2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Űzve ködöt, ki szokott sütni ragyogva a nap”

  • 2015-11-04 14:42:20

Az Egészségügyi Világszervezet  meghatározása szerint az egészség fogalma nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem általános testi, lelki, szociális és társadalmi „jólétet” takar.

Az Egészségügyi Világszervezet  meghatározása szerint az egészség fogalma nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem általános testi, lelki, szociális és társadalmi „jólétet” takar. Ennek alapján a meddőség betegségnek, élet-krízishelyzetnek tekintendő, és mint ilyen, a beteg (a meddő pár) kérésére kezelendő. 
A meddőség – amely napjainkban a fogamzóképes lakosságnak a megközelítőleg 10-15 százalékát érinti – szerte a világon ugyanolyan komoly problémát jelent a családoknak, mint az ismert régebbi kultúrákban. Utalásokat találunk erre az Ó- és Újtestamentumban, ahol Sára, Rebeka és Ráhel története tisztán tükrözi az abban a korban élő nők fájdalmát és agóniáját a gyermektelenség miatt.
 Mindenekelőtt meg kell határoznunk, mit is nevezünk meddőségnek. Meddőségről (sterilitás, infertilitás) akkor beszélünk, ha rendszeres, fogamzásgátlástól mentes, gyermeket óhajtó szexuális élet ellenére egy év alatt nem jön létre terhesség. Szorosabb értelemben infertilitás alatt a terhesség kiviselésének a képtelenségét értjük.
A női reproduktív időszak a 15-45. életévig terjedő életszakaszra tehető. Napjainkban a gyermekvállalás időszaka egyre inkább kitolódik, gyakran a 35. életév után történik az első gyermek születése. Fontos kiemelni, hogy a reproduktív időszak utolsó éveiben, a 37. és 45. életév között a fogamzó-képesség több mint a felére csökken.
A fogamzás elmaradásának számos oka lehet. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az esetek 30-40 százalékának hátterében a női tényezők és körülbelül ugyanilyen arányban a férfitényezők állnak. A férfi és nő részéről közösen felmerülő problémák az esetek  20-25 százalékát teszik ki, míg 10-15 százalékában nem találunk kimutatható okot a meddőség hátterében. Mindezen felsoroltak  egyértelműen jelzik, hogy a gyermektelenség okának megállapítására irányuló vizsgálatainkat lehetőség szerint egy időben kell a partnereknél elkezdeni.
 Számos esetben a meddőség nem önálló megbetegedésként lép fel, hanem mint számos testi és/vagy lelki kórfolyamat vezető tünete. Természetesen a pár mindkét tagja részéről számos feltételnek kell teljesülni a fogamzás létrejöttéhez. A nők részéről szükséges az érett petesejtet produkáló hormonális miliő, amelynek következtében a „célszerv”, a méhnyálkahártya alkalmassá válik arra, hogy benne a megtermékenyített petesejt rövid vándorlás után beágyazódhasson. Szükséges, hogy az ivarcsatorna (hüvely, méhüreg, petevezeték) átjárható legyen, továbbá az, hogy fertőzés ne zavarja a megtermékenyülés folyamatát.
 Bár a spermiumok „ficán-kolását” 1677-ben Leeuwenhoek és Hamm már látták a mikroszkópjuk alatt,  csak 1830-ban bizonyították egyértelműen, hogy a hímivarsejt esszenciális feltétele a megtermékenyítésnek. A férfi részéről a fogamzás feltétele a kellő számú és mozgású, életképes hímivarsejt termelése, az átjárható és fertőzésmentes ivarcsatorna (here-és mellékhere-csatornák, ondóvezeték és húgycső), valamint a közösülési képesség. Ha mindezen működések közül bármelyik zavart szenved, a fogamzás elmaradásával kell számolnunk. A meddőség kivizsgálása és kezelése mindezen felsorolt feltételek biztosítását célozza.
A meddő párok az asszisztált reprodukciós kezelések különböző formáitól várhatják gyermek utáni vágyuk kielégítését. Az első lombikbébi, Louise Brown születése óta eltelt 35 év alatt több  mint hatmillió lombikbébi látta meg a napvilágot, közöttük legalább egymillió újszülött, akik fagyasztott-felolvasztott embriók visszaültetése után fogantak meg. A világon évente 1,5 millió ciklust kezelnek a különböző centrumokban, ebből a megszületett gyermekek száma 350 ezerre tehető.
Az asszisztált reprodukció célja nem a természet manipulálása, hanem a meddőségben szenvedő párok fertilitási esélyének növelése. A kezelt párok terhességeiben a fejlődési rendellenességek gyakorisága nem, a spontán vetélések aránya azonban nagyobb, mint az egészséges populációban.
Reményt mindenképp az ad, hogy az orvostudomány és a szaporodásbiológia az utóbbi évtizedekben olyan rohamos fejlődésen ment keresztül, amely számos, korábban nem kezelhető gyermektelenségnek kikiáltott esetben megadja a lehetőséget a meddő párok számára, hogy utódjuk születhessen.
A meddőség tudatosításának hete keretén belül a maros-szentgyörgyi Zygota Meddőségi Klinika ingyenes tanácsadást ajánl az érdeklődőknek kedden, november 10-én és csütörtökön, november 12-én. Programálásért tárcsázza a következő telefonszámot: 0365-882.444
 
Dr. Bartha Edina
szülész-nőgyógyász szakorvos
Zygota Meddőségi Klinika

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató