A játszva tanulásra fektetik a hangsúlyt
2012-09-03 17:25:40
- Menyhárt Borbála
Az előkészítő osztályoknak szánt bútorzatot az iskolák zöme már megkapta, jövő hétre megérkeznek az oktatási segédeszközök is. Ám annak ellenére, hogy kevesebb mint két hét választ el a tanévkezdéstől, a szülőkben számtalan megválaszolatlan kérdés van az újdonságnak számító nulladik osztállyal kapcsolatosan.
Az előkészítő osztályoknak szánt bútorzatot az iskolák zöme már megkapta, jövő hétre megérkeznek az oktatási segédeszközök is. Ám annak ellenére, hogy kevesebb mint két hét választ el a tanévkezdéstől, a szülőkben számtalan megválaszolatlan kérdés van az újdonságnak számító nulladik osztállyal kapcsolatosan. Hogyan zajlanak majd a foglalkozások, milyen tanszerek kellenek, mennyit időt töltenek az iskolában a gyerekek? És ha már nincs alvási lehetőség, maradhat-e délutánig a gyerek? Mindezekről Fejes Réka, elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelőt faggattuk.
– Megyénkben hány magyar előkészítő osztály indul?
– Összesen 3300 gyerek van a magyar és a román tagozaton. Még nem tudjuk pontosan, hány magyar gyerek van, mert ebben a periódusban még mozgások vannak, akad például iskola, amely betervezett egy előkészítőt, de nem tudja megvalósítani, vagy gyerekek mennek át más iskolába. Összesen 260 előkészítő osztály van, ebből a magyar tagozaton 89 osztály indul, beleértve a szimultán osztályokat is, amelyek nem feltételeznek plusz tanítói posztot, a pedagógus a két szimultán mellé kapja a harmadikat, az előkészítőt.
– Ez azt jelenti, hogy lesz vidéki iskola, ahol a pedagógus egy időben öt évfolyammal foglalkozik?
– Ahol nagyon sok gyerek volt az előkészítőben, ott az iskola kapott még egy tanítói posztot, de ahol egy-két gyerek iratkozott be, erre nem volt lehetőség. Persze igyekeztünk, hogy öt évfolyamos szimultán osztály ne legyen. Például, ha a szimultán osztályban volt 15 gyerek, az egy tanítói posztot feltételez, ha a 15-höz jött még hét-nyolc előkészítős, akkor az iskola kapott még egy tanítót, viszont ha csak kettő jött, akkor maradt az osztály egy tanítóval. Ahol nem szimultán osztályban zajlik az oktatás, ott a törvény szerint minimum 12 fős csoportok indulnak, de általában húsz, vagy több mint húsz gyerekkel működnek majd ezek.
– Gyakorlatban fog az működni, hogy a szimultán osztály tanítója egyrészt játszva foglalkozik a nulladik osztályos apróságokkal, de egy időben a negyedikessel már komolyabban tanul?
– Ajánlott az első vagy a második osztállyal való társítás, semmiképpen nem a negyedikkel, kivételes esetben a harmadikkal. Nem mondom, hogy könnyű lesz a szimultán osztályokban, a pedagógusnak össze kell hangolni, hogy amikor tanulnak a nagyok, addig az előkészítőssel esetleg olyan csendesebb játékot játsszon, hogy ne zavarja a nagyobbakat. Természetesen sokkal nehezebb dolguk lesz, mint annak a pedagógusnak, aki csak előkészítősökkel foglalkozik, de össze lehet hangolni. Továbbá a szimultán osztályokban mindig is volt némi torlódás a program szempontjából, olyan értelemben, hogy például jöhetnek kilencre az előkészítősök, és a pedagógus addig a fontosabb tantárgyat megtartja a negyedikesekkel.
– Ön részt vett az előkészítő osztályok megszervezésével kapcsolatos, Bukarestben tartott felkészítőn…
– Igen. Nagyon alapos képzés volt az előkészítő osztállyal kapcsolatosan, a magyar tagozatról ketten, a román tagozatról négy kolléga vett részt. A cél az volt, hogy az ott szerzett ismereteket továbbadjuk a megyében azoknak a tanítóknak, akik átveszik a nulladik osztályokat. Ez meg is történt. Felkészítés volt, egyrészt elméleti síkon, hogy melyek ennek a korosztálynak a sajátosságai, mik az igények, hogyan néznek ki az órakeretek, a tanterv, a gyerekek napi programja, hogy az a pedagógus, aki az előkészítő osztályban tanít, hogyan kell megszervezze a munkáját.
– Naponta mennyi időt töltenek majd az iskolában az előkészítősök?
