni, mínusz negyven fokig is ellenáll a fagynak, a lapos baracknak és az őshonos parasztbaracknak sem árt meg ez a hideg. A szőlőben sem tett kárt a két fagyos éjszaka, pedig új, nálunk még nem ismert fajtákkal is próbálkozik – vezetett körbe a gazda. A körte és alma is rügyezni kezdett, de csak két-három nap múlva derül ki, hogy ártott-e neki a hideg. A jósta vegetációja is beindult, de abban sem okozott kárt, mert csak rövid ideig volt fagy, és az sem túlzott: csupán mínusz 6 fokos, és tapasztalata szerint az is csupán reggel 5 és 9 óra között árthat, akkor van a leghidegebb, amikor előbújik a nap. Ami a füstölést illeti, tüzet mindig a gyümölcsös szélén kell gyújtani, és figyelni kell a légmozgást. Ő inkább füstölni szokott, lángot csak reggel használt rövid ideig. Erre nincs recept, mindenkinek ki kell tapasztalnia a saját módszereit.

Volt eset, amikor nem tudták megvédeni a gyümölcsfákat a fagytól, ugyanis az ő anyagi lehetőségeik is végesek – mondotta. 

Bő három hektár ültetvénye van, ezúttal is csak a legérzékenyebb gyümölcsfákat burkolta be és füstölte. Sokat kísérletezik a gyümölcsfajtákkal, amíg kiderül, hogy melyik kedveli az itteni talajt, mi a tápigénye, mennyire fagyérzékeny. Ami nem válik be, azt vagy feladja, vagy átoltja. Sokat dolgozik, figyel, kísérletezik, mert például Kebelében a huzatos völgyben szinte állandó a fagy, és gyakoribb a jég is, míg néhány kilométerrel odébb, Jobbágyfalván már nincs ilyen gond – részletezte. Majd megmutatott néhányat a kikísérletezett fákból: nyolcfajta nektarinnal próbálkozott, amíg megtalálta a megfelelőt, és öt fajtával nyolc évig bajlódott, amíg mandulafát tudott beállítani a kertjébe. Most tele van rüggyel, és csodájára járnak a barátai. Egyedül a gyümölcsfák egyik nagy ellenségére, a pocokra nem talált ellenszert – vannak ugyan módszerei, amelyekkel ideiglenesen el tudja űzni a rágcsálót, de nem véglegesen. Megmutatta, hogy az éjszakai füstölés ideje alatt termőre fordult, jókora, ötéves cseresznyefát távolított el, mert a kártevők teljesen átrágták az erős gyökérzetet is.