Baj van a vitakultúrával

A már ismert szólamokat pufogtatták el román részről sok érzelemmel feldúsítva tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szervezett közvitán. A volt egyetemi rektorokat, nyugalmazott és aktív oktatókat túlszárnyalva a politikusok jártak elöl a nagyotmondásban.

A már ismert szólamokat pufogtatták el román részről sok érzelemmel feldúsítva tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szervezett közvitán. A volt egyetemi rektorokat, nyugalmazott és aktív oktatókat túlszárnyalva a politikusok jártak elöl a nagyotmondásban.

A román féllel szemben magyar oldalon Hollanda Dénes egyetemi tanár, Kincses Előd ügyvéd, Peti András városi tanácsos és Ádám Valérián (RMOGYKE) állt ki amellett, hogy a törvényt a román félnek is be kell tartania.

A közvitát az egyetem volt vezetőségének kérésére az Advocacy Akadémia és az 52-es Koalíció nevű szervezetek képviselői vezették. A szigorú szabályrendszer szerint az írásos beadványt megfogalmazó felszólalóknak három percet, illetve a kérdezőbiztosok felvetéseire való válaszadás lehetőségét biztosították.

A közönség színvonalát jelezte, hogy a magyar felszólalók közül egyeseket gúnyosan kinevettek, kérdéseket kiabáltak be, amit sajnos nem állított le a közvita egyébként következetesnek tűnő vezetője, aki a rendezvény végén bevallotta, hogy a MOGYE-n baj van a vitakultúrával.

A kérdezőbiztosok asztalánál Marius Bojiţă, a kolozsvári egyetem, és Liviu Marian, a Petru Maior Egyetem volt rektora illetve Vass Hajnal asszisztensnő, a Rohammentő-szolgálat vezetőségének tagja és Simona Fit, az Advocacy Akadémia képviselője ült. A szervezőket a román egyetemi oktatók által rektornak megválasztott Leonard Azamfirei egyetemi tanár képviselte, a volt rektor széke üres volt.

A hozzászólásokban elhangzott, hogy az egyetem a levegőben van, mivel a volt rektor mandátuma lejárt, Azamfirei professzort pedig érvényes charta hiányában nem lehet beiktatni.

Az alaphangot Liviu Marian adta meg, de hasonló vehemenciával kérdezett a volt kolozsvári rektor is.

A hozzászólók a kormányhatározattal (kh) létrehozott új magyar és angol kar kapcsán öt kérdésről kellett véleményt mondjanak: betartotta-e a kormány az egyetemi autonómiát, a törvényeket és a vonatkozó európai irányelveket; milyen hatással lesz a hallgatókra a kh; el lehet-e tekinteni a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség (ARACIS) előírásaitól, amikor kh-tal új egyetemi kart hoznak létre; indokolt volt-e a kormány beavatkozása a MOGYE ügyeibe; betartották-e az átláthatósági törvényt a tanügyi törvény és a kh meghozatalakor; a kh precedenst teremt-e újabb fakultások létrehozására?

A román oldalt képviselő hozzászólók válasza értelmében a kormányhatározat durván megsérti az egyetemi autonómiát, s Brişcaru Cornel szerint akik megszavazták, felelősségre kellene vonni, mivel felbujtást követtek el. Buicu Florin politikai zsarolásról beszélt, Augustin Curticăpean Alexandru Lăpuşneanu szavait idézte: ha ti nem akartok, mi akarunk titeket. Cipirian Dobre képviselő többek között azzal a sokat emlegetett bugyuta érvvel jött, hogy nem lehet a beteg ágyánál idegen nyelvet beszélni, amit korábban Boloş Vasile, a Petru Maior volt rektora is felvetett. A volt prefektus szégyenletes hibának nevezte a kormányhatározatot, majd hangzatosan kijelentette, hogy a román nyelvet nem lehet áruba bocsátani. Alexandru Frătean gratulált az egyetem szenátusának a merészségért, amellyel a törvényt védik. Ioan Pascu, az egyetem hosszú életű rektora, kijelentette: a MOGYE nemzeti vagyont jelent, amit nem szabad tönkretenni, majd elmondta, hogy mennyire büszke arra, hogy 1990-ben nem engedett a jelenleginél sokkal nagyobb nyomásnak. Később feltette a költői kérdést, hogy van-e olyan kolléga, akit rektorsága idején diszkriminált volna? Ioan Rus, a Dimitrie Cantemir Egyetem képviseletében felháborítónak nevezte, hogy a kisebbségi egyetemi hallgatókra járó állami támogatás magasabb, mint a román hallgatók fejpénze.

A magyar fél részéről Kincses Előd ügyvéd a törvényes előírásokat idézve válaszolt minden kérdésre, s berámázva kitette a Mihály király 1945. évi 407-es törvényrendeletét, amellyel megalapította a magyar oktatási nyelvű orvosi egyetemet. Azt a hamis elképzelést keltik, hogy a magyar nyelvű gyakorlati órák bevezetésével és államvizsgával a magyar hallgatók nem fognak megtanulni románul. Arról viszont mélyen hallgatnak, hogy 1956 után a végzősöket, akik magyar nyelven végeztek, pártutasításra Moldvába helyezték, ahol nagyon elégedettek voltak a munkájukkal. A román nyelvet az iskolában kellene megtanulni, ha ott megfelelően oktatnák – tette hozzá. Az egyetem új chartája, amely nincs jóváhagyva, azt írja elő, hogy a gyakorlati órákat, a szemináriumokat és a szakmai gyakorlatot az ARACIS előírásai szerint kell oktatni, ami megszegi az oktatási törvény előírásait. Egy új egyetemi kar létrehozásakor az oktatási programot illetően az ARACIS szerepe a tanácsadás, ahogy a szenátusé is, ami jelenleg nem tekinthető törvényesen elfogadottnak.

Mivel a szenátus többször visszautasította, hogy a törvénynek megfelelően módosítsa az egyetem szervezési és működési szabályzatát, a kormánynak joga volt az új kart létrehozni.

A MOGYE-n nem tartják be a multikulturalitás és többnyelvűség szabályait, ami a diákok létszámának megfelelő arányos képviseletet jelentene minden testületben, továbbá a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és az államvizsgát is. Az átláthatóságot igazolja a tegnapi közvita, a törvény gyakorlatba ültetése pedig nem jelenti azt, hogy precedenst teremtenek az új karok létrehozását illetően. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy bár fontos szerepe volt a műszaki egyetem megalapításában, a Petru Maior Egyetem vezetősége elutasította a magyar tagozat létrehozását. Ha megvalósul, nem kellett volna új egyetemet alapítani, s a magyar oktatók eredményeivel közösen a Petru Maior Egyetem valószínű jobb besorolást nyert volna – tette hozzá.

Valamennyien kifejtették, hogy a nagy mennyiségű ismeretet anyanyelven a legkönnyebb elsajátítani, aminek ismeretében a román szaknyelv használata is könnyebbé válik.

Dr. Benedek István egyetemi tanár, aki csak a folyosón nyilatkozhatott, kijelentette, hogy a tűzzel játszanak azok, akik a diákokat kiviszik az utcára és feszültséget keltenek a városban.

A közvita eredményét a szervezők írásban hozzák nyilvánosságra.