Az idén 80 éves a marosvásárhelyi orvosképzés. A kerek évforduló alkalmából március 31-én megtartott Miskolczy Dezső-emlékelőadás meghívott előadója Prof. Dr. Dóczi Tamás Péter pécsi idegsebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, aki kiváló elődjének munkásságát és érdemeit méltatva, A képalkotó eljárások meghatározó szerepe az idegsebészetben – Az epilepsziasebészet mint mintapélda témával tartott előadást. (A célja az volt, hogy rámutasson a digitális képalkotás és az idegsebészet szoros összefüggésére, melyet legjobban az epilepsziasebészeten „mint állatorvosi lovon” lehet bemutatni – magyarázta a későbbiekben.)
Az angol nyelven zajló emlékünnepség kezdetén ismertették az egyetem történetét, majd Prof. Dr. Bălașa Rodica neurológus, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője üdvözölte és méltatta a vendéget. Prof. Dr. Nagy Előd rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Szilágyi Tibor emlékeztek meg az emlékkonferencia névadójáról, és szóltak elismerően a kitüntetett pécsi professzorról.
Amint az előadásokban elhangzott, a Miskolczy Dezső-emlékelőadás-sorozat Somogyi Péter professzor, az Oxfordi Egyetem tanárának a javaslatára 2012-ben indult a marosvásárhelyi egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága közötti együttműködés keretében. Az emlékelőadás célja hangsúlyozni, hogy a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésnek vannak hagyományai, amelyekre támaszkodhat, és hogy felhívja a figyelmet a magyar tudományos élet múlt- és jelenbeli értékeire. Az előadásra minden évben egy világhírű tudóst hívnak meg.
Az emlékelőadás tisztelgés Miskolczy Dezső tudományos és emberi nagysága előtt. Miskolczy professzornak elévülhetetlen szerepe volt a modern neurológia megteremtésében. Az idegtudományok fejlesztésében döntő jelentőséget tulajdonított az agykutató intézeteknek, ezért időt és energiát nem kímélve kutatóintézetet szervezett. Együttműködött és szoros barátságot ápolt Santiago Ramón y Cajal Nobel-díjas spanyol tudóssal, akivel hasonló nézeteket vallott a neurológiai kutatások terén. Világosan látta, hogy a klinikai tudományt, a betegellátást fejleszteni csak az alaptudományos kutatással együtt lehet. Ezzel generációk hosszú sorának mutatott példát.
1941-ben megszervezte Európa negyedik, az akkori Magyarország első önálló idegsebészeti osztályát, amelynek vezetését Környey Istvánra bízta. 1944/45-ben a Kolozsvári Magyar Egyetem rektora volt, és meghatározó szerepet játszott az egyetem túlélésében. 80 évvel ezelőtt, 1945. június 1-jén I. Mihály király dekrétuma alapján létrejött a magyar tannyelvű Kolozsvári Egyetem. Egy évvel később az egyetem orvosi karát Marosvásárhelyre költöztették, ezért az itteni egyetem egyik alapítójának tekinthető. Hosszú évekig a neurológiai osztályt vezette. Bár magyar állampolgár volt, megtanulta a román nyelvet, és magyar, román, német nyelven közölte tudományos dolgozatait. Miskolczy Dezső volt az egyetlen, aki egyszerre volt mind a magyar, mind a román Tudományos Akadémia teljes jogú tagja.
Egyetemi tanárként odaadással és szenvedéllyel oktatott, tankönyvet írt, hallgatóinak osztatlan elismerését nyerte el. Méltósággal és emberséggel segített a betegeken, a legkorszerűbb ismeretek alapján gyógyítva őket. Egész életében az odaadás és kiválóság példaképe volt, méltó arra, hogy a jövőbeli nemzedékek is kövessék – hangzott el a méltatásokban, majd átadták a vendégnek az emléklapot és plakettet.
