2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

(…) Mintha az esztendő minden jaja

ködös kavernáidba sűrűsülne,

te, évszakoknak sepulcretuma!

Halottigéző, rom-tájaidon

borzongva járok föl-le, föl-le.


A lombzúgásra, mondd, emlékszel-e?

Ó, hol van a türkiz-visszfényű sátor,

színes gyümölcsök kandi ékszere (…)


– írja Jékely Zoltán November dicséretében 1947-ben –


Már átitattad minden idegem,

s mintha az őskori növényi létre

emlékezném, úgy vacog a szívem,

ha öldöklő szeled cibálni kezd;

s testvérként nézek minden falevélre.

Kolompol az ősz kolompja


22-e Cecília, régiesen Cicelle napja. Az ókeresztény szűz 230 körül szenvedett mártírhalált. Legendája – írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában – mára elvesztette egyházias jellegét, s beleépült a táj archaikus népi kozmogóniájába. Miszerint Cicölle a Holdban táncol, Dávid király meg hegedül neki. Amikor a hold megújul, megújul Cicölle is. Nem jó azonban a holdba belenézni, mert ha valaki akkor néz bele, amikor a hegedű húrja elpattan, megvakul. Holdfogyta, vagyis utolsó negyed idején Cicella takarja el szoknyájával a holdat.


Hervadáskor, pusztuláskor,

Novemberi dérhulláskor

Tinálatok, lent a kertben

Ránk hullott a falevél.

Az öreg fa hervadt lombja

Mintha nékünk szólott volna,

Mintha minket intett volna:

Vigyázzatok, jön a tél!


Hervadáskor. Veszem a szót az 1877-ben e napon született Ady Endrétől.


(…) Mintha ott a kertben lennék…

Száll a levél, száll az emlék,

Szálló levél, szálló emlék

Körülrepdes csendesen... 


November 23-án a Skorpióból a Nyilas (Sagittarius) havába lépünk. A hónap névadója Kheirón. A görög mitológia nemes és bölcs kentaurját – Aszklépiosz, Aktaión, Akhilleusz nevelőjét – Zeusz emelte az égre. Az állatövi csillagkép nyilazó kentaurt mintáz Mezopotámiában, Hellászban, Egyiptomban, és hellenisztikus hatásra az arab, hindu csillagtérképeken is.

Az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon, most 24-én, köszönti a katolikus egyház Krisztus király ünnepét. Megünneplése viszonylag új keletű, XI. Piusz pápa rendelte el a megemlékezést 1925-ben. A gondolat maga nagyon régi. Pál egy őskeresztény himnuszt idéz a kolosszei hívek bátorítására, első strófája Krisztusnak a teremtésben való részvételét magasztalja: minden benne, általa és érte lett teremtve. Misztikus magyarázat Jézus uralmának titkáról.

24-én, 200 éve, 1819-ben indult el útjára Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”

25-e Katalin napja. A katicabogár neve is innen ered.


Katalinka, szállj el, szállj el!

Jönnek a törökök;

Sós kútba vetnek,

Onnan is kivesznek;

Malom alá tesznek,

Onnan is kivesznek;

Tüzes piszkafával

Kemencébe tesznek;

Onnan is kivesznek,

A katlanba tesznek.


Bizony ritkán látni novemberben katicabogarat, jobbára elbújtak már. S ha mégis előcsalogatja őket kósza napsugár, akkor bizony vissza kell riasztani őket téli búvhelyükre. Az állatriasztó gyerekmondóka a maga naivitásával Katalin jelképeit használja: kínzó szomjúság, korona, (malom)kerék, tűzgyűrű, asztrolábium (csillagóra). Alexandriai Szent Katalin vértanú a középkor legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje. Görög eredetű nevének jelentése: tiszta, szeplőtelen. A teteméből folyó olaj pedig arra utal, hogy a mediterráneumban november az olajfaszüret és az olajütés kezdete mindmáig.


megáll a kancsók karján mind a bor 

s az Isten háza lassanként kihal 

a rezge fényben árva asztalok 

Haragva-Fájó Szöllőfürt-szemek 

s a béna napnak alkonyán a Tál 

husába-lusta porcelán-hasán: Halott Galamb 

halott vagyok 

…és jő az Est… a fázó tollamon, 

a túlvilági hold világa ráng, 

hogy enyhe csendbe hajló mellemen zizegve sír a szürkülő Fehér 

–. (Örök zenén zokog tán így a Hang. – 

–. s a Kósza-lélek Isten Szellemén). – 

mert künn az Éj! és semmi Más… 


Őszutói látomás. Az 1921-ben e napon született Pilinszky János látomása mintha csak Katalinról szólna.

26-án, 1862-ben született Stein Aurél, Belső-Ázsia világhírű kutatója. Bár életének nagyobb részét brit alattvalóként, főleg Indiában töltötte, élete végéig magyarnak vallotta magát. 1899 májusában Dardzsilingben felkereste nagy elődje sírját, és minden expedíciójára magával vitte Arany János költeményeit. Utolsó expedíciójának küszöbén, Afganisztánban hunyt el. Végrendeletében hatalmas könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta.

(…) nem gyakori jelenség-e a fölfedezések történetében, hogy a valóság egy álomnak köszönheti fölbukkanását? – kérdezte Kőrösi Csoma Sándor kapcsán Stein Aurél, mint különös hírmondó, miután a feltételezett és kiszáradt őshaza mélyén megtalálta az első nyomtatott könyvet.


Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi újságot

mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este

kigyúltak a város lámpái alatta, nem látta őket

sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál,


(…) de ha megjön a füttyös,


korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap

kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos

bánatban elhagyott szeretői, a lombok ingnak,

mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:


akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes

völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről

és ha kérdik a hírt, nem bír mást mondani: ősz van!

nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!


– írja az 1883-ban, szintén e napon született Babits Mihály Mint különös hírmondó… című versében –


(…) én csak az őszre

nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor

állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb


tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké –

óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek

ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden

emberi történés! a tél puha lépteit hallom,


jő a fehér tigris, majd elnyújtózik a tájon,

csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha

tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,

megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.


November 27-én, 1869-ben született Aradon Balogh Lóránt építész, tanár. Ő tervezte többek között az Óbudai Gázművek lakótelepét. Eme alkotásában is magyaros elemek jelentkeztek. 1902-től 1926-ig az Iparművészeti Iskola tanára. A komédiásnő című egyfelvonásos vígjátékát 1895-ben Pozsonyban és Budán adták elő.

Mai sétánkat Weöres Sándor Valse tristejének dallamára fejezem be –


Hűvös és öreg az este.

Remeg a venyige teste.

Elhull a szüreti ének.

Kuckóba bújnak a vének.

(…)

Elhull a nyári ének,

elbújnak már a vének,

hűvös az árny, az este,

csörög a cserje teste.

(…)

Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég,

nem marad semmi emlék,

az ember szíve vásik,

egyik nyár, mint a másik.


Megcsörren a cserje kontya.

Kolompol az ősz kolompja.

A dér a kökényt megeste.

Hűvös és öreg az este.


Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2019. novemberben, három nappal újhold előtt

Lomb ing, mint beteg táncoslány, aki holtan hull ki a táncból

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató