Halasztások sorozata a marosvásárhelyi vár ügyében

Bár a határidő, amire a városháza ígérete szerint befejezik a marosvásárhelyi vár uniós alapokból történő felújítását, idén augusztus, Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója határozottan állítja, hogy a munkálatok jelenlegi állása szerint ez gyakorlatilag lehetetlen. A folyamatot késlelteti, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nem fizette ki a múzeumnak a 2012-ben, illetve a tavaly elvégzett régészeti munkálatok ellenértékét, emiatt a múzeum szakemberei leállították a munkát és amíg a régészeti leletek feltárása nem történik meg, a kivitelező cégek nem tudják megfelelően végezni a munkájukat. A helyzet jelenlegi állásáról Soós Zoltán igazgató számolt be lapunknak. 

 

 

– Jelenleg hogy állnak a munkálatokkal? 

– 2011-ben kezdődött el a vár felújítását célzó projekt, és eredetileg 2013 novemberében kellett volna befejeződjön, viszont el kellett halasztani 2014 augusztusáig. A helyzet jelenlegi állása szerint azonban valószínűleg újabb halasztást fognak kérni, azt nem tudom, hogy a törvénykezés mit tesz lehetővé ilyen szempontból. Azt kell mondanom, hogy az építőtelepi munka meglehetősen szervezetlen, fejetlen, nekifognak szakaszoknak, majd félbehagyják, úgy marad hosszú hónapokig sárosan, jelenleg is ez az állapot, a múzeumot alig lehet megközelíteni, a Vártemplom körüli részt feltörték, és a hívek nagy elégedetlenségére úgy hagytak mindent, bokáig érő sárban kell botorkálni. Van egy fővállalkozó, a Benţa cég, emellett a Contranscom, az Energoplus és az Alpha Construct dolgoznak a várban. Az Alpha Construct rendelkezik megfelelő szakemberekkel, az általuk végzett munkálatokról el lehet mondani, hogy megfelelnek a műemlékvédelmi előírásoknak. A másik két cég esetében ez egyelőre kérdéses. 

– Tudomásunk szerint a régészeti feltárások nem is képezték részét a projektnek...

– A munkálatok alapjául szolgáló műszaki terv elég sok szempontból hiányos volt, ennek köszönhető, hogy meglehetősen összegabalyodtak a dolgok, a műszaki terv nem tartalmazott bizonyos tanulmányokat, például régészeti tanulmányt, ami a vár esetében, ami önmagában egy régészeti objektum, érthetetlen, és ennek hiányában szinte lehetetlen szakszerű kivitelezést végezni. A régészeti feltárásokat egyszerűen kihagyták a projektből. A városháza egyik alkalmazottja meg is kérdezte tőlem, mi lesz, ha nem csinálunk régészeti feltárásokat, erre azt válaszoltam, hogy semmi, csak elveszítik a pénzt, mert kénytelenek leszünk törvényszéken feljelentést tenni. Erre a városháza illetékesei belátták, hogy jobb együttműködni. Különféle tervek voltak a vár területére, például a turisztikai információs központ, ami egy 8-10 méteres kupola lesz, vagy az amfiteátrum épülete, és gyakorlatilag amikor az alapozási munkálatok készültek, sikerült a régészeti leletmentésre szerződést kötni a városházával. Mindenhol úgymond „dőlnek” az objektumok, számtalan épületet, ipari szerkezetet azonosítottunk, ezeknek a feltárása folyamatban van vagy már befejeződött, illetve a fő probléma az volt, hogy mi lesz a feltárt épületekkel. A tervezővel és a városházával is sikerült megegyezni, van lehetséges megoldás olyan szempontból, hogy az uniós alapoknak van egy előre nem látott munkálatokra lekérhető része, ez van folyamatban. Sajnos mindeközben a városháza, a fő beruházó ezeket a feltárt objektumokat kellene konzerválja, védje, de nem történik semmi, van olyan feltárt objektum, ami két éve áll esőben, fagyban. Például a Mészárosok bástyájánál feltárt északi kapu, vagy az ülepítő rendszer, vagy a tavaly előkerült mészérlelő gödrök, a téglaégető kemence és lehetne még sorolni. Ott van Vásárhely legkorábbi, feltárt műhelyépülete, egy 15. századi bronzolvasztó, azt a múzeum saját költségén konzerválta, mert úgy gondoltuk, annyira értékes, hogy nem lehet úgy hagyni. Ott van ugyanakkor a Szűcsök bástyája melletti egykori sütőkemence, ez is romosodik, és kérdés, hogy tavaszra marad-e belőle valami. Egy szó mint száz, általános fejetlenség uralkodik, a városházát nem érdekli mindez. 

– A múzeum nemrég leállította a régészeti munkálatokat. Mióta nem fizetett a városháza a múzeumnak az elvégzett leletfeltárási munkálatok fejében? 

– Tavaly gyakorlatilag augusztus után már alig történtek beavatkozások, ami annál is meglepőbb, hogy idén augusztusban át kellene adni az elvégzett munkálatot. Eddig nagyjából készen van az egykori istállóépület, ahová a városvezetés a házasságkötő termet költöztetné, a bástyák felújítása is elég jól haladt, a hosszú épületsor a volt színpad mellett, ahova vendéglőket, illetve kiállítótermeket terveznek, az is nagyjából elkészült. A hivatal a múzeumnak viszont nehézkesen fizet, legutóbb a 2011-es évi munkákat fizette ki a városháza, azóta semmit. Emiatt decemberben úgy döntöttünk, hogy a munkálatokat nem tudjuk folytatni, hiszen törvényes keret sincsen erre, nincsen szerződés köztünk, de most sem iparkodnak a városháza illetékesei. Még hátravan az ásási munkálatok egy jelentős része, hiszen a csatornázását a várnak most fogják kialakítani, el lehet képzelni, ha eddig ennyi leletanyag, objektum került elő, akkor az elkövetkezőkben még mennyi fog, mindez pedig akár kétéves fennakadást, de legalább egyéves csúszást is okozhat a továbbiakban. Úgy érzem, nem fogják fel a jelentőségét ennek az objektumnak. Jelenleg 500 ezer lejjel tartoznak a 2012-es és a 2013-as munkálatok fejében, a 2013-as számlázás az elkövetkezőkben fog megtörténni. Ennyit kellene kifizessenek ahhoz, hogy ismét munkába álljunk, hiszen a városháza ígéreteiben már nemigen bízunk.

– A kivitelező cégeknek is tartozik az önkormányzat?

– Tudomásom szerint a kivitelező cégeknek kevesebbel tartoznak, nagyjából napirenden vannak a kifizetésekkel. Mi, a múzeum külön szerződéssel vagyunk, ugyanis a műszaki terv, amivel megpályázták az uniós támogatást, eredetileg nem tartalmazott régészeti feltárást. Számos esetben restaurálási költségeket sem, holott műemlék épületekről van szó. Hogy ne álljon le a munka, mi az elején rendkívül nyitottak voltunk a városháza irányába, és tényleg rendkívül alacsony árakon dolgoztunk, hogy tudjuk a munkálatokat segíteni, de sajnos még ezeket sem voltak hajlandóak fizetni, így ezután piaci árakat fogunk alkalmazni. Ezek a költségek nem voltak belefoglalva az uniós pályázatba, és megdöbbentő volt számunkra, hogy van egy A-kategóriás műemlék, amelyben régészeti lelőhely is van, a műemlékvédelmi listán szerepel, ennek ellenére nem igényeltek rá uniós alapokat. Így ezt kénytelenek voltak városi költségvetésből felvállalni. A mostani tárgyalások alapján az eddig elvégzett rész, azaz 2013-mal bezárólag, az uniós alapból talán utólag megtéríthető nekik, mint előre nem látott munkálat. 2014-re még nincs szerződés, árajánlatot sem dolgoztunk ki, erre hamarosan sor kerül. 

– Milyen arányban készült el a beruházás és milyen munkálatok vannak még hátra?

– Az épületállomány hatvan-hetven százalékban elkészült, az infrastruktúra-építés viszont csak húsz-harminc százalékban. Gyakorlatilag az összes utat újjáépítik a vár területén, marad az eredeti jelleg, a macskaköves utak. Viszont az kérdéses, hogy mindezeket a munkálatokat augusztusig hogyan tudják befejezni. Ezek olyan kérdések, amikre mi nem tudunk válaszolni, de mindenképpen aggódunk amiatt, nehogy az legyen, hogy a végén bele akarjanak majd kényszeríteni abba a helyzetbe, hogy gyorsan készítsük elő a terepet, vagy hogy leletmentés nélkül dolgozzanak, ugyanis ez az uniós pénzek elveszítését jelentheti, hiszen akkor feljelentjük a városházát. A parkosítás is hátravan még, az utolsó fázis, ami szintén több hónapos munka, és ennek a fő problémája, hogy nem lehet bármikor végezni, ősszel vagy tavasszal kell, tehát gyakorlatilag most tavasszal kellene elkezdeni ahhoz, hogy augusztusra befejezzék. Nyilván, mivel a munkagépek még jó sokáig fognak dolgozni a várban, ez nem fog megtörténni, csak esetleg ősszel. Nyilvánvaló, hogy újabb halasztást fog kérni a városháza. 

– Mi a helyzet a külső résszel, ahol nemrég fákat vágtak ki? Az ígéretek szerint itt is parkosítanak majd.

– A külső rész külön terv, nem része az uniós pályázatnak. Ez is része a furcsaságnak, hogy csak a belső részre pályáztak. Holott logikus lenne egyszerre kívül-belül rendezni, de gyakorlatilag a falak még beletartoznak, a falakon kívüli rész viszont már nem. A falakon kívüli vágások elsősorban olyan fákat érintettek, amelyek vagy nagyon közel voltak a falakhoz és kárt okoztak, vagy betegek, kiöregedettek voltak, egészséges fákat nem vágtak ki. Emellett a külső rész kapcsán jó lenne, ha visszakerülne a régi, nagy lépcső a helyére, ami a református templomhoz vezetett a Bernády-szobortól, ez visszaadná az egész tér jellegét. Ugyanakkor ha a száraz árok egy részét visszaállítanák – nemcsak a Mészárosok bástyája körül, amit most elvégzett a múzeum –, ezek a beavatkozások megoldanák a vizesedési problémákat az épületeknél, falaknál. 

– Tehát amíg a múzeum nem végzi el a ráeső részt, a kivitelező cégek sem folytathatják a munkát? 

– A kivitelezők nekifognának, de ameddig nincs szerződés a város és múzeum között, és a múzeum nem végzi el a dolgát, nem fognak tudni ott sem utakat építeni, sem ásni, sem csatornázni, tehát jelenleg patthelyzet van. A városháza le kellene üljön velünk tárgyalni, hogy közöljék, mi a szándékuk. Több tárgyalás volt, szeptemberben maga a polgármester is megígérte, hogy kifizetik az elmaradásokat, de ez nem történt meg. Arra hivatkoztak, hogy sok kifizetés volt decemberben, de mondtuk, hogy ez valójában egy 2012-es kifizetés, és mi már májusban le kellett volna állítsuk a vár munkálatait, viszont folytattuk, mert ígérgettek. Ez azonban már nem mehet így tovább, hiszen a mi működésünket is hátrányosan érinti a bevételkiesés. Sajnos az önkormányzatnál az a gyakorlat, hogy amit nem tartanak fontosak, nem fizetik ki, viszont el kellene valaki magyarázza a polgármesternek, hogy vannak törvényes kötelezettségek, a vár a városházához tartozik, a város azonban nem áll a helyzet magaslatán. 

– Uniós pénzekről lévén szó, fennáll a veszély, hogy a határidők betartásának a többszöri elmulasztása miatt a város elveszítheti a támogatást? 

– A veszély akkor áll fenn, ha nincs szerződés a leletmentésre és a régészeti felügyeletre, de ennek ellenére nekifognának dolgozni és kárt okoznának. Már most vannak részek, ahol ilyesmi megtörtént. Ebben az esetben mi kénytelenek leszünk feljelentést tenni az ügyészségen, majd az uniónál is, mivel az uniós alapok felhasználása gyakorlatilag műemlékrombolást eredményez. Ha a városháza továbbra sem lesz partner, akkor valóban kérdésessé válik, hogy ezt a pénzt meg tudja-e szerezni. Gondolom, újabb halasztást próbálnak majd kérni, mert 2014-ben fizikailag lehetetlen befejezni, de ha ebbe nem egyezik bele az unió, akkor össze kell csapni a munkálatokat, és előfordulhat, hogy a régészeti feltáró munkálatokat figyelmen kívül akarják majd hagyni. 

– Említette a munkálatok során keletkezett károkat. Konkrétan mire gondolt? 

– Előfordult, hogy az eredeti vakolatot, a feliratokkal együtt, szakszerű műemlékvédelmi felügyelet hiányában leverték. Ugyanez történt egy barokk mennyezettel. Volt egy barokk kazettás mennyezet fából, azt egyszerűen szétszedték, mert nem tudták, mi az. A munka volumenéhez viszonyítva igaz, hogy a károk nem annyira jelentősek, viszont egy ilyen helyzetben megengedhetetlen, hiszen az lett volna a lényeg, hogy a műemléket felújítsák, nem pedig, hogy kárt tegyenek benne. Sajnos történtek károk, helyre lehet ezeket hozni, de a hozzáállást látva kérdés, hogy mi lesz végül mindebből. 

 

Lapunk az ügyben a marosvásárhelyi önkormányzat illetékeseinek az álláspontjára is kíváncsi volt, ezért Rodica Fărcăşanhoz, a beruházási osztály vezetőjéhez fordultunk, aki a hivatal által felhalmozott adósság kapcsán a következőket nyilatkozta:

– Soós Zoltán igazgató úr állítása csak részben igaz, a hivatal 150 ezer lejjel adós a múzeumnak, a fennmaradó 350 ezer lejre a múzeum még ki sem állította a számlákat. Az augusztusi határidő attól függ, hogy milyen újabb régészeti leletek kerülnek feltárásra, amelyek fontos részei a munkálatnak, s ha sok ilyenről lesz szó, akkor meg tudjuk indokolni, hogy miért lenne szükségünk a határidő halasztására – fejtette ki az osztályvezető érdeklődésünkre, hogy lehetséges-e újabb halasztás, anélkül, hogy elveszítsék az uniós pénzeket. Kérdésünkre, hogy mikor szándékozik törleszteni a tartozását az önkormányzat a múzeummal szemben, Rodica Fărcăşan nem tudott válaszolni, mint mondta, nem rajta múlik, meg kell várni, hogy a tanács szavazza meg a költségvetést. A marosvásárhelyi vár felújítását célzó uniós projekt összértéke 29 millió lej, ennek 85 százalékát uniós alapokból, egy százalékát városi költségvetésből, a fennmaradó részt pedig központi költségvetésből biztosítják.