A régészet napja Mikházán

12 R – egy kicsit másképp

Az elmúlt években római fesztivál néven (meg)ismert szakmai rendezvény helyett idén „csak” régészeti napot rendeztek a mikházi régészeti parkban a Maros Megyei Múzeum munkatársai. Szombaton a 12 R elnevezésű rendezvényen számos múzeumpedagógiai műhelyt tartottak, amelyek betekintést kínáltak az ókori római világ kultúrájába. 

Az érdeklődők megismerkedhettek a római oktatással, színházzal, hitvilággal vagy éppen a babonákkal (az ezekhez kapcsolódó amulettekkel és átoktáblákkal), kipróbálhatták a kő gabonaőrlőt, készíttethettek római frizurát, megismerkedhettek ókori fűszer- vagy gyógyhatású és illatos növényekkel, a korabeli szépségápolással, a római katonák életkörülményeivel, fegyvereivel és játékaival, készíthettek álarcot, fejdíszt; az íjazást is ki lehetett próbálni. 

A marosvásárhelyi Milites Marisensis egyesület római katonai harcászati bemutatójára is sor került. Mátyus Szabolcs mikházi fiatal művész orgonakoncertet tartott a kolostortemplomban, a Csűrszínházban Szélyes Szluka Brigitta egyéni meseelőadását, A sötétben látó tündért nézhették meg a gyerekek. 

Megváltozott a környezet

Pánczél Szilamér Pétertől, a múzeum Római Limeskutató Központjának osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy miért lett a korábbi római fesztiválból régészeti nap. A régész kifejtette: a 12 R megnevezés jelzi azt, hogy az eddig szervezett római fesztiválok folytatásáról van szó, de a látványos programok helyett most hangsúlyosabban a régészeti kutatásokról szerettek volna mesélni. Egyrészt a rendezvény központjának számító campus most építőtelep, ugyanis megvalósítási szakaszba lépett A régészeti park fejlesztése című nagy projektjük, ezért most sem a helyszín, sem a kapacitás nem tette lehetővé a nagyobb rendezvényt. A beruházás 2026-ban zárul, addig a római fesztiválokat szüneteltetik. Amúgy innen indult évekkel ezelőtt a római fesztivál ötlete is: ha már ilyen nagy léptékű régészeti kutatások zajlanak Mikházán, akkor tegyék lehetővé az érdeklődőknek, hogy betekinthessenek az itt zajló munkába. Idén ezért tették látogathatóvá a régészeti feltárások helyszíneit. Jelenleg a régészek három helyszínen kutatnak: egyik helyszín az ókori katonai tábor parancsnoksági épületének udvara, másik a tábor északkeleti saroktornyának feltárása, míg a harmadik helyszínen folytatják az ókori civil településnek (vicus) a világjárvány előtt elkezdett feltárását.

Folytatódnak a tanásatások

Hosszú évek óta nyári gyakorlatra érkeznek Mikházára a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a berlini Humboldt Egyetem régészhallgatói. Idén harmadik alkalommal támogatja a nemzetközi programot az Erasmus+ program, így már három hete elkezdődött és az előttünk álló héten még folyik az idei tanásatás, emellett idén tavasztól őszig folyik a kutatás a régészeti bázis udvarán, ahol a hamarosan elkészülő saroktorony és védművei feltárása és vizsgálata után két új épület leendő helyszíneit kell feltárják még a régészek. 

A következő napokban az ókori tábor parancsnoki épületének belső udvarán folynak még a kutatások, ahol az épület kétoldali belső tornácát és az udvart tárták fel, míg a civil településen folytatott feltárások a napvilágra hoztak két kétezer éves, de jó állapotban maradt, egykori római úthoz igazodó épületet, amelynek egyike lakás volt, a másik egy kisipari műhely, erre utal az itt talált vassalak, fújtatócső, csontok, ami önmagában egy szenzációs leletegyüttes.

Az udvaron egy kis tárolószekrényben látható néhány tárgy a mikházi leletek közül: nyílhegyek, bronz hajtű, páncélpikkelyek, játékzsetonok, amelyek csak minimális restaurálási beavatkozást igényelnek, és a megépülő csűrben remélhetőleg be is mutatják őket. Ugyanúgy látható volt a katonai egység pecsétjével ellátott egyik kerámiadarab, de került elő korongozott mécses, Galliából és Germániából importált kerámiatöredékek, és egy római éjszakai edényt is találtak (a korabeliek gyűjtötték a vizeletet, az erős húgysavat a ruhák tisztítására, fehérítésre használták).

Elismerés és korlátozások

Nemrégiben a múzeum által felterjesztett ókori római határvonal (limes) dáciai szakasza – s ezzel a mikházi övezet is – felkerült az UNESCO világörökségi helyszínei közé. Ennek jeleként a múlt szombati megnyitó részeként egy erre utaló táblát is elhelyeztek a régészeti park egyik bejáratánál. Ez jelentős pillanat a mikházi lelőhely „életében”, és jelentős elismerése a múzeum munkatársai által elvégzett szakmai munkának – értékelte lapunknak Pánczél Szilamér. Ugyanakkor ez hatalmas felelősséget is jelent, hiszen ez műemlékvédelmi célú korlátozásokkal is jár a jövőben. Azaz ezeknek a közösségeknek fokozottan figyelniük kell, hogy csak megfelelő engedélyek birtokában építkezzenek. Az UNESCO elvárása az új építkezések korlátozása, ez azt jelenti, hogy a lelőhelyeken egyáltalán nem lehet építkezni, és van egy védelmi övezet, ami a kultúrtájat védi, abban lehet ugyan építkezni, de be kell tartani bizonyos léptékeket, és csak a hatóságok dönthetik el, hogy mit szabad vagy nem szabad építeni – ez a faluképvédelem szempontjából lehet egy nagyon fontos hozzájárulás.

A szakember hozzátette: reméli, hogy az UNESCO által érintett közösségek (mint Maros megyében Marosvécs és Sóvárad is – szerző megjegyzése) felismerik az ebben rejlő helyi lehetőségeket, és olyan beruházásokat eredményeznek, amelyek a települések jövőjét szolgálják akár pályázati úton is. Hasonló németországi és ausztriai régészeti parkokat is megemlített, amelyek milliós nagyságrendű turistaforgalmat bonyolítanak le évente, de ehhez előbb beruháztak a régészeti kutatásokba és a turisztikai infrastruktúrába, hogy ezeket kamatoztatni és működtetni tudják.

Az idei rendezvény támogatói a Maros Megyei Tanács, az Erasmus+ program TRoHELD3 BIP és a Limes Nemzeti Program voltak, a szervezők között még ott található a helyi Csűrszínház Egyesület is.