2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A műemlékek pusztítása folytatódik

Abafája Szászrégentől hat kilométerre délre, a Maros jobb partján fekszik. Neve az ómagyar Aba személynév és az „erdő” jelentésű fa összetétele. A települést 1332-ben említik először Abafaya néven. Eredetileg valószínűleg a Beng határrészben feküdt, és egy török kori pusztítás után települt át mai helyére. Az abafájai Huszár-kastély a 19. század elején épült, késő barokk, klasszicizáló stílusú épület. Az épület főhomlokzatán háromszögű oromfalat képeztek ki, amelyben eredetileg a család címere állt.


Ahol a Maros megcsendesedik

Abafája a Maros folyó jobb partján, a hegy- és a dombvidék találkozása mentén alakult ki. Érzékletesen utal erre az új keletű román helységnév – azaz csendes, lassú víz –, jelezve, hogy a Maros ezen a részen, kiérve a hegyek közül, megcsendesedik. Itt ér véget a Felső-Maros, és kezdődik a Maros tere.

Szászrégen és környéke középkori birtokosa a kolozsmonostori bencés apátság volt, ám az abafáji birtok idővel az egyházi tulajdonból világiba került.

A bencés telephely létezésére utalhat a községtől délnyugatra eső vajdaszentiványi határ közelében fekvő határrész elnevezése, valamint az itt található forrás neve is, a Páter kútja. Páter néven szerepel a határrész a hivatalos iratokban, valamint a telekkönyvi bejegyzésekben is.

A településnek 1578-ban Tompa Mihály, majd 1584-ben Abafáji Gyulai Pál volt a birtokosa. A 17. században a Huszár család tulajdonába került.


A kastély építési idejét nem említi írott emlék

A középkori katolikus templommal szemben, az út jobb oldalán terült el a Huszár család uradalmi belsősége, vagyis a kastély, a gazdasági épületekkel. A templom melletti Benedek-rendi kolostor az évszázadok alatt romossá vált.

A bárói család kastélyának a 19. századból származó késő barokk épülete átmeneti klasszicizáló stílusú, de írott emlék az építés idejét nem említi.

A főépület halljában egy kőtáblába vésett szöveg az 1590-es évszámot örökítette meg. A kőtábla származási helye ismeretlen, és a kastély építési idejére nem vonatkoztatható, azonban feltételezhető, hogy a kőtábla a kolostorból származik. A Huszár család nevét mint adományozóét örökítette meg. 

Az egyetemes főépület homlokzatán a háromszögű oromfal és homlokzatainak kevés dísze a klasszicizmusra vall. A homlokzat tengelyében a főbejárat elé emelt kocsifelhajtó és emeleti erkélyterasz barokkos, miképpen a földszinti helyiségek csehsüveg boltozatai is. A nagyméretű hall négy pillérén és falain nyugvó boltozati rendszer az átmeneti időre utal.

A kazettás famennyezetű terem kiképzése, a falburkolatok és az ajtók asztalosmunkája a kastély egykori gazdagságát és fényűzését tükrözi.

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében tesz említést arról, hogy az egyetemes melléképület oromfalán lévő felirat – ANNO MDCCXX – és homlokzatainak kiképzése is barokkos. Sajnos földszinti árkádíves nyílásait befalazták, illetve ablakokat helyeztek be a szabad nyílásokba.


Gyulai Pál legkedvesebb birtoka az abafáji volt

Abafáji Gyulai Pál (1550 körül – 1592) erdélyi alkancellár, fejedelmi titkár, majd tanácsos, nagy műveltségű humanista Páduában és Bolognában végezte egyetemi tanulmányait.

1576-ban, amikor Báthori elnyerte a lengyel királyi koronát, és Erdélyből Lengyelországba távozott, magával vitte a tanult Gyulait is, aki addigra ügyességével és ismereteivel nélkülözhetetlenné tette magát a királyi udvarnál.

