2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)*

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Pákey Lajos (Kolozsvár, 1853. márc. 1 – Kolozsvár, 1921. ápr.): építész. A kolozsvári iparrajziskola igazgatója volt. Főbb művei Kolozsvárott az unitárius kollégium, a New York Szálló, továbbá a Mátyás-szobor talapzata. A mezőzáhi Ugron-kastély, a dicsőszent-mártoni, székelyudvarhelyi, magyarsárosi és a bölöni unitárius templom ugyancsak tervei alapján épültek.

Kováts Ferenc, id. (Nagyszeben, 1888. márc. 3 – Bp., 1983. nov. 23.): orvos, tüdőgyógyász, egyetemi tanár. Diplomáját a kolozsvári orvosi egyetemen szerezte. Rajztehetségének köszönhetően demonstrátori állást kapott az Anatómiai Intézetben. Pályafutása kezdetén sebészként dolgozott a marosvásárhelyi Dollinger-klinikán, majd Radnótra ment körorvosnak. Szegedre kerülve találkozott a hazánkban féktelenül pusztító tuberkulózissal. Ő létesítette Mo.-on az első vidéki tüdőgondozó intézetet Szegeden. Külföldi tanulmányútjai során dolgozott a Pasteur-intézetben, majd Franciaországban Dumarest-nél, Besançon-nál klinikai gyakorlaton vett részt, folytatva azt a tudományos munkát, amit gondozóorvosként a Jancsó-klinika laboratóriumában megkezdett. Francia- és németországi útjairól új módszereket (pl. a mikobaktérium tenyésztését, a légmellkezelést, a bronchográfiát) hozott haza, és honosított meg. Kikísérletezte és elkészítette a légmell kezelésére alkalmas készüléket, a Kováts-féle tűket. Küzdött a tüdővész ellen.(…). 1929-ben írta meg monográfiáját a légmellkezelésről Az ambulans légmellkezelés címen (Bp., 1930). Ezekben az években fedezte fel a paprikahasítók toxomikózisát, valamint a világon elsőként derített fel olyan szerves por által okozott kombinált tüdőbetegséget, amely számtalan, később felismert foglalkozási ártalom magyarázatához szolgált modellként. A tüdő mikózisairól monográfiát adott közre, megírta az első egyetemi tankönyvet a tuberkulózisról, több száz közleménye jelent meg. 1937-ben a János Kórházban osztályt kapott. 1942-ben megbízták az első egyetemi klinika létesítésével, a bp.-i Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának az igazgatója lett. A gyógyítás mellett 1961-ig, nyugalomba vonulásáig több ezer orvostanhallgatót tanított a tuberkulózis elleni küzdelemre, annak megelőzésére; megteremtette a neves Kováts-iskolát. Nemcsak tudós, hanem művész is volt. Festett, faragott, domborműveket készített, írt népszerű könyvet is (Egészséges élet-derűs öregség. Használati utasítás az élethez, Bp., 1976). Művei: Die Lungenerkrankung der Paprikuspalter (Bp.-Leipzig, 1937); A gümős mellhártyalob (Bp., 1944); Hogyan gyógyítjuk a tüdővészt? (Bp., 1946); A gümőkór (Bp., 1954); A tüdőgümőkór (2. átdolg. kiad., Bp., 1956); Die Toxomycose der Lunge (Bp., 1965); A hörgők betegségei (Nyiredy Gézával, Bp., 1966); Occupational myotic diseases of the lung (Bp., 1968). –

Tőkés Anna (Marosvásárhely, 1898. márc. 5 – Bp., 1966. dec. 25.): drámai színész, Kossuth-díjas (1952), kiváló művész (1956). A kolozsvári színiiskola elvégzése után Bp.-en a Renaissance Színházban lépett fel először, majd a Nemzeti Színházhoz került, melynek 1925-től haláláig tagja. Ösztönös színészi tehetség volt, közvetlen folytatója Jászai Mari művészetének. A legkiválóbbakat a klasszikus tragédiákban alkotta. Filmen is játszott. – Főbb szerepei Shakespeare drámáiban: Gertrud és Ophélia (Hamlet), Lady Macbeth (Macbeth), Regan és Goneril (Lear király), Erzsébet (III. Richard), Jessica (A velencei kalmár), Viola (Vízkereszt); Stuart Mária (Schiller); Jokaszté (Szophoklész: Oidipusz király); Hilda Wangel (Ibsen: Solness építőmester); Margit (Goethe: Faust); Melinda és Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Éva (Madách: Az ember tragédiája); Phaedra (Racine); Irene (Herczeg Ferenc: Bizánc); Bernarda Alba (Garcia Lorca: Bernarda háza); komisszárnő (Visnyevszkij: Felejthetetlen 1919); Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Rebeca (Miller: Salemi boszorkányok). Filmszerepei:. Füst (1929), Hotel Kikelet (1937), Fráter Loránd (1942), Állami áruház (1952). A tettes ismeretlen (1957), Napfény a jégen (1961).

Gecse Dániel (Cigányi, 1768. márc. 7 – Marosvásárhely, 1824. máj. 23.): orvos. 1798-ban a pesti egyetemen orvosit végzett. Erdélyben egy ideig gyakorló orvos volt, majd olaszországi tanulmányútra ment. Hazatérése után 1807-ben a kormány a Hunyad megyei kolera elfojtására küldte ki. 1809-ben a francia háborúban a fölkelő sereg táborkari főorvosává nevezték ki. A háborúból hazatérve 1813–14-ben a Brassó környékén fellépő pestis leküzdésében vett részt. 1815-ben Marosvásárhelyen telepedett le, és ott élt haláláig. A marosvásárhelyi kollégiumot nagyobb adománnyal támogatta. Végrendeletében 6000 Ft-ot hagyott egy „emberszereteti intézet” alapítására azzal a kiegészítéssel, hogy ehhez az összeghez anyja halála után többi vagyona is hozzácsatolandó.

(Folytatjuk)

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató