A jogképesség és cselekvőképesség az új polgári törvénykönyv értelmében
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai részben eltérő szabályozást nyújtanak a személy jogképességére és cselekvőképességére nézve.
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai részben eltérő szabályozást nyújtanak a személy jogképességére és cselekvőképességére nézve.
A magánszemély jogképessége (capacitate de folosinţă) a polgári jogok és kötelességek elnyerését jelenti.
A jogképesség elnyerése a személy születésekor történik. Ugyanakkor a törvény jogképességet nyújt a meg nem született gyermek részére is, amennyiben az élve születik.
A cselekvőképesség (capacitate de exerciţiu) a személy azon jellemzőjét képezi, amely jogügyletek megkötésére hatalmazza fel, más szóval a szerződőképességet jelképezi.
A személyek cselekvőképességük szerint három csoportba sorolhatók: cselekvőképesség nélküliek, részleges cselekvőképességgel rendelkező, illetve teljes cselekvőképességgel rendelkező személyek.
A 14 évet be nem töltött kiskorúak, illetve a bírósági tilalom alatt lévő személyek, kortól függetlenül, nem rendelkeznek cselekvőképességgel.
Az ebbe a kategóriába tartozó személyek jogügyleteit törvényes képviselőik kötik meg, az előbbiek nevében. Ennek ellenére ezek a személyek saját nevükben is köthetnek meg olyan jogügyleteket, amelyeket a törvény külön előír, illetve a javaik megőrzését követő és ugyanakkor kis értékű ügyletekben is rendelkezhetnek (például szokásos javak vásárlása).
Olyan jogügyleteket, amelyeket a kiskorúak saját maguk is megköthetnek, szabály szerint azok képviselője is lebonyolíthat az előbbiek érdekében.
Részleges cselekvőképességről a 14 évet betöltött kiskorú esetében beszélünk.
Az esetükben a jogügyletek megkötése a szülők vagy gyám (tutore) beleegyezésével, illetve a törvény által előírt esetekben a gyámbíróság (instanţa de tutelă) jóváhagyásával történik. Ez utóbbi kitétel eljárási szempontból képez újdonságot, mivelhogy az új Ptk. érvénybe lépése pillanatáig az ilyen jellegű jóváhagyások a polgármesteri hivatalokon belül működő gyámhivatalok hatáskörébe tartoztak.
Ennek ellenére, hasonlóképpen, mint a cselekvőképességgel nem rendelkező személyek esetében, a 14 évet betöltött kiskorú személyek a javaik megőrzését követő vagy igazgató jogügyleteket és ugyanakkor a kis értékű ügyleteket is megvalósíthatják.
Az új Ptk. egy olyan új előírást is tartalmaz, mely szerint megalapozott esetekben a gyámbíróság teljes cselekvőképességet állapíthat meg egy 16 évet betöltött kiskorú részére. Ilyenkor a gyámbíróság köteles a szülőket vagy gyámot kihallgatni, valamint belátása szerint a családi tanács (consiliu de familie) véleményét kikérni.
A teljes cselekvőképesség elnyerése a nagykorúság következménye. A nagykorúság szabály szerint a 18. életév betöltésekor következik be. Ugyanakkor, a törvény szerint, a házasságot kötő kiskorú teljes cselekvőképességet nyer el. Amennyiben az ilyen házasságot bármilyen okból semmisnek nyilvánítják, a jóhiszemű kiskorú házastárs megőrzi teljes cselekvőképességét.
A törvény viszonylagos semmisséggel (nulitate relativă) bünteti azoknak a jogügyleteknek a megkötését, amelyek egy cselekvőképesség nélküli vagy részleges cselekvőképességgel rendelkező személy, vagy a gyám által, a gyámbíróság jóváhagyása nélkül valósulnak meg.
A cselekvőképesség nélküli, vagy részleges cselekvőképességgel rendelkező kiskorú, vagy bírósági tilalom alá helyezett személy saját maga is felvetheti a jogügylet részleges semmisségét, hivatkozva ilyenkor saját állapotára.
A nagykorúságot elért személy a kiskorúsága ideje alatt egyedül, a törvényes képviselő hiányában, vagy annak beleegyezése nélkül kötött jogügyleteket saját maga megerősítheti.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
