2024. july 22., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés

  • 2015-06-16 13:44:44

A vasárnapi eredménytelen tárgyalások után egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot hétfőn a görögországi adósságrendezésben érintett felek részéről az elvárt intézkedésekről.

A vasárnapi eredménytelen tárgyalások után egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot hétfőn a görögországi adósságrendezésben érintett felek részéről az elvárt intézkedésekről; Jánisz Varufakisz pedig egy interjúban azt mondta, hogy Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését.
 
Médiaértesülések szerint a hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik, az Európai Bizottság illetékes szóvivője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a hitelezők nem egyéni nyugdíj- vagy bércsökkentést, hanem reformokat követelnek. 
Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza a vasárnapi eredménytelen tárgyalásokra reagálva hétfőn blogján arra figyelmeztetett, hogy csak abban az esetben sikerülhet megállapodásra jutni, ha Görögország elfogadja a hitelezőknek azt a követelését, hogy emeljék több termék áfáját és csökkentsék a nyugdíjakat „a csődközeli pénzügyi állapot javítása céljából”. Az IMF közgazdásza rámutatott arra, hogy a görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés. A nyugdíjkifizetés pedig a GDP csaknem 16 százalékának felel meg.
Az IMF közgazdásza hangsúlyozta, hogy mindemellett „a nemzetközi hitelezőknek pótlólagos pénzügyi támogatást kell majd nyújtaniuk Görögországnak és a meglévő adósság visszafizetését átalakítani hosszabb futamidőre, alacsony kamatozásúra”.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azonban a német Bild lap hétfői számában megjelent interjúban leszögezte, hogy Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését. Kifejtette, hogy nemzetközi hitelezők egy elhibázott válságkezelő programot kényszerítettek az országra, ezért a törlesztési válság kezelését „teljesen elölről kell kezdeni”.
A görög kormány ezért azt javasolja – fejtette ki az interjúban Jánisz Varufakisz –, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a megmaradt adósság törlesztési futamidejét és a részletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. „Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni” – szögezte le.
Annika Breidthardt, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosának szóvivője hétfőn „a tények óriási mértékű elferdítésének” nevezte azt az állítást, hogy a hitelezők rendezési javaslatukban további nyugdíj- vagy bércsökkentést követeltek volna. Rámutatott azonban, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög költségvetésben, és az ország tartja fenn az egyik legdrágább nyugdíjrendszert az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben megfogalmazott követelményeknek.
Hangsúlyozta, hogy a hitelezők már eddig is jelentős engedményeket tettek Görögországnak, és a kitűzött célokat korábban az athéni kormány is elfogadta. A kérdés most az – mondta –, hogy azokat milyen hiteles intézkedésekkel lehet elérni.
A bizottsági szóvivő szerint a hitelezők „nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését”, javaslatot tettek viszont a nyugdíjkorhatár kitolására, illetve a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetésére, amelyekkel a nyugdíjrendszerben a GDP egy százalékát kitevő megtakarítást lehetne elérni. Athén ehhez képest 2016-ra a GDP mindössze 0,04 százalékának megfelelő megtakarítást hozó intézkedéseket javasolt – mutatott rá.
A brit Financial Times gazdasági és politikai napilap publicistája, Wolfgang Münchau a görög nyugdíjrendszerre tett megtakarítási javaslatok körül kirobbant vita apropóján annak a véleményének adott hangot, hogy Görögország tulajdonképpen nem sokat veszítene azzal, ha visszautasítaná a hitelezők megszorítási követeléseit és vállalná annak pénzügyi következményeit. Ezzel szemben ha elfogadná azokat, az felérne egy gazdasági öngyilkossággal – nem is beszélve Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai karrierjéről.
A szerző szerint Athén a hitelezők javaslatának elutasításával 
„megszabadulhatna az őrült költségvetési kiigazításoktól”. Ha csődöt jelentene a nemzetközi intézményektől felvett és a kétoldalú megállapodások alapján az uniós országoktól kapott hitelekre, de tovább törlesztené a magánkölcsönöket, akkor módjában állna visszaszerezni a piac bizalmát és így elkerülhetné a fizetésképtelenné válást a magánforrásokból származó hitelek esetében.
 Wolfgang Münchau szerint ezt annál is inkább módjában állna a görögöknek megtenni, mivel a görög gazdaság viszonylag zárt, ezért a saját deviza leértékelődése nem jelentene akkora megrázkódtatást számára, mint amekkorát egy jóval nyitottabb, például az ír gazdaság számára egy hasonló lépés jelentett volna.
A szerző cikkében rámutat, hogy egy ponton a hitelezők maguk is rájöhetnek, hogy nekik is érdekükben áll a görög adósságteher mérséklése. Berlin és Párizs persze ekkor 160 milliárd euróra vethet keresztet.
Görögország és hitelezői (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) hetek óta intenzív egyeztetést folytatnak arról, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség ahhoz görög részről, hogy a hitelezők a hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét elérhetővé tegyék Athén számára. Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató