Vitatott jogszabály

2016. július 18-án fogadta el a parlament a 150-es számú törvényt, amely módosította az élelmiszertermékek forgalmazását szabályzó, 2009-ben kibocsátott 321-es törvényt. Az új jogszabály kötelezővé tette azt, hogy a szupermarketek polcra helyezendő termékeinek az 51%-át az úgynevezett rövid ellátó lánc útján szerezzék be. A törvénnyel tulajdonképpen a hazai termelőket helyezik előnybe a külföldiekkel szemben. Az utolsó cikkelyben az áll, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően hat hónap múlva, azaz január 18-ától lép érvénybe. 

A törvény előírja, hogy az élelmiszereket forgalmazók és a kereskedők kötelesek az áruház polcaira helyezett hús, tej, sütőipari termék, valamint a tojás, méz, zöldség és gyümölcs mennyiségének az 51%-át hazai termelőtől (a rövid élelmiszer-ellátó láncon keresztül) megvásárolni. A helyi kistermelőket segítő jogszabály megjelenése éles vitát váltott ki. A nagykereskedők országos szövetsége jelezte az Európai Bizottságnak, hogy a törvény „felboríthatja a hazai piacot és ellentmond az uniós előírásoknak is”. Achim Irimescu korábbi mezőgazdasági miniszter elismerte, hogy az Európai Bizottság figyelmeztette Romániát, de hogy pontosan mit tartalmaz az átirat, azt nem hozták nyilvánosságra. Azt hangsúlyozta a tárcavezető, hogy a hazai termelők „elégedettek” a jogszabállyal, mivel így jó minőségű hazai termék kerülhet a piacra a külföldről behozott – tápszerekkel termesztett – élelmiszerek helyett. Annyit mondott, hogy a bizottság tájékozódott a jogszabályról, a kért információkat a minisztérium átküldte. Nincs tudomásunk arról, hogy a jogszabály megjelenése óta eltelt időszakban valamilyen lépés történt volna az unió részéről. Ha mégis az uniós elvárásoknak megfelelően kellene módosítani a törvényt, két lehetőség áll fenn: ne tegyék kötelezővé az 51%-os arányt, másrészt pedig be kell bizonyítani, hogy ezáltal nem sérül az uniós piac, nem kerülnek hátrányos helyzetbe az importőrök. Ez utóbbi nehéz lesz. A Transparency International jelentése alapján a nagyáruházak és beszállítók tulajdonosainak erős lobbicsoportjai vannak Brüsszelben, hiszen minden olyan kezdeményezést megvétóztak, amely ellenük szólt. Szlovákiában is volt hasonló kezdeményezés, amely nem jutott el az alkalmazásig. 

Romániában a nagyáruházak képviselői azzal fenyegetőztek, hogy ha a törvény szerint nem sikerül beszerezniük az élelmiszertermékek 51%-át hazai piacról, akkor bezárhatják az üzleteket, mivel nem lesz amit forgalmazniuk. 

Ami részben igaz lehet. Ugyanis ahhoz, hogy  a termékek eljussanak a nagyáruházakba, megfelelő minőségben biztosítani kell a folyamatos ellátást. A rövid élelmiszer-ellátó lánc azt jelenti, hogy a termékeknek bizonyítottan az áruház közelében levő kistérségből kell származniuk. Ehhez azonban olyan termelői engedéllyel, adószámmal rendelkező gazdával kell szerződést kötni, aki igazolni tudja a termék származási helyét és minőségi védjeggyel is rendelkezik. Egy kicsit közelebb kerülve, megyénkben évek óta szó van arról, hogy jó lenne, ha akár a Nyárádmentén létesülne egy zöldség-gyümölcs begyűjtő, illetve elosztó központ, ahol csomagolóvonallal együtt hűtőház is üzemelne. A nyárádmagyarósi önkormányzat kezdeményezte egy ilyen központ létrehozását, de egyelőre az elképzelés csak papíron marad. Annak ellenére, hogy minderre uniós támogatást lehet igényelni. Az ötlet több alkalommal szóba került a Dózsa György községbeli virág-, zöldség- és gyümölcskiállításon is, hiszen elméletileg az Alsó-Nyárádmente elláthatná a városban levő nagyáruházakat. Mindez megbukott, hiszen a gazdák nagy része nem akar társulni. Az a felfogás, hogy ameddig a zöldség-gyümölcs piacon közvetlenül értékesítik a terméket, nincs szükség „közvetítőre”. Sokan attól tartanak, hogy „átverhetik” őket. A Maros megyei mezőgazdasági igazgatóság ellenőrei azt is tapasztalták, hogy vannak olyan termelők, akik néhány ár területről egy éven át zöldséget juttatnak a piacra. Nem kell alaposabb vizsgálat ahhoz, hogy kiderüljön, valóban vannak olyanok, akik a szupermarketekből vásárolják a zöldséget, és néhány lejjel drágábban a város piacain árulják. Ez azt igazolja, hogy gyakorlatilag a gazdatársadalom sincs megfelelően felkészülve arra, hogy a törvény által megszabott feltételeknek és az elvárt mennyiségnek megfelelően lássa el a nagyáruházakat. 

Tudomásunk szerint a Nyárádmentéről Fazakas Miklós karácsonyfalvi paradicsomtermesztő egész évben fóliasátrakban csepegtető technológiával termesztett paradicsomot juttat el nagyáruházakba. 

Tegnap az Auchan áruházláncnál érdeklődtünk arról, hogy jelenleg az élelmiszertermékek hány százaléka származik hazai termelőktől és milyen feltételeknek kell megfeleljenek a termékek. A bukaresti központ kommunikációs vezetőjének ígérete ellenére lapzártáig nem kaptunk választ. 

A lehetőség adott, érdemes tehát a korszerű mezőgazdasági, piacgazdálkodási elvárásoknak megfelelően kihasználni minden termelőnek, ameddig a nagyáruházi érdekek nem vetik el ezt a valóban a hazai termelőket segítő jogszabályt.