Augusztus 14-én fogadta el a kormány azt a határozatot, amelyben jóváhagyta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás országos stratégiáját (SNAC) a 2024–2030 közötti időszakra, 2050 perspektívájában, valamint a szakterület országos cselekvési tervét, amely intézményi szintű intézkedéseket is tartalmaz az említett időszakra. Ezek az intézkedések támogatják az országot abban, hogy reagálni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra. A kulcsfontosságú dokumentum elfogadásával Románia igazodik a Párizsi megállapodásba és az európai jogszabályokba foglalt kötelezettségekhez. A fő cél a polgárok és a kiszolgáltatott közösségek védelme az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Az aszály, az áradások és a szélsőséges időjárás más jelenségei jelentette kihívásokkal szemben koherens és felelős közpolitikák szükségesek.
A stratégia konkrét célokat és programokat határoz meg, ágazati intézkedésekkel