2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Minden szülő sikeres jövőt álmodik a gyermekének. Ha jól menő szakmájuk, vállalkozásuk van, az a remény él bennük, hogy gyermekük folytatni fogja majd, amit ők elkezdtek, s a biztos anyagi háttér mellett egy élet tapasztalatait is átadhatják. 

Fotó: Bodolai Gyöngyi


Minden szülő sikeres jövőt álmodik a gyermekének. Ha jól menő szakmájuk, vállalkozásuk van, az a remény él bennük, hogy gyermekük folytatni fogja majd, amit ők elkezdtek, s a biztos anyagi háttér mellett egy élet tapasztalatait is átadhatják. Vannak családok, amelyekben megvalósul az álom, és a gyermek sikeresen, a korszerűség követelményeihez igazodva folytatja a szülők mesterségét. De az is előfordul, hogy a közismert apa, anya mellett felnövő gyermek a tagadást választja. 
 
Tagadás és követés 
Ezt tapasztalta meg kezdetben a hírneves magyarországi szemorvos, dr. Süveges 
Ildikó, a Semmelweis Egyetem emerita professzora is. Fia 16 évesen, a szülők válása után hosszú hajat növesztett, autóversenyzőnek, később újságírónak, református lelkésznek készült. És mégis, amikor az igazi választásra került a sor, a fiú, akinek édesapja is elismert egyetemi tanár, az orvoslás, majd a szemészet mellett döntött. Dr. Módis Lászlót ma a Debreceni Orvostudományi Egyetem ígéretes szemészprofesszoraként ismerik nemcsak otthon, külföldön is.
Anya és fiú kapcsolatáról, sikereiről, a szemészszakma magyarországi fejlődéséről, az örömmel vállalt gyógyító munkáról, személyes vallomásokról szólt a beszélgetés, ami e két kiváló szaktekintély marosvásárhelyi előadás-sorozatát követően a Deus Providebit Házban dr. Ádám Valérián vezetésével zajlott. A Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület legújabb programja olyan erdélyi és anyaországi orvosdinasztiák példáját kívánja bemutatni, amelyekben hagyománnyá vált a gyógyító munka továbbadása. 
Érdekességképpen említhetjük, hogy az októberi vendég, dr. Süveges Ildikó professzor a Debreceni Orvostudományi Egyetemen diplomázott, és pályája a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikáján teljesedett ki, amelynek tanszékvezető egyetemi tanára lett. Fia, dr. Módis László professzor pontosan fordítva, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán végzett, és ma a Debreceni Egyetem Szemészeti Klinikájának professzora, tudományos kutatója.
A magyarországi gyermekszemészet megalapítója 
Dr. Süveges Ildikó útja Szegedről Budapestre vezetett, ahol 1992-ben lett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Sz. Szemészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, majd 2009-től emerita professzor. Magyarországon a gyermekszemészet megalapítójaként, a szemészeti rezidensképzés megszervezőjeként tartják számon, a SOTE Szemészeti Doktori Iskolájának élén irányításával sokan védték meg orvosdoktori dolgozatukat.
Szerte a világban szakmai kongresszusok résztvevőjeként, előadójaként, sokat idézett tudományos cikkek szerzőjeként ismerik. Az egyetemi hallgatók harmadszorra is kiadott Szemészet tankönyvéből tanulnak. A felnőtt- és gyermekszemészet minden területén otthon van, a mikrosebészet egyik magyarországi úttörője. Számos tudományos társaságban vesz részt, így például a Nemzetközi Szemészeti Akadémia és az Európai Szemészeti Akadémia választott tagja, az MTA köztestületi tagja, a Magyar Szemorvos Társaság vezetőségi tagja. A szakma minden jelentős díjával, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (polgári tagozat) is kitüntették.
A debreceni szaruhártyabank létrehozója
Biztos léptekkel halad édesanyja nyomdokaiban dr. Módis László szemészprofesszor, aki magyar és angol nyelven oktat, diplomamunkákat vezet, a Debreceni Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájának oktatója és témavezetője. Klinikai tevékenységének központjában a szem elülső és hátulsó részének diagnosztikája és sebészete áll, 1998 óta vezeti a klinika kutatólaboratóriumát, az 1994 óta működő Debreceni Cornea Bank létrehozója és irányítója. Tudományos tevékenysége a szemfelszíni betegségek kórismézésére és kezelésére, az elülső szegmentum korszerű képalkotó diagnosztikájára, a szaruhártya tartósításának kérdéseire, átültetésének immunológiai vonatkozásaira irányul többek között. Tudományos munkái szakkönyvekben, folyóira-tokban jelentek meg. Ezek közül többnek a szerkesztője és szakkommentátora, fiatal kutatóknak járó ösztöndíjakat pályázott meg sikeresen. 
Szakmai sikerek
A két szemészprofesszor pályájának a bemutatása után hangzott el a kérdés: mit tartanak a legnagyobb szakmai sikernek eddigi munkájukban? 
Süveges Ildikó professzor elmondta, hogy két klinikát szerelt fel és irányított. Szegeden gyermeksebészeti osztályt hozott létre, s az elsők között volt, akik ebből a szakból vizsgáztak. Szegedi korszakában kezdődött el a refraktív sebészet az excimer lézeres készülék segítségével, ami a szaruhártya-görbület megváltoztatásával fölöslegessé teszi a szemüveg és a kontaktlencse viselését. Úttörő szerepe volt a szürkehályog eltávolítását lehetővé tevő (phacoemulsifiká-ciós) módszer használatában. A budapesti évek, amikor a SOTE Tömő utcai szemészeti klinikáját pályázatok révén sikerült korszerűen felszerelnie, nagyon harcosak voltak, de mindvégig fontosnak tartotta, hogy kongresszusokat szervezzen, külföldi vendégelőadókat hívjon meg, s maga is külföldön szerezzen tapasztalatokat. Felidézte kitűnő tanítómestereit, köztük dr. Alberth Béla szemészprofesszort, aki a fia pályájának alakulásában is fontos szerepet játszott. 
Dr. Módis László szerint a viszonylag fiatal Debreceni Egyetem, amely a város jelentős támogatását élvezi, az egész országnak termeli a kiváló szemészorvosokat. A klinika volt igazgatója, Alberth professzor kérte meg, hogy 1994-ben a szaruhártyabankot létrehozza, s tanítómesterének tartja dr. Bozóky Béla patológus orvost is. Bár a rendszerváltás után bejárta az egész világot, sohasem fordult meg a fejében, hogy ne térjen vissza Magyarországra. 2000-től a Debreceni Egyetem műszerezettség tekintetében lemaradt ugyan, de a megnyíló pályázati lehetőségekkel sikerült ezt pótolni, s ma a klinika femtoszekundum-lézerrel is rendelkezik, amely a legújabb szemsebészeti korrekciós eljárások elvégzését teszi lehetővé. 
Elhangzott, hogy a szemészet művelése klinikához kötött, mivel egy rendelőt modern diagnosztikai és sebészeti eszközökkel korszerűen berendezni 70-80 milliós költséget jelent, a felszerelés működtetéséhez pedig csapatmunkára van szükség.
Orvosi fizetés, paraszolvencia
Módis professzor beszámolt, hogy manapság, amikor annyira fontos az ágykihasználtság, és amióta Magyarország csatlakozott az Európai Szembank Szövetséghez, a szaruhártya-átültetés szigorú feltételekhez kötött, és várakozási listák vannak. Hozzátette, hogy marosvásárhelyi tartózkodása idején felajánlotta a segítségét a szemészeti klinika vezetőjének a szakemberképzés terén. 
A beszélgetés az újonnan kifejlesztett gyógyszerek alkalmazásában való részvételre kanyarodott el, amit olyan szempontból tartanak hasznosnak, hogy egyes betegek – például a makuladegenerációban szenvedők – nagyon drága gyógyszerekhez juthatnak hozzá, amit egyébként nem tudnának megvásárolni. 
Nyilatkoztak az orvosi fizetésről és a paraszolvenciáról is. Süveges professzor elmondta, hogy pályája kezdetén voltak olyan nehéz anyagi helyzetben, amikor elfogadta a gyógyult beteg ajándékát. Mivel a gyógyítás sok – szellemi, testi, erkölcsi – energiát kíván, a fizetéseket öttel kellene szorozni Magyarországon, hogy a fiataloknak megérje otthon maradni, annak ellenére, hogy az országot elhagyó orvosok többsége a jobb műszerezettségre hivatkozik.
A német fogadókészség
A magyar szemorvosokat Bajorország szellemi központjában, az Erlangeni Egyetemen fogadják a legszívesebben, ahol külön gondot fordítanak a kelet-európai fiatal szakemberek tanítására, ottlétük alatt közös tudományos közlemények születnek, kongresszusaikon fölmentik őket a regisztrációs díj fizetése alól, posztereiket elfogadják. Fontos lenne a német iskola vonalát, pontosságát, szervezettségét követni, a kapcsolat azonban megszakadóban van, mert a fiatalok elsősorban az angol nyelvet tanulják, beszélik – mondta Módis professzor. 
Jó tudós és hívő ember 
A későbbiekben elárulta, hogy volt egy időszak, amikor nagyapját akarta követni, aki református lelkész, a Debreceni Kollégium igazgatója volt. Hitéhez ragaszkodó református embernek vallja magát, és erre neveli gyermekeit is. Aktív egyházi életet él a debreceni Nagytemplom mellett az egyik legjelentősebb református gyülekezetben, ahol élénk gyülekezeti élet zajlik. 
– Úgy nem lehet valaki jó tudós, hogy ne legyen hívő ember. „Csak vezess, Uram végig, és fogd kezem” – fohászkodom minden műtét előtt, s amikor ezeket a szavakat kimondom, megnyugszik a lelkem, és nem történik semmi baj – mondta Módis professzor. 
– Oktatási szempontból Marosvásárhely a második hazám lett. Ma Magyarországon nem tapasztalok annyi érdeklődést, mint amit itt látok. Nem nézik a telefont, a Facebookot. Itt megvalósul az előadó elvárása, hogy figyeljenek a szavára, hisz minden erőfeszítést megtesz azért, hogy a legkorszerűbb, leghasznosabb ismereteket közvetítse – jegyezte meg Süveges Ildikó professzor. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató