Elkezdődik az autópálya építése

Kételyekkel, kérdésekkel ugyan, de

Megjelentek az első munkagépek Ákosfalva határában, az E60-as út közelében. Egyelőre a terepet készítik elő, de nemsokára egyéb munkálatok is elindulhatnak. Ez egyeseknek öröm, másoknak bosszúság, de az a kérdés is felvetődött, hogy mi lesz a második szakasz sorsa.

Dolgoznak a munkagépek Ákosfalva mellett, miután azokat már egy hónapja egy göcsi telephelyre szállította a kivitelező Nurol cég. Egyelőre fúrásokat végeznek, és a terepet készítik elő a munkások, hogy később elkezdődhessen a munkatelep felállítása. Szeptemberben már egyéb munkafázisok is következnek a nyomvonal által érintett területeken, de az is még mindig az előkészítési szakasz lesz, a kimondott építés csak novemberben kezdődhet el, ugyanis egyelőre a tervezési fázisban áll a Marosvásárhely és Németvásár közti A8-as autópálya első, a megyeszékhelytől Nyárádszeredáig tartó szakasza.

Kártérítést kapnak

A terep-előkészítés során utat készítenek az E60-as főúttól a kijelölt területhez, ahol már több hektáron le is tarolták a növényzetet, illetve a mezőgazdasági kultúrákat. Az, hogy a munkagépek a gazdák tudta nélkül rámentek a területre, és a termést is tönkretették, kiváltotta néhány gazda és területtulajdonos nemtetszését vagy felháborodását. Megkeresésünkre Osváth Csaba polgármester elmondta: félreértés történt, pontosabban tájékozatlanságról van szó, ugyanis a kisajátításokról már hónapok óta kormányhatározat született, így azok a területek már az állam tulajdonát képezik, és nem a gazdákét. Ezt megmagyarázták az érintett gazdáknak és a tulajdonosoknak, így most már lezárult az ügy. 

A gazdákat arra kérik, akinek terménye van az érintett területeken, igyekezzen kellő időben betakarítani, hogy ne veszítse el az idei termést. 

A kisajátított területek tulajdonosait kártéríti az állam, ezért ők az országos közúti infrastruktúra-kezelő vállalathoz (CNAIR) kell forduljanak a tulajdonjogot igazoló iratokkal. Az elöljáró azt is elmondta: az állami program által biztosított pénzforrások felhasználásával a helyi önkormányzat jelenleg is végezteti a községbeli területek parcellázását a leendő autópálya által érintett területen, de míg a kisajátított terület a községben csak 160 hektárt tesz ki, a parcelláris munkálatok jóval nagyobb területen folynak. Ezzel tudnak segíteni a gazdáknak, hogy előreláthatólag negyven nap múlva már mintegy ezer telekkönyvet tudnak kézbesíteni azoknak, hogy igazolni tudják tulajdonjogukat az illető területekre, illetve hogy a kisajátított parcelláikért kártérítést kaphassanak.

Mi lesz a második szakasszal?

A CNAIR idén meghirdette az autópálya második szakaszára is a közbeszerzési eljárást a tervezésre és kivitelezésre, de már ötödször is elhalasztották a döntést és eredményhirdetést. 

A Nyárádszereda és Sóvárad közötti rész már hegyvidéki övezetbe esik, ezért kivitelezése sokkal több gonddal és kiadással jár. Nyárádszereda polgármestere úgy véli, hogy az eredményhirdetés sorozatos eltolása csak időhúzás, mert ezt a pályaszakaszt csak politikai célból hirdették meg, a moldovai politikusok ezzel próbálnak maguk mellé szavazókat állítani és politikai tőkét kovácsolni az idei választásokra. Tóth Sándor azért van ezen a véleményen, mert az autópálya első szakasza az országos helyreállítási alapból (PNRR) kell megépüljön, de a pénzkereteket ezzel kimerítették, így a második szakaszt állami forrásokból kellene megépíteni. Tapasztalata szerint a PNRR-s projektek megvalósítása is nehezen működik, s ismerve az ország lehetőségeit, illetve azt, hogy miként működik az autópálya építése, amikor nincs mellette külföldi tőke, a polgármester úgy véli, Romániának nincs gazdasági ereje a második szakasz megépítésére, és amint az év végi választások lejárnak, a téma lekerül a napirendről egy időre.

Ezen túlmenően Tóth Sándor szerint ha a pályaépítés megáll az első szakasz elkészültével, az érkező forgalom a kisváros főútjának számító (Marosvásárhely és Szováta közötti) megyei útra terelődik, ezért Nyárádszeredában háromszorosára nőhet a forgalom, ami „megnyomoríthatja” a települést. Éppen ezért a polgármester drukkol, hogy a Sóváradig tartó második szakasz is lehetőleg az első szakasszal párhuzamosan épüljön meg, de ennek jelenleg szerinte kicsi a valószínűsége, mivel a Bekecsen átvezető szakaszon alagutat kellene építeni. Márpedig ma a fővárosban az a kifejezés, hogy alagútépítés egyszerűen „kiveri a biztosítékot” a döntéshozók körében.