„…köss össze, Magyar Könyv…”

A Színház téri novemberi világból mintha egy más földrészre léptek volna tegnap délelőtt a Nemzeti Színház előcsarnokát birtokba vevő marosvásárhelyiek. A melegséget, fényt árasztó könyvsziget tizenhetedik újjászületésére a zene és a líra múzsáit hívta bábáskodni a szervező Romániai Magyar Könyves Céh.

A Színház téri novemberi világból mintha egy más földrészre léptek volna tegnap délelőtt a Nemzeti Színház előcsarnokát birtokba vevő marosvásárhelyiek. A melegséget, fényt árasztó könyvsziget tizenhetedik újjászületésére a zene és a líra múzsáit hívta bábáskodni a szervező Romániai Magyar Könyves Céh. A Tiberius vonósnégyes dallamai után a marosvásárhelyi Thália színművészei, Mihai Gingulescu és Györffy András Tudor Arghezi, illetve Babits Mihály könyvvel kapcsolatos gondolatait tolmácsolták. „Jelent a jelennel, testvért a testvérrel köss össze, Magyar Könyv, dús közös eszmékkel!” – hallhattuk a babitsi kérést a Jászai-díjas művésztől. A továbbiakban Markó Bélát – ezúttal nem költőként, hanem Románia miniszterelnök-helyetteseként – szólították mikrofon elé a műsorvezetők.

– Elsősorban könyves emberként szólok önökhöz, ez fontosabb, maradandóbb minőség minden más funkciónál – szögezte le Markó, majd a Gutenberg-galaxis fennmaradásába vetett hitét osztotta meg az egybegyűltekkel:

– Nem tudhatjuk, hogy tárgyként meddig lesz jelen életünkben a könyv, de mint eszme mindenképpen megmarad. Ez az az eszköz, amely a világegyetemet egy behatárolt térben fel tudja mutatni számunkra, ez intellektuális létünk lényege.

A miniszterelnök-helyettes a kultúra állami támogatásának fontosságát is hangsúlyozta.

– A könyv kizárólag a kiadók közötti versenynek lehet a tárgya, nem rendelhető alá a piacgazdaság törvényeinek. A kormányban több vita is zajlott már a könyv helyzetéről a jelenlegi gazdasági viszonylatban, és elhangzottak olyan vélemények, melyek szerint a válság következményeit a kultúra termékeinek is el kell viselniük. Nem értek egyet azzal, hogy a könyvet, a kultúrát válságos időkben segítség nélkül kell hagyni, sőt, az anyagilag nehéz időszakokban, amikor csökkennek a kívülről érkező támogatások, még nagyobb szükség van arra, hogy a kormány felkarolja ezt az ügyet.

Ünnepi beszéde végén Markó Béla a borgesi gondolatot idézte, miszerint a világban a megírható könyvek száma véges, és létezik vagy létezni fog egy könyv, mely a végső igazságot tartalmazza.

– Lehet, hogy ez a könyv éppen itt van. Azt kívánom önöknek, hogy ezzel a tudattal szemléljék, vásárolják a könyvvásár kiadványait.

Ezt követően a kulturális szaktárca részéről Matei Ioan, az írott kultúra osztályvezetője köszöntette a – múlt év óta Románia kiemelt rendezvényei között számon tartott, a kulturális minisztérium által támogatott – könyvünnepet, majd Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Mentor Kiadó igazgatója megnyitottnak nyilvánította a vásárt.

2011 legszebb könyvei

Természetesen ezúttal sem maradt el az év kiadványai számára meghirdetett „szépségverseny” eredményhirdetése.

– Érződött, hogy az idei év más, mint az előzőek. Tavaly 27 könyvet neveztek be a versenyre a kiadók, ebben az esztendőben mindössze 12-ből kellett kiválasztani a legszebbeket. Kiemelkedő minőségű kiadvá-nyok versenyeztek, így igen nehéz dolga volt a zsűrinek, Árkossy István és Damó István képzőművészeknek, illetve Albert András tipográfusnak. Irodalom kategóriában mindössze 1,4 pont volt az eltérés az első és a második helyezett között – mondta a díjazás előtti percekben Káli Király István, majd a zsűri elnöke, Árkossy István képzőművész átnyújtotta a kitüntetéseket. Művészeti könyvek és albumok kategóriában a Maros Megyei Múzeum, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadványa, a Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690-1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére című emlékkötet (szerkesztő: Orbán János, nyomdai előkészítés: Idea Plus, borítóterv, tipográfia: Szentes Zágon) vitte el a pálmát, irodalom kategóriában a Koinónia Kiadó gondozásában megjelent mű, Søren Kierkegaard imagyűjteménye (szerkesztő: Varga Réka, műszaki irányító: James David Doepp) bizonyult a legszebbnek, a gyermekkönyvek közül Wass Albert: Bonifác, a húsvéti nyuszi című, angol nyelven írt meséje, a Mentor Kiadó könyve (fordító: Gálfalvi Ágnes, illusztrálta: Căbuz Andrea) nyerte el leginkább a zsűri tetszését.

– A sokéves tapasztalaton, tudáson múló nyomdatechnika, illetve az ihletettség, az isteni szikra, amely elkülöníti, a technikai kivitelezés szintjén felülemeli, művészi produktummá teszi a kiadványt – nevezte meg a könyvek elbírálásánál figyelembe vett két szempontot Árkossy István. A zsűri elnöke szerint irodalom kategóriában Lövétei Lázár László és Siklódy Ferenc 12 vers – 12 grafika című műve, a csíkszeredai Pro Print kiadványa is megérdemelte volna a kitüntetést.