A kisebbségi média erősítése közös, európai ügy

Kárpát-medencei szakemberek részvételével tartottak konferenciát a magyar nyelvű kisebbségi média helyzetéről szerdán az Európai Parlamentben. Miután ismertették a felvidéki, vajdasági és kárpátaljai helyzetet, Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese, illetve Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes tv-stúdió vezetője beszélt a romániai tapasztalatokról. Balázs Bence, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) munkatársa a romániai mellett az össz-európai képről is tájékoztatott. 

Sógor Csaba EP-képviselő szerint a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné. Példaként a csíksomlyói búcsút említette, amelyről éveken át egyáltalán nem készült beszámoló, később, bár elkezdtek pár ezer résztvevőről beszélni, mai napig csak óvatos becslések látnak napvilágot, ami a résztvevők számát illeti, holott ez Kelet-Közép-Európa messze legnagyobb zarándoklata. „Az lenne a legfontosabb, hogy mind a többségi, mind a kisebbségi közszolgálati média objektíven és tárgyilagosan tájékoztassa a közvéleményt” – hangsúlyozta.

A képviselő kiemelte, a romániai magyar közösség számára az is fontos, hogy működjenek alapítványok által vagy magánúton finanszírozott magyar nyelvű sajtóorgánumok is, hiszen ez a médiapluralizmus megteremtésének egyik fő pillére. Harmadik prioritásként rámutatott: minél több kisebbségi médiának el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. „Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben is, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk a leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle” – fogalmazott a képviselő. 

Ezt a kérdéskört Maksay Ágnes is érintette előadásában. Ő úgy véli, fontos lenne feliratozni a magyar nyelvű műsorokat a román közösség számára, mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati műsor esetében. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű közszolgálati műsorok egyik nagy problémája, hogy gyakran lehetetlen időpontokban kapnak műsoridőt, amikor az emberek nem televíziót néznek, hanem dolgoznak. Egyébként a romániai magyarok elsősorban a magyar nyelvű közszolgálati médiát nézik, így próbálnak kapcsolódni az anyaországhoz.

Szász Attila a közszolgálati rádiózás helyzete kapcsán az alulfinanszírozottságról beszélt, arról, hogy manapság a műszaki trendek nagyon gyorsan változnak, viszont Romániában nagy problémát jelent, hogy nem jut elegendő anyagi fedezet sem az új fejlesztésekre, sem pedig az alkalmazottak bérére. Meglátása szerint a fogyasztói szokások is gyorsan alakulnak: naprakész online felületre, integrált videótartalomra van szüksége egy rádiónak is. A Marosvásárhelyi Rádió jelenleg reggel 6-tól éjfélig sugároz, de szeretnék 24 órásra bővíteni a műsoridőt. A főszerkesztő-helyettes arra is kitért, hogy egy közszolgálati rádiónak van egy sajátos tevékenysége, hiszen küldetése a közösségszervezés is.

A konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást, sőt, sok helyen a megmaradás zálogai, ezért a média erősítése közös, európai ügy, és támogatásra szorul. A Kárpát-medencei politikusok úgy vélik, a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében kiemelten fontos az anyaország támogatása. (közlemény)