– A minimum óraszám magyar tagozaton heti 21, maximum 23, tehát napjában átlag 4 óra, esetleg a hét egy napján 5 óra, de az ötödik általában testnevelés. A tanítók minimális óraszámmal fognak dolgozni, nincs értelme a gyerekeket megterhelni. 35 perces órák lesznek, persze ha az iskolában 50 perc után csengetnek ki, akkor bent maradnak az osztályteremben, de az effektív tanulás 35 perc, a többit kitöltik játékkal.
– Mit foglal magában a tananyag?
– Van órarend, megvannak a tantárgyak. Például van anyanyelv, anyanyelven folytatott kommunikáció, román nyelven folytatott kommunikáció, matematika és környezetismeret, zene és mozgás, ez egy új elnevezés, a dallam- és ritmusérzékét fejlesztené a kicsiknek, külön van testnevelésóra, valamint vizuális nevelés és kézimunka, ami a többi osztályokban külön rajz és kézimunka. Ami nagyon fontos, hogy interdiszciplinárisan zajlik majd a foglalkozás, tehát nem elhatárolódva látjuk a tantárgyakat, hanem összehangolva. Például a tanító betervezi első órára az anyanyelvet, ez lesz a domináns tantárgy, de nem jelenti azt, hogy csak ezzel foglalkozik 35 percen át, hanem behoz más területekről is ismereteket.
– 35 percen át le lehet kötni egy ekkora gyerek figyelmét?
– Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy intenzíven tanulnak 35 percig és utána játék. A pedagógustól függ, hogyan osztja be az időt, a lényeg az, hogy a játékos tanulás ne haladja meg a 35 percet. Nem kell egy helyben ülniük, fel lehet majd állni. Akik átveszik az előkészítő osztályokat, van tapasztalatuk, első osztályban sem ül a gyerek 50 percen át a padban, gyakran felállnak, mozgásos játékokat játszanak, játékokkal hangolják össze a tanulást, mert ezt a gyerek könnyebben befogadja.
– A termek berendezése alkalmas lesz a játékra is?
– Természetesen. A bútorzat asztalkákból és székekből áll, amelyeket lehet mozgatni. Emellett lehet játéksarok, építőkockák egy másik sarokban, kapnak matracokat is, ahol esetleg mesét lehet majd olvasni. Maros megyében az osztályok 70 százaléka be van bútorozva, érkezik hamarosan a felszerelés is, kapnak matracokat, mágneses táblát, szemléltetőanyagokat jövő hét elején. A szimultán osztályokban is alakítanak ki játéksarkot a legkisebbeknek, amit esetleg az elsősök is használhatnak. Általában az iskolák is igyekeztek a termeket úgy elhelyezni, hogy az előkészítősök az elsősök, másodikosok közelében legyenek. Vannak például iskolák, ahol kisebb méretű vécékagylókat vásároltak a nulladik osztályosoknak. A szülők nincs mitől tartsanak, a tanítók végig ott lesznek a gyerekekkel, ahogy az óvó néni volt a csoporttal, ha kimennek az udvarra, megy velük a tanító is. Általában azok a kollégák, akik átveszik az előkészítősöket, címzetes vagy szakképzett helyettesítő pedagógusok kettős képesítéssel, mind tapasztaltak.
– A teremgondokat tehát mindenhol sikerült megoldani?
– Igen, az egyetlen hátrány, hogy lesznek iskolák, ahol egyes felső tagozatos osztályok délután kell járjanak, az előkészítő osztály terme nem alkalmas arra, hogy felsőbb tagozatos osztály használja.
– A tanévkezdés küszöbén egyre több szülő érdeklődik: milyen tanszereket vásároljon előkészítő osztályba induló csemetéje számára?
– Egyelőre ne vásároljanak semmit. A tanítók majd a szülői értekezleten elmagyarázzák, mire lesz szükség. Kellenek majd füzetek, inkább sima lapú füzetek, rajzfelszerelés. Tankönyvek nincsenek, csak segédanyagok, útmutatók, ezeket a pedagógiai körök alkalmával a tanítók megnézik, kiválasztják a legmegfelelőbbet, és majd közlik a szülőkkel, hogy miből fognak dolgozni.
– Sok családban, ahol nincsen nagyszülő, aki délben kivegye a gyereket, nagy gondot jelent, hogy míg az óvodában ott aludtak a kicsik, az iskolában erre nincs lehetőség…
– Ottalvási lehetőség valóban nincs, de a hosszabbított programot mindenik iskola megoldja, amennyiben a szülők igénylik. Tegyük fel, az előkészítő csoportosokat is elvihetik ebédelni, majd felügyelet alatt ottmaradhatnak délutánig. Bízom benne, hogy a pedagógusok meg tudják oldani, természetesen, amennyiben lesz erre igény.
– A jelenlegi miniszter asszony kilátásba helyezte, jövőre megszüntetné a nulladik osztályt…
– Hogy jövőre mi lesz, nem tudni. A logikus az lenne, hogy ha már pénzt fektettek be, legyen folytatása, de ez már nem rajtunk múlik.
