2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kilencven év a kórusmozgalom szolgálatában

  • 2011-11-21 17:15:36

  • B.D.

A Romániai Magyar Dalosszövetség 90 éves fennállása alkalmával ünnepi közgyűlést tartottak november 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében (beszámolók és díjkiosztás), majd énekkari hangversenyt szerveztek a magyar operában. Fellépett a szatmárnémeti székesegyház vegyes kara, a marosvásárhelyi Psalmus vegyes kar és a Nagy István Ifjúsági Énekkar, a sepsiszentgyörgyi Cantus firmus vegyes kar, a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa, a Református Kollégium és az Apáczai líceum énekkara.

A Romániai Magyar Dalosszövetség 90 éves fennállása alkalmával ünnepi közgyűlést tartottak november 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében (beszámolók és díjkiosztás), majd énekkari hangversenyt szerveztek a magyar operában. Fellépett a szatmárnémeti székesegyház vegyes kara, a marosvásárhelyi Psalmus vegyes kar és a Nagy István Ifjúsági Énekkar, a sepsiszentgyörgyi Cantus firmus vegyes kar, a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa, a Református Kollégium és az Apáczai líceum énekkara.

A Romániai Magyar Dalosszövetség jogelődjét Brassóban hozták létre, 1921. november 13-án, harminc lelkes kórusvezető munkája eredményeként. Első elnöke Szemlér Ferenc költő-tanár, a brassói római katolikus főgimnázium igazgatója volt. A szövetség az 1867-ben Aradon létrehozott Daláregylet alapszabályzatát vette kiindulópontnak saját statútumának kialakításakor. Az aradi egylet országos karnagya abban az időben Erkel Ferenc volt. 1922-ben a vezetőség Kolozsvárra helyezte át a székhelyét, új elnöke Inczédi-Joksman Ödön ügyvéd lett, főtitkára Tárcza Bertalan zenetanár. A második világháborúig a dalosszövetségbe több mint 200 tagkórus csatlakozott. A második világháború alatt a kórusok nem működtek. 1948 februárjában a szövetség újrakezdte működését. Az ekkor tagként jelentkező 36 énekkar vezetője Nagy István karnagyot választotta elnökül; az alelnöki teendőkkel Jagamas János népzenekutatót, a kolozsvári zeneakadémia (akkor: konzervatórium) oktatóját bízták meg. A főtitkár Kostyák Imre zenetanár, a titkár pedig Benkő András zeneakadémiai oktató lett. Az első kolozsvári országos közgyűlés, a lázas készülődés ellenére – elmaradt: 1949. augusztus 1-jén a szövetséget betiltotta a hatalom. Az énekkarok az egyházak keretében működtek tovább, vagy szakszervezetek, üzemek és művelődési házak keretében. 1994. szeptember 17-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) újra létrehozta a Romániai Magyar Dalosszövetséget. A több mint száz meghívott a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében szavazta meg a szövetség működésének újrakezdését. Elnöknek László Attila sepsiszentgyörgyi karnagyot, zenetanárt választották, aki hat éven át vezette a dalosszövetséget. Az elnöki székben őt Major László székelyudvarhelyi karnagy, zenetanár követte. A jelenlegi vezetőség: Tóth-Guttman Emese elnök, Péter Éva és Kállay-Miklós Tünde alelnökök. Vezetőségi tagok Fórika Éva, Major László, Szabó Zsombor, Kelemen Antal és Jakabffy Tamás karnagyok. Tiszteletbeli elnöke a Kolozsváron élő Guttman Mihály karnagy, aki idén töltötte be 85. életévét. A szövetség a földrajzi régiók alapján szerveződik, a régiók felelősei Arad és Bánát megyében Horváth Tünde, a Partiumban Fejér Kálmán, a Székelyföldön pedig Kovács András. Ezenkívül a következő szakosztályok működnek: iskolai énekoktatás (felelős Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, zenetanár, karnagy); egyházzene (felelősök: Jakabffy Tamás és Sógor Magda karnagy) kórusok (felelős: Guttman Mihály karnagy); fúvószenekarok (felelős: Kelemen Antal). A kolozsvári Szabadságban Guttmann tanár úr nemrég ezt nyilatkozta: „Célkitűzéseink között megemlítem az énekkarok szervezését, illetve ezeknek az énekkari anyaggal (kottával) való ellátását, a kórustalálkozók szervezését, a karnagyképzést és továbbképzést stb. Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében címmel már három kórustalálkozót szerveztünk elemi iskolás kórusoknak. Az elsőt 2008-ban Kolozsváron, aztán 2009-ben Temesváron, 2010-ben Kézdivásárhelyen, 2011-ben pedig Szilágysomlyón. A 2012-est Aradon szeretnénk megtartani. Minden évben megünnepeljük a magyar kultúra napját. 2012-ben először történik meg, hogy két helységben ünnepeljük meg ezt a jeles napot: Kolozsváron és Déván. Tagkórusaink és zenekaraink is szerveznek ilyen jellegű eseményeket vonzáskörükben. A kórustalálkozókat egy-egy régión belül szervezik meg. Nagyon szépek a Nádas menti – a mérai, a magyarvistai, a kisbácsi, a türei, illetve Kolozsváron a kerekdombi református egyházközség által szervezett – énekkari találkozók, kellemes emlékeket hordozok a székelyföldi kórustalálkozókról is. Megemlíteném még a kerek évfordulót vagy más jeles eseményt ünneplő énekkarok rendezvényeit is. Először próbáljuk meg 2012 februárjában Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában megrendezni az első magyar középiskolások énekkari versenyét. Találkozót ugyanis már többször szerveztünk a középiskolásoknak, ám versenyként ez az első.”

A Dalosszövetség évi közgyűlésein dicsérő okleveleket és a velük járó plaketteket nyújtottak át az arra érdemeseknek. A díjakkal emléket állítottak a jeles romániai magyar zenészeknek, karnagyoknak. Létrehozták a Márkos Albert (1914–1981) kolozsvári zeneszerző, karnagy, főiskolai professzorról elnevezett díjat; a népzenekutató, kolozsvári konzervatóriumi tanár Jagamas Jánosról (1913–1997); a XX. századelő Kolozsvárjának jeles orgonistájáról és karnagyáról, Zsizsmann Rezsőről (1885–1941); a zenetörténész, folklórkutató Seprődi Jánosról (1874–1923) és a magyar opera karmesteréről, Rónai Antalról (1906–1996) elnevezett díjakat. A 2011-es díjazottak: Márkos Albert-díj: Nagy Lajos, Szatmárnémeti (laudált: Fejér Kálmán) és Benkő Enikő, Sepsiszentgyörgy (laudált: Gazdag Géza); Jagamas János-díj: Dénes Ildikó, Újszentes (laudált: Fall Ilona); Zsizsmann Rezső-díj: Adorjáni Katalin, Kolozsvár (laudált: Péter Éva), Seprődi János-díj: Demeter József, Szászrégen (laudált: Böjthe Lídia), Rónai Antal-díj: Bitzó János, Újtusnád (laudált: Sándor Árpád) és Sándor Árpád, Csíkszentsimon (laudált: Papp Levente).

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató