2024. november 28., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nótaestek sorozata érlelte gyümölccsé azt a daloskönyvet, amely a napokban került ki a nyomdából De szeretnék hajnalcsillag lenni! címmel. A könyv 271 közkedvelt, Mezőbergenyében énekelt nép- és műdalt tartalmaz, melyet Gálfi Gizella tanítónő gyűjtött egy csokorba.


Nótaestek sorozata érlelte gyümölccsé azt a daloskönyvet, amely a napokban került ki a nyomdából De szeretnék hajnalcsillag lenni! címmel. A könyv 271 közkedvelt, Mezőbergenyében énekelt nép- és műdalt tartalmaz, melyet Gálfi Gizella tanítónő gyűjtött egy csokorba. Valamennyit Szilágyi Mihály kántor és zenetanár kottázta. A szakmai véleményezés Domahidi Emese munkája. A könyvet dr. Barabás László néprajzkutató, a Kántor-tanítóképző Főiskola igazgatója mutatta be szombaton este a helybeli diakóniai házban.

A dal egész életünk kísérője

– Amióta ember él a földön, az ének, a nóta az öröm, a bánat, a fájdalom, a szabadság kifejezője, minden érzésünket dalba öntjük. Egy etnikum életében fontos a zenei anyanyelv, hiszen ezzel mindent kifejezhetünk. Spontán helyzetek hozzák, hogy egy közösség dalolásba kezd. Így kezdődött a mezőbergenyei egyházközségben is, összegyűltünk, énekeltünk, népdal- és nótaesteken, Lőrinczi
Károly kántor vezetésével és kíséretével, jó hangulatban. Rájöttünk, hogy a dalokat nem mindenki tudja, vagy csak részlegesen tudja, s ekkor pattant ki az ötlet, hogy jó lenne ezeket lejegyezni, összegyűjteni és kiadni, hogy mindenki megtanulhassa. A Kincsásó Egyesület támogatta az ötletet és a kötet kiadását – mondta a könyvbemutatón Domahidi Béla református lelkész.

Aki énekel, az kétszeresen imádkozik

– Nagyon dicséretes, hogy a bergenyeiek közösen énekelnek, nótaesteket szerveznek. A Kántor-tanítóképző Főiskolára olyan fiatalok jelentkeznek, akik alig ismernek magyar népdalokat, mert a közösségben, ahonnan érkeznek, nem énekeltek. Orbán Balázs óta ezt a térséget Székely-Mezőségként említjük, minden falunak megvolt és -van a kulturális jellemzője. Még akkor is székelyek laknak itt, ha a táj már átvált mezőségire. A székely és a mezőségi kultúra találkozáspontja ez. Mezőbergenye mindig is hallatott magáról. A nagyszámú juhos gazda miatt Túrósbergenyének ismerték, a nemesi családok adtak tartást a településnek. Gálfi Bódy Tamás grafikái révén, az egyházépítés kapcsán, az alkotótáborok szervezése révén hallatott magáról a település. Több mint száz évvel ezelőtt, 1904-ben két fiatalember – Bartók és Kodály – gyűjteni kezdték a magyar népdalt. Bartók Jobbágytelkén, Kisgörgényben jegyezte le a legszebb népdalokat, olyanokat, amelyek esztétikailag jónak minősültek. A Jagamas–Faragó-féle gyűjtésben, a Romániai magyar népda-lok című gyűjteményben sem Bergenyéből, sem a környező falvakból nem szerepelnek népdalok. A kölpényi zenekar által muzsikált népdalokat Pávai István gyűjtötte össze. Gazdag zenei örökségünket kevesen ismerik, azonban egyik népdalról sem mondhatjuk el, hogy az csak egy falu saját népdala, nincs színtiszta népdal. Szigorú zenei szabály szerint nem szabad elvetni az éneklést. Ellenkezőleg: bele kell nevelni a gyerekekbe az éneklés szeretetét, hiszen a falvak lassan levetkőzik a népi kultúrát. Érték van abban, hogy énekelnek, nótáznak, mert ez közösséget összetartó erő. Sok olyan gyűjteményre lenne szükség, mint amilyen az udvarfalvi Sárosi Pálé, az Erdélyi népdalgyűjtemény, vagy a Béres Józsefé, a Szép magyar ének. A De szeretnék hajnalcsillag lenni! daloskönyvbe a bergenyei közösség népdalkultúrája kerül bele. Etnocentrikus könyv, mert az énekekből kiderül, hogy Bergenye a világ közepe – mondta dr. Barabás László, aki köszönetét fejezte ki a Kriza János Néprajzi Társaság nevében a gyűjtőnek, a kottázó zenei szakértőnek, az adatközlőknek, a támogató Kincsásó Egyesületnek.

A néprajzkutató megjegyezte: nem ártott volna a szakmai segítség, a dalok rendszerezése, az adatközlők névmutatója, a témához illő illusztráció megválasztása. Biztatás is elhangzott: a munkát folytatni kell.

Újabb nótaest és farsangi fánk

A könyvbemutatót követően újabb jó hangulatú nótaest kerekedett, amelyen szintén Lőrinczi Károly kántoré volt a főszerep, hiszen az ő hangszeres kíséretével énekelt a gyülekezet. Velük együtt nótázott a adatközlők közül Gagyi Anna, Gagyi Gyula, Péter Lőrinc, Gálfi Imre, Gagyi Ibolya is.

Miközben egyik dalról a másikra zendítettek, előkerült a fánk, a lekváros kifli, a finom házi bor, s igazi farsangi hangulatú mulatság kerekedett.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató