Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-01-02 15:35:19
Áhítat, imádság, himnusz, fánk és tea – röviden ennyiben lehet összefoglalni a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközség szilveszter éjszakai óévbúcsúztatóját és újév-köszöntőjét.
Régi szokás, hogy óév utolsó perceiben gyülekezni kezdenek a hívek, hogy az esztendőfordulót a torony alatt meghitt imával, harangszóval búcsúztassák. A református templomok közül városi viszonylatban csak itt tartanak szilveszteri éjféli áhítatot. Mire megkondult a harang, szép számmal várták a lelkészt. Ilyenkor látszik, hogy a város legnagyobb lakónegyedében, a Tudorban a hívek mennyire ragaszkodnak ehhez az alkalomhoz. A zajos-zenés, fergeteges mulatságok, bulik helyett sokan választják az elcsendesülést, az Istenhez fordulást és a hálaadást.
Idén Papp Béni Zsombor lelkipásztor szolgálatát hallhatta a gyülekezet, aki hálát adott az elmúlt esztendő eredményeiért, sikereiért, a közösséget és a családokat összekovácsoló erőért. Kérte, hogy a mindenható őrködjön a hívek fölött az új esztendőben is, hogy ki-ki saját életében megtalálja a helyes utat és boldogulást.
Imádság után elénekelték nemzeti imánkat, majd a presbiterek, nőszövetségi tagok felszolgálták az elmaradhatatlan fánkot és teát.
Az ízletes fánkot immár 24. éve Czekes Lúcia néni sütötte, aki már délután 6 órakor – szorgos segítőkkel – hozzálátott a munkához. Ez alkalommal hat kiló lisztből készült az „ipari” mennyiségű fánk. A teát, ami szintén jólesett a beszélgetésbe feledkező ismerősöknek, szintén Lúcia néni készítette.