Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-11-18 14:14:01
Hallgat az erdő, mindenki fája,
mintha a világ reá vigyázna.
Csonka az erdő, sírnak az ágak,
levágott karok ölelni vágynak.
Családi lárma, egy riadt fészek
fejszétől reszket, vagy széltől részeg?
Félned kellene, hogy meg se szólalj?
Itt és mindenütt sok lett a tolvaj.
Nézd meg a határt! Csonka a jogod,
és panaszkodhatsz, a szélnek mondod.
Éhező tolvaj s a kapzsi állam
még azt szeretné, hogy meg is szánjam.
És beteg leszek, ha magam hagyom,
engem is belep, mint mezőt, a gyom.
Lelkembe vág az ekevas kése:
hol van a szomszéd búzavetése?
Mindenki valamit visszavárna,
pedig előre viszi a vágya.
Szerencse nélkül jár a jó remény,
kapuja döng, de zárva kőkemény.
Micsoda falu! A szülőfalum,
tornácán belép a régi gyanúm.
Főznek valamit? Nem történt semmi?
Romlott levesünk fogjuk megenni?
Marosugra, 2011. 11. 17.
Komán János