Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-03-01 14:06:15
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Pákey Lajos (Kolozsvár, 1853. márc. 1 – Kolozsvár, 1921. ápr.): építész. A kolozsvári iparrajziskola igazgatója volt. Főbb művei Kolozsvárott az unitárius kollégium, a New York Szálló, továbbá a Mátyás-szobor talapzata. A mezőzáhi Ugron-kastély, a dicsőszent-mártoni, székelyudvarhelyi, magyarsárosi és a bölöni unitárius templom ugyancsak tervei alapján épültek.
Kováts Ferenc, id. (Nagyszeben, 1888. márc. 3 – Bp., 1983. nov. 23.): orvos, tüdőgyógyász, egyetemi tanár. Diplomáját a kolozsvári orvosi egyetemen szerezte. Rajztehetségének köszönhetően demonstrátori állást kapott az Anatómiai Intézetben. Pályafutása kezdetén sebészként dolgozott a marosvásárhelyi Dollinger-klinikán, majd Radnótra ment körorvosnak. Szegedre kerülve találkozott a hazánkban féktelenül pusztító tuberkulózissal. Ő létesítette Mo.-on az első vidéki tüdőgondozó intézetet Szegeden. Külföldi tanulmányútjai során dolgozott a Pasteur-intézetben, majd Franciaországban Dumarest-nél, Besançon-nál klinikai gyakorlaton vett részt, folytatva azt a tudományos munkát, amit gondozóorvosként a Jancsó-klinika laboratóriumában megkezdett. Francia- és németországi útjairól új módszereket (pl. a mikobaktérium tenyésztését, a légmellkezelést, a bronchográfiát) hozott haza, és honosított meg. Kikísérletezte és elkészítette a légmell kezelésére alkalmas készüléket, a Kováts-féle tűket. Küzdött a tüdővész ellen.(…). 1929-ben írta meg monográfiáját a légmellkezelésről Az ambulans légmellkezelés címen (Bp., 1930). Ezekben az években fedezte fel a paprikahasítók toxomikózisát, valamint a világon elsőként derített fel olyan szerves por által okozott kombinált tüdőbetegséget, amely számtalan, később felismert foglalkozási ártalom magyarázatához szolgált modellként. A tüdő mikózisairól monográfiát adott közre, megírta az első egyetemi tankönyvet a tuberkulózisról, több száz közleménye jelent meg. 1937-ben a János Kórházban osztályt kapott. 1942-ben megbízták az első egyetemi klinika létesítésével, a bp.-i Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának az igazgatója lett. A gyógyítás mellett 1961-ig, nyugalomba vonulásáig több ezer orvostanhallgatót tanított a tuberkulózis elleni küzdelemre, annak megelőzésére; megteremtette a neves Kováts-iskolát. Nemcsak tudós, hanem művész is volt. Festett, faragott, domborműveket készített, írt népszerű könyvet is (Egészséges élet-derűs öregség. Használati utasítás az élethez, Bp., 1976). Művei: Die Lungenerkrankung der Paprikuspalter (Bp.-Leipzig, 1937); A gümős mellhártyalob (Bp., 1944); Hogyan gyógyítjuk a tüdővészt? (Bp., 1946); A gümőkór (Bp., 1954); A tüdőgümőkór (2. átdolg. kiad., Bp., 1956); Die Toxomycose der Lunge (Bp., 1965); A hörgők betegségei (Nyiredy Gézával, Bp., 1966); Occupational myotic diseases of the lung (Bp., 1968). –
Tőkés Anna (Marosvásárhely, 1898. márc. 5 – Bp., 1966. dec. 25.): drámai színész, Kossuth-díjas (1952), kiváló művész (1956). A kolozsvári színiiskola elvégzése után Bp.-en a Renaissance Színházban lépett fel először, majd a Nemzeti Színházhoz került, melynek 1925-től haláláig tagja. Ösztönös színészi tehetség volt, közvetlen folytatója Jászai Mari művészetének. A legkiválóbbakat a klasszikus tragédiákban alkotta. Filmen is játszott. – Főbb szerepei Shakespeare drámáiban: Gertrud és Ophélia (Hamlet), Lady Macbeth (Macbeth), Regan és Goneril (Lear király), Erzsébet (III. Richard), Jessica (A velencei kalmár), Viola (Vízkereszt); Stuart Mária (Schiller); Jokaszté (Szophoklész: Oidipusz király); Hilda Wangel (Ibsen: Solness építőmester); Margit (Goethe: Faust); Melinda és Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Éva (Madách: Az ember tragédiája); Phaedra (Racine); Irene (Herczeg Ferenc: Bizánc); Bernarda Alba (Garcia Lorca: Bernarda háza); komisszárnő (Visnyevszkij: Felejthetetlen 1919); Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Rebeca (Miller: Salemi boszorkányok). Filmszerepei:. Füst (1929), Hotel Kikelet (1937), Fráter Loránd (1942), Állami áruház (1952). A tettes ismeretlen (1957), Napfény a jégen (1961).
Gecse Dániel (Cigányi, 1768. márc. 7 – Marosvásárhely, 1824. máj. 23.): orvos. 1798-ban a pesti egyetemen orvosit végzett. Erdélyben egy ideig gyakorló orvos volt, majd olaszországi tanulmányútra ment. Hazatérése után 1807-ben a kormány a Hunyad megyei kolera elfojtására küldte ki. 1809-ben a francia háborúban a fölkelő sereg táborkari főorvosává nevezték ki. A háborúból hazatérve 1813–14-ben a Brassó környékén fellépő pestis leküzdésében vett részt. 1815-ben Marosvásárhelyen telepedett le, és ott élt haláláig. A marosvásárhelyi kollégiumot nagyobb adománnyal támogatta. Végrendeletében 6000 Ft-ot hagyott egy „emberszereteti intézet” alapítására azzal a kiegészítéssel, hogy ehhez az összeghez anyja halála után többi vagyona is hozzácsatolandó.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.