Gyulai Pál első és legkedvesebb birtoka, valamint későbbi tartózkodási helye az abafáji birtok volt, melyet 1584-ben kapott Báthori Istvántól.

1591-ben Báthori Zsigmond Gyulainak és örököseinek adta a görgényi uradalomhoz tartozó Mocsár nevű erdőség – mely a következő században I. Rákóczi György kedvenc vadászterülete volt – erdőlési, építőanyag-vágási, makkoltatási jogát is.

A híres törökverő brenhidai Huszár Péter várpalotai, veszprémi kapitány, pápai főkapitány, lugosi bán 1595-ben Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatában állt, és ekkor kapta meg az abafáji uradalmat.

1607-ben már Huszár István birtoka, akinek leszármazottjai hosszú ideig a település birtokosai is voltak.


Mikes Kelemen hazajáró lelke

A régi nevezetes abafáji történelmi család tagja Huszár Mátyás, I. Rákóczi György főasztalnoka és fő-lovasmestere, majd Küküllő és Torda vármegye főispánja, udvarhelyszéki főkapitány.

Huszár Mátyás leánya, Borbála Torma György, majd hídvégi Nemes János felesége lett. Első házasságukból született Torma Éva, aki Zágoni Mikes Pál, majd Boér Ferenc felesége volt. Mikes Pállal való házasságából született fia, Mikes Kelemen (1690–1761), a Rákóczi- emigráció híres krónikása, a magyar prózairodalom nagy alakja, aki gyermekéveit Abafáján töltötte.

Lehet, hogy Mikes Kelemen hazajáró lelke éppen a gyermekkori abafájai emlékek hatására álmodik egy víz mellett fekvő kertről.

Az abafáji kastélyhoz és tulajdonosához, a báró Huszár családhoz kötődik neves költőnk, Dsida Jenő (1907–1938), aki 1928 októberétől két évig Huszár László gyermekeinek volt a nevelője Abafáján.


Az Abaffy család címere

Ez ősi család állítólag attól az Abától eredt, aki IV. Béla király korában élt. Miklós tokaji kapitány II. Mátyás uralma idejében Buda alatt vitézkedik 1609-ben, hol egy török vezér fejét levágván, ezért ősi címere egy kivont kardot és annak hegyén zöld turbános vérző török fejet tartó páncélos karral is megbővíttetett. Majd újabb hősies érdemeiért Tolna megyei birtokokra nyer királyi adományt, és aranysarkantyús vitézzé lesz.

Abaffy Miklós volt az első magyar hadvezér, aki a 17. században a huszároknak kopjákkal való felfegyverzését célszerűtlennek nyilvánította, mert „a kopja csak annak a kezébe való, aki gyermekkorától fogva az azzal való bánáshoz szokott, mint például a lengyel gulyások”.

Öccse, György, Bocskay hajdúi ellen hadakozik. Családja azontúl mindig császárpárti, s Rákóczi harcai idejében egyik Abaffy Lőcsén, Eperjesen és Kassán fogságot is szenved.


A kastély díszei a család egykori gazdagságát tükrözik

A főépület egyemeletes. A homlokzat tengelyében, a főbejárat elé emelt kocsifelhajtó és az emeleti erkélyterasz barokk stílusú. A nagyméretű előtér négy pillérének és falainak kiképzése, díszei, a falburkolatok és az ajtók asztalosmunkája a tulajdonos egykori gazdagságát és fényűző életmódját tükrözi.

A kastélyt a 19. század utolsó évtizedeiben Huszár (III.) Károly báró alakítgatta, ekkor keletkeztek a romantikus részletek, köztük a lépcsőház historizáló ablaka és a kastélyudvart díszítő eklektikus szökőkút. Az emeleti nagyterem remek asztalosmunkájú, festett kazettás mennyezete a kastély urának kézügyességét dicsérte.

