Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Október 29. a pikkelysömör (psoriasis) világnapja, amikor a szakemberek világszerte szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy ez a bőrbetegség nem fertőző, és nem szabad az ebben szenvedőket megbélyegezni. A statisztikák szerint a pikkelysömör világszerte 125 millió embert érint, és sajnos a betegek nagy részének szembesülnie kell azzal, hogy undorral közelednek hozzájuk a környezetükben élők. A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek: a pikkelysömör nem „csak” egy bőrbetegség, ami csupán esztétikai zavart okozhat, a probléma ennél sokkal összetettebb, ezért ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni, amennyiben tüneteket fedezünk fel.
A pikkelysömör vagy psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség. Autoimmun betegségnek is tekinthető, kialakulása ugyanis az immunrendszer rendellenes túlműködésével magyarázható, bár ennek a nagyon komplex folyamatnak egyelőre nem minden részlete tisztázott. Jellemző a vörös, különféle nagyságú és elhelyezkedésű foltok megjelenése, melyeket száraz, fehéres, pikkelyekre emlékeztető hámlás fed. Dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szerint az elváltozások bárhol jelentkezhetnek, közönséges plakkpsoriasisban a gyakran érintett testrészek (persze nem kötelezően mind egyszerre és nem kizárólagosan) a könyök, térd, fejbőr, a hát alsó része (ágyéki gerinc, keresztcsont fölött). Viszont több más klinikai formája is ismert a betegségnek, például a hajlatok psoriasisa, a palmo-plantáris forma (csak tenyéren és talpon), a pusztuláris (gennyes hólyagocskákkal), a guttált (apró foltocskák formájában jelentkeznek a bőrelváltozások), a körömpsoriasis. A betegség érintheti az ízületeket is.
A dermatológus rámutatott: a pikkelysömör azoknál alakul ki, akiknél már eleve fennáll a genetikai hajlam a betegségre, amely valamikor az egyén élete folyamán bizonyos triggerek, vagyis kiváltó tényezők hatására megnyilvánul, azaz ezek hatására megjelennek a bőrelváltozások, tünetek. A lefolyása kiszámíthatatlan, előfordulhatnak visszaesések (fellángolások) és tünetmentes időszakok is. Kiújulásakor a pikkelysömör súlyosabbá válhat, kiterjedhet. Mint mondta, a betegség fellángolását elősegíthetik egyes hajlamosító tényezők, mint a stressz, érzelmi megrázkódtatások, fertőző betegségek (pl. influenza, nátha, légúti fertőzések stb.), időjárási tényezők. Ebben az időszakban, ősszel és télen a betegséggel küzdők könnyen szembesülhetnek a tünetek fellángolásával vagy romlásával. Ennek a hátterében például a hideg, szeles időjárás és a fűtés bőrszárító hatása, a túl kevés napsütés (a napfény rendszerint természetes gyógyír a pikkelysömörre), a csökkent vízfogyasztás, a gyakoribb nátha, influenza és más légúti fertőzések, a vastag, durva ruházat állhat (irritálja a bőrt, és a verejték pangását okozhatja). Ezért az őszi-téli időszakban ajánlott a zsíros testápoló krémek mindennapi használata, a rövid zuhanyok meleg, de nem forró vízzel, a párologtatás a fűtött helyiségekben, ezenkívül a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra is oda kell figyelni.
Klasszikus értelemben a psoriasis nem gyógyítható, de kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal, valamint a hajlamosító tényezők tudatos kerülésével kordában tartható, tünetmentessé tehető. A pikkelysömör típusától (klinikai forma), súlyosságától, kiterjedésétől függően választja ki a szakorvos a megfelelő kezelési módot.
A szakemberek szerint a pikkelysömör tüneteit igencsak komolyan kell venni, ugyanis nem „csak” egy bőrbetegség, ami esztétikai zavart okozhat, és ronthat a páciens életminőségén, hanem egyéb kockázatokkal is jár. Érdeklődésünkre, hogy jelent-e kockázatot hosszú távon, ha a páciens nem fordul szakemberhez, azaz elhanyagolja a psoriasis kezelését, dr. Gáspár Réka rámutatott: a pikkelysömört autoimmun betegségként tartják számon, illetve azt is kutatások támasztják alá, hogy egy szisztémás, azaz több szervre, szervrendszerre kiterjedő krónikus gyulladásos kórkép. Ennek jelentősége főleg a kiterjedt és kezeletlen psoriasisban értékelődik fel. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy bizonyos betegségek kialakulási kockázata egyenes arányban áll a psoriasis súlyosságával, éspedig ezek a szív-érrendszeri betegségek (érelmeszesedés, ischaemiás szívbetegség, magas vérnyomás), 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, ízületi bántalmak, bizonyos szembetegségek, vesebetegségek, gyulladásos bélbetegségek.