Demagógia vagy szükségszerűség?
2012-03-27 16:39:39
- Mózes Edith
A múlt hét slágere a parlamenti képviselők mentelmi joga volt. Rengeteg vita, sok szöveg hangzott el, nem kevés papírt és tintát használtak el a témáról. Az immár mindenki által ismert Boldea-ügy hozta felszínre a dolgot, aki, annak ellenére, hogy szervezett bűnözéssel vádolják, a múlt héten simán elhagyhatta az országot és Afrikába utazott.
A múlt hét slágere a parlamenti képviselők mentelmi joga volt. Rengeteg vita, sok szöveg hangzott el, nem kevés papírt és tintát használtak el a témáról. Az immár mindenki által ismert Boldea-ügy hozta felszínre a dolgot, aki, annak ellenére, hogy szervezett bűnözéssel vádolják, a múlt héten simán elhagyhatta az országot és Afrikába utazott.
Azóta persze eljátszották a színjátékot a politikusok, ügyészek és ügyvédek: megvonták Boldea mentelmi jogát, zárolták a képviselő és családja számláit stb. A tény azonban tény marad: ha „egyszerű” állampolgár lett volna, azonnal letartóztatták volna, így azonban könnyedén „olajra léphetett”.
Az eset kapcsán merült fel a kérdés: meddig tart egy képviselő mentelmi joga, illetve nem kellene-e esetleg törölni az alkotmányból ezt a kitételt.
Voinescu: Az ellenzék a hibás
Sever Voinescu, a Demokrata Párt alelnöke szerint a PDL több mint egy éve javasolta az alkotmány oly módon való módosítását, hogy a mentelmi jogról szóló tétel kerüljön ki belőle. „Ha a tervezetet az ellenzék elfogadta volna, a Boldea-eset sem történhetett volna meg. Ugyanezt a véleményt osztja Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke, azzal a feltétellel, hogy ha eddig nem tették meg, bár Traian Băsescunak nyolc éve volt, hogy változtasson a dolgokon, de nem tett semmit”, az alkotmánymódosítást az őszi választások után kellene megejteni, miután a Szociálliberális Szövetség (USL) átveszi a hatalmat.
Antonescu: Tiszta demagógia
A liberálisok vezetője, Crin Antonescu egyenesen demagógiának nevezte, hogy egyesek összefüggést próbálnak keresni a Boldea-ügy és az alkotmánymódosítás között. Véleménye szerint az alkotmánymódosítás komoly politikai és jogi elemzést követel, mert garanciát kell biztosítson arra, hogy nem történnek visszaélések. Sietett hozzátenni, hogy a PDL-ben „számtalan bűnöző és demagóg van”, ami nem a parlament hibája.
A PSD tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu volt államelnök szerint mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy mit jelent a parlamenti mentelmi jog, meg kell vizsgálni, mi az európai joggyakorlat. Az igazságszolgáltatást nem szabad gátolni a munkájában. A parlamenti képviselőt nem védheti az alkotmány a törvénytelenségek elkövetésében, jelentette ki.
A pártoknak jobban oda kellene figyelniük
A Népújság megkeresésére Varga Attila alkotmányjogász, RMDSZ-es képviselő a következőket nyilatkozta: – A jelenlegi szabályozás szerint a mentelmi jog máris csökkentett a korábbi kitételhez képest. Kifejezetten csak a politikai véleményekre, szavazásra vonatkozik. Ezért nem vonható felelősségre a képviselő. Ami az őrizetbe vételt, motozást, házkutatást illeti, ha képviselő vagy szenátor ellen irányul, ehhez kell a Ház engedélye, nyomozás viszont folyhat bárki ellen. Tehát nem azt jelenti, hogy nyomozás nem folyhat a parlamenti képviselő ellen, kizárólag az őrizetbe vételhez, letartóztatáshoz, házkutatáshoz kell annak a Háznak a hozzájárulása, amelynek tagja az adott képviselő.
– Sokan alkotmánymódosítást, ezzel együtt a mentelmi jog kiiktatását kérik.
– Lehet arról beszélni, hogy egy esetleges alkotmánymódosítás során ezt az utóbbi részt is töröljék. Azt azonban nem lehet törölni, ilyen sehol a világon nincs, hogy valakit felelősségre vonjanak a politikai véleményéért vagy azért, hogy hogyan szavazott.
– Tehát úgy gondolja, a mentelmi jognak benne kell maradnia az alkotmányban?
– Az utóbbi részt, ami arról szól, hogy házkutatást, letartóztatást csak parlamenti engedéllyel lehet megejteni, ki lehet venni. Persze nem normális dolog, hogy egyesek megbújnak a parlamentben, és a parlamenti mandátum és immunitás mögé rejtőznek, de lehet ennek visszája is. És az aggodalom éppen erről szól, hogy adott esetben, akár ha csak fogva tartják 24 órára az illető képviselőt, problémát jelenthet egy nagyon fontos szavazásnál. Állítólag volt is egy ilyen példa, amikor egy bizalmatlansági indítványt kellett volna megszavazni. Múlhat egy-két szavazaton, a képviselőt becitálják, aztán kiengedik. Tehát vissza lehet élni ezzel a dologgal.
– Vagyis a visszaélések elkerülése végett hasznosabb lenne, ha a kitétel maradna a jelenlegi formában?
– Persze van egy másik oldala a dolognak, hogy maguk a pártok figyeljenek oda. Bármennyire is egyéni körzetes a szavazás, mégiscsak a pártok jóváhagyásával történik a jelölés. A pártoknak jobban oda kellene figyelniük, hogy a mostanihoz hasonló ügyre ne kerülhessen sor.
– Éppen arról van szó, hogy egyesek pénzzel vásárolnak mandátumot, s ezzel mentelmi jogot…
– Ez is megtörténhet. A pártoknak nagyon oda kell figyelniük, kiket hagynak, hogy jelölt legyen, és lehetőség szerint ezeknek ne legyen problémájuk a törvénnyel.