A kastélyban harminckét szoba volt, az emeleten a vendégszobák, a könyvtár, a nagy szalon, a kápolna és az ebédlő; a földszinten a családtagok és a nevelők szobái, valamint a komornyik családjának lakhelye. A legszebb emeleti szoba a parkra és a tóra nézett.


A park értékes fáiból tűzifa lett

A kastély körüli, harmincholdas parkban három tó is volt, szigettel, hattyúkkal, grottával, egzotikus növényekkel, szökőkúttal és szobrokkal. Az államosítás után a park értékes fáiból tűzifa lett, a kastélyban és a melléképületekben termelőszövetkezeti iroda, majd fogyatékos gyermekek iskolája működött. A kastély műtárgyakkal és bútorokkal gazdagon és ízlésesen volt berendezve. A bútorok közt volt német reneszánsz faragású, barokk és empire stílusú.

Báró Huszár Károly műkedvelésből fafaragással is foglalkozott. A kastély körüli parkot irodalmi források szerint a francia kertek mintájára alakították ki (Fekete Albert kutatásai során sem talált francia kertre utaló bizonyítékot) szökőkúttal és szobrokkal, de a 19. században az angolparkok mintájára alakították át. A kastélypark kialakításának dátuma ismeretlen, valószínűleg a 19. század hatvanas és hetvenes éveiben történt.

Ekkor létesült a csónakázótó is, mely körül kikövezett kocsiút vezetett. 


A szalmatetős kúria, avagy ami még ide tartozik…

Egy 1748-as adat szerint az abafájai kúria – mint az egyszerűbb udvarházak jó része – még a 18. században is szalmatetős volt. A leírások szerint a népi jellegű udvarházakhoz hasonlóan ez is háromosztatú kialakítású lehetett.

Abafájának már a 19. században sok cigány lakója volt, az 1970-es árvíz után pedig a hivatalos szervek hallgatólagosan gettónak jelölték ki, és huszonöt családdal létrehozták a Mamaia-telepet.

Ez a trend 1990 után folytatódott, amikor kilakoltatták és Abafájára telepítették a szászrégeni vasútállomás környékén élő romákat.


A mai állapot – dr. Kálmán Attila történész kiegészítése

Abafája szomorú sorsa bizonyítja, hogy a műemlékek pusztulása/pusztítása gőzerővel folytatódik. Az abafájai kastély magántulajdonba kerülése még nem jelentette a pusztulását. Szerencsésnek mondható, hogy miután az épületeket használó iskola kiköltözött, még az iskola biztonságára ügyelők felügyelete alatt állhatott egy ideig. 2015-ben a tanintézmény úgy döntött, hogy a kastélynak is védelmet biztosító kerítést áthelyezi, így a történelmi épületek védelem nélkül maradtak. 2015 nyarán ottjártamkor a kastélyon még lakat volt, a következő év nyarán nemhogy lakat, de ajtó sem volt, amit ki lehessen nyitni, de emelet sem, amire fel lehetne menni. Egy év leforgása alatt az épületet széthordták.

Érdemes elgondolkodni, hogy kit terhel ilyenkor a felelősség. Persze a sajtóban több éven keresztül lehetett olvasni a megyei műemlékvédelmi hivatal képviselőinek nyilatkozatait, hogy nem lehet tenni semmit, büntetik a tulajdonost, pályázzon ide vagy oda stb. 

Ameddig azon vitáztak, hogy ki kellene tegyen valamit, addig a kastélyból csupán a négy fal maradt. Néhány évvel ezelőtt a szászrégeni Petru Maior Líceum diákjai próbálták felhívni a figyelmet a pusztuló épületre. Sajnos ők is kevesek voltak ehhez, de munkájuk példamutató mindannyiunknak. 

Egy műemlék épület megmentése nemcsak a tulajdonos feladata, hanem a közösségé is. Talán el kellene gondolkodnunk mindannyian, hogy mit tehetünk egyenként ezek megmentéséért.

(A befejező rész a következő lapszámunkban)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek és Keresztes Géza műépítésznek, valamint a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató