„Ariel nem megy nyugdíjba”

Igencsak nagyszabású eseménysorozattal ünnepelte fennállásának hatvanötödik, a román társulat alapításának ötvenegyedik évfordulóját a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház. A múlt hét szerdáján kezdődő és vasárnapján véget ért, miniévadhoz hasonlító születésnapi rendezvénysorozat programján ősbemutató, illetve számos előadás, vendégjáték, kerekasztal-beszélgetés és tárlatnyitó is szerepelt, az ünnepi hétvégén pedig az ország megannyi bábszínházából, illetve Magyarországról is érkeztek az Ariel közösségével együtt ünneplő kollégák.

Az öt napon keresztül tartó ünnepség úgymond kiegészítő, a játszott produkciókhoz közvetlenül nem kötődő rendezvényeinek sorozata péntek délben vette kezdetét: ekkor nyílt meg az Ariel Nyomda utcai épületének konferenciatermében a bukaresti Ţăndărică Színház bábjaiból álló kiállítás, amelyet Viorica Tulbure, a fővárosi intézmény munkatársa méltatott. A kiállított bábok között olyanokat is találunk, amelyek a fővárosi színház ötvenes-hetvenes-nyolcvanas évekbeli előadásain is szerepeltek. Mint hallottuk, a tárlat a fiatal generációk előtt is ismertté kívánja tenni a hazai bábozás múltját és történetét. Az ország megannyi bábszínházának volt, és sokuknak máig van olyan korszaka, amelynek során a tradicionális bábok képezték az előadások gerincét, a Ţăndărică Színház művészei pedig nem szeretnék, ha a hagyományos bábszínházi módszerek megszűnnének, „eltemetnék” őket a számítógépes játékok és a virtuális valóság.

Szombaton délelőtt 10 órakor az Ariel Színház egykori, Posta utcai épületének falán látható Antal Pál-emléktáblát koszorúzták meg a résztvevők. A színház egykori alapítójára, igazgatójára, legendás rendezőjére a mostani intézményvezető, Gavril Cadariu emlékezett.

Tizenegy órakor újabb rendezvény vette kezdetét: a bábszínház ugyancsak legendás díszlet- és bábtervezője, Haller József ajándékát tekinthette meg első alkalommal az igen szép számban összesereglett vendégsereg. A képzőművész a színháznak ajándékozta egykori báb- és díszletterveit, amelyek immár az intézmény állandó tárlataként az előcsarnokban megtekinthetők. A kiállítást az alkotó jelenlétében Nagy Miklós Kund nyitotta meg, aki elmondta: Haller József ugyan gyerekeknek készítette bábjait, de azok a felnőttekhez is szólnak. – A művész sokat töprengett az előadások szövegein, és szinte mindig azon gondolkodott, hogy hogyan készíthetne valami újdonságot, olyat, amilyen azelőtt nem volt a marosvásárhelyi, illetve hazai bábszínház történetében. Különleges technikák, mozgatható díszletek jellemezték a Haller József által fémjelzett előadásokat, amelyeket máig a szívünkben őrzünk: többek között A kék madarat, a Rómeó és Júliát avagy a Faustot. Mindegyik előadásának díszletei különböznek egymástól, mégis, mindeniken azonnal felismerjük a művész kézjegyét. Az animációs mozgalom egyik úttörő művésze, akinek alkotásai a hazai bábművészet referenciapontjaivá váltak.

A rendezvénysorozat fénypontjára, a szombati gálára délben került sor az Ariel színház nagytermében. Az igen ízlésesen berendezett színpadon drámai hang- és fényhatások közepette jelent meg Gavril Cadariu igazgató, a gála ceremóniamestere, aki – mint minden alkalommal – román és magyar nyelven szólt a mélyen tisztelt publikumhoz. A gála első momentumaként a vendégségbe érkező, ünneplő kollégák, a bukaresti, bákói, craiovai, konstancai, brassói, piteşti-i és egri bábszínházak képviselői szólaltak fel és kívántak boldog szülinapot. Raluca Tulbure két oklevelet adott át: egyet az Ariel Színháznak és egyet Gavril Cadariu igazgatónak, rendezőnek a hazai bábművészet támogatásáért, az új művészi kifejezőeszközök és módszerek meghonosításáért, az ifjak, tinédzserek bábszínházba való visszacsábításáért. Mint azt a felszólaló bábművészek és színházigazgatók egybehangzóan mondották, nagyon jól érzik magukat Marosvásárhelyen: csodálatos a székhely, nagyszerűek az előadások, kedvesek, befogadóak a kollégák, miközben komoly munka zajlik a Nyomda utcában. – Ariel hiába hatvanöt éves, soha nem megy nyugdíjba – hangzott el a színpadon az igencsak jó hangulatban zajló, közönségi felnevetésekben nem szűkölködő gálaműsoron, amelynek keretében többen is felszólaltak. Kelemen Márton, a Maros Megyei Tanács alelnöke a tanács és Ciprian Dobre tanácselnök nevében üdvözölte a színház közösségét. Mint mondta, nagyon büszkék arra a munkára, amely a bábszínházat jellemzi, és továbbra is támogatják az intézményt, amely példaképe Maros megye különleges, multikulturális szellemiségének. Fodor Zénó színházi szakember, az Ariel Színház egykori igazgatója az intézmény múltjáról és egykori, kimagasló művészeiről, az aranygenerációról mesélt, amelynek tagjai közül páran – közöttük az idén kilencvenéves színházalapító, Krón Ernő – a nézőtéri széksorokban ültek. Fodor Zénót pályája az ötvenes évektől szinte mindvégig a bábszínházhoz kötötte, így annak mindegyik kimagasló művészét megismerhette. – Igazgatóként nagyon büszke voltam arra, hogy az ország öt-hat, általam a legjobbnak tartott rendezője közül kettő a marosvásárhelyi bábszínház művésze volt – árulta el a román és magyar nyelven egyaránt felszólaló, régi történeteket is megidéző színháztörténész.

A jó hangulatban bővelkedő, erdélyi szellemiségű gálaesten az intézmény három korábbi igazgatója – Székely Ferenc, Smaranda Enache és Fodor Zénó – is megjelent, nekik oklevelet adott át Gavril Cadariu, majd rövid műsor következett: a színház előadásainak hanganyagát megőrző aranyszalagtárból játszottak le magyar és román nyelvű felvételeket, végül a közös színpadi fotó képezte zárómomentum előtt további okleveleket adtak át az intézmény egykori munkatársainak, vendégművészeinek. Boldog születésnapot, Ariel Színház!