„Legyen közös a magyar ügy!”

Az 1848-as forradalmi eszmék szellemében zajlott csütörtökön délután Marosvásárhelyen, a Petőfi-szobornál az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ünnepi megemlékezése, amelyen a felszólalók a magyarság időszerű, közös céljai érdekében történő összefogás fontosságát is hangsúlyozták.

Az 1848-as forradalmi eszmék szellemében zajlott csütörtökön délután Marosvásárhelyen, a Petőfi-szobornál az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ünnepi megemlékezése, amelyen a felszólalók a magyarság időszerű, közös céljai érdekében történő összefogás fontosságát is hangsúlyozták.

Az ünnepség a Gecse utcai Evangéliumi és a Református Kollégium egyesített kórusa fellépésével kezdődött, több százan énekelték a kórussal együtt a Szózatot Petőfi szobránál, Marosvásárhelyen. Ábrám Noémi, az EMNT megyei alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, feltéve a sokakban bizonyára gyakran felmerülő, fontos kérdést: mit kíván a magyar nemzet?

Dénes Előd református lelkész és a Gordonka ifjúsági együttes márciusi dalait követően Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja olvasta fel Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a határon túli magyaroknak címzett ünnepi üzenetét, hangsúlyozva: „a nemzetért cselekedni, a nemzetért áldozatot hozni mindig is a bátrak erénye volt. Így volt ez 1848–49-ben és ma sincs ez másképp. Nehéz időkben is jó magyarnak lenni!” – hangzott el Orbán Viktor üzenetében.

Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkár gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének a székelyekhez címzett szavait idézte, hangsúlyozva, hogy „ma is, amikor politikai nézeteink eltérőek, amikor indulataink, botlásaink egy időre különszakasztanak, időszerű közös ügyről szólni”. Visszaemlékezett az első szabad márciusra, amelyet mind Magyarországon, mind Marosvásárhelyen olyannyira vártak, de „amely nem zöld, hanem fekete és piros lett”, mégis, „együtt vagyunk, nem mondunk le eszményeinkről, hitünkről, az összetartásról, szobrainkról, az anyanyelvi oktatásról. Aki nem hisz a magyar-magyar összetartozásban, nem alkalmas a nemzetpolitizálásra. Legyen közös a magyar ügy, ne legyen illetéktelen beavatkozás az, amit mi Budapesten mondunk, és ne legyen kolonc, amit Marosvásárhelyről üzennek Budapestnek. A távolságot két magyar szív között szeretetben és összefogásban mérik”.

Mészáros Lehel református lelkész és Bede István kántor márciusi dalai után az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina köszöntőbeszédében hangsúlyozta, ma különösen fontos átélni a nemzeti érzést. Kijelentette, 2012-ben is vannak márciusi ifjak, akik helyet kérnek az erdélyi magyar politikában, és szeretnék az erdélyi magyar politikát kissé másképpen folytatni, hisz „nincs újabb 22 évünk várni, mihamarabb el kell jutnunk oda, hogy közös erdélyi magyar kerekasztal keretében fogalmazzuk meg közös céljainkat. Nem lehet félelmen alapuló politikát folytatni, belefojtani a szót az erdélyi magyar politikáról másként gondolkodókba”.

Vass Márton, a Református Kollégium diákjának szavalata után Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke a jóra való restség, a tunyaság ellen emelte fel szavát. „Nem az a baj, hogy újra győzhet a jelenlegi polgármester, hanem az, hogy mi meg sem próbálunk győzni. A marosvásárhelyiek többet várnak nyilatkozatoknál, politikai hümmögésnél. Három hónappal a választások előtt sem az RMDSZ, sem az MPP nem kötelezte el magát egy választási szövetség, egy közös magyar polgármesterjelölt mellett. Marosvásárhelyt telephelyből otthonná kell változtatni, ehhez pedig tényleges együttműködésre van szükség” – tette hozzá. Dr. Vass Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje szintén egységre szólított fel. „A régmúlt és közelmúlt sikereinek és nehézségeinek tanulságai arra késztetnek, hogy egymás támogatását kérjük és a kihívásokkal bátran szembenézzünk. Egyedül a politikai helytállás jelenti az erdélyi és marosvásárhelyi magyarság megmaradását. Támogató és segítő jobbot kérek önöktől Marosvásárhely közös magyar polgármesterjelöltjeként, hogy a jelenlegi polgármestert leválthassuk. Nem kizárólag magunkért, hanem gyermekeink jövőjéért, időseinkért és egy fejlődő, élhető városért. Nehézségeink leküzdésében, iskoláink elnevezéséért folytatott harcunkban, anyanyelvi jogaink, egyetemeink védelmezésénél csak magunkra és politikusainkra számíthatunk, a magyarság ellen irányuló médiahadjáratokkal szemben fogat összeszorítva kell helytállnunk” – mondta. A rendezvény az egyesített kórus dalaival és koszorúzással zárult, majd este 7 óra után az Erdélyi Magyar Ifjak fáklyásmenete elindult a Petőfi-szobortól a Székely vértanúk emlékműve felé.