A Miskolczy Dezső-emlékelőadás nyelve angol, így mindenki értheti. Egyik fontos célja a magyar tudományos értékek és hagyományok megismertetése és elismertetése a román kollégákkal.
A következőkben kérdésre válaszolva Prof. Dr. Dóczi Tamás idegsebész professzor megerősítette, hogy Miskolczy Dezső a magyar és a román klinikai idegtudomány talán egyik legnagyobb alakja. Hozzátette, hogy amikor egy ilyen feladatra felkérik, előadóként nyilván azt keresi, hogy mi lehet a saját tevékenységében olyan terület, ami valahol kötődik Miskolczy professzor munkásságához, aki már nagyon korán ott volt a világ élvonalában, és amikor fiatal éveiben megjelentek az új képalkotó eljárások Amerikában, ő egy-két éven belül bevezette Magyarországon, aztán Kolozsváron, majd pedig Marosvásárhelyen is. Ezek a képalkotó eljárások nem változtak számottevően a CT (komputertomográf) megjelenéséig, Magyarországon az 1970-es évek végén, Romániában a ’80-as évek elején. A másik szempont az volt, hogy Romániában, Kolozsváron ő alapította meg Európa negyedik idegsebészeti klinikáját.
– Ilyen példát pedig nem sokat látunk a mai világban. Mivel ő rengeteget segített az idegsebészeten, én egy olyan területet választottam, ahol be lehet mutatni, hogy hova jutott az idegrendszeri képalkotás, amiért ő nagyon sokat tett mind a két országban.
A másik, ami lenyűgözött, hogy valaki a 45 éves kora körül, a sikerei csúcsán megtanul románul olyan szinten, hogy a Román Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, ami 1955-ben rendkívüli teljesítménynek számított – mondta Dóczi professzor.
A Miskolczy Dezső-emlékdíj nagyon közel áll a szívéhez, mert Szegeden végezte az orvosi egyetemet, ahol volt olyan tanára, akit Miskolczy tanított. Amikor Pécsett igazgató lett, Környey István-tanítványtól vette át a klinika vezetését, ami egyfajta organikus kötődést jelentett számára. Marosvásárhelyről származó professzor kollégái közül dr. Csíki Botond nefrológus egyetemi tanárt említette, akinek nagyapja híres marosvásárhelyi pszichiáter volt. Az idegsebészi szakmáról elmondta, hogy kitűnő manuális szakma, másrészt a jó diagnózis megállapításához, eredményes műveléséhez az idegrendszer bonyolultsága miatt fontos az intelligencia, a jó állóképességhez pedig fizikálisan kell rendben lenni.
Végül örömmel nyugtázta, hogy előadásán részt vett egy 2008-ban operált volt páciense, akiből ügyvéd lett, van egy gyermeke, jól érzi magát, és egy közös fényképre kérte gyógyítóját. – Ezért is érdemes volt Marosvásárhelyre jönni – jegyezte meg Dóczi professzor.
Kérdésünkre, hogy mikor érdemes és eredményes az epilepsziás beteget műteni, a következőket válaszolta:
– Amikor kiderül, hogy gyógyszerrel nem lehet rohammentesíteni. Olyankor érdemes a kezelő csapatnak fölajánlani, hogy nézzék meg, olyan epilepsziája van-e a betegnek, amit műtéttel meg lehet gyógyítani. Azt a kis gócot, ahol keletkezik a kóros ingerület, a műtét során eltávolítjuk. Ha több góc van, akkor meg kell keresni azt, amelyik elindítja a rohamot, és csak azt kell kivenni. A góc sokszor egy fejlődési rendellenesség talaján alakul ki, például, amit mutattam, az egy olyan eset, hogy amikor a magzati életben a szürkeállomány egy sejtcsoportjának az agy belső részéből ki kellett volna jutnia az agykéregbe, bennmaradt a fehérállományban, és kóros szinkron elektromos hullámokat tud gerjeszteni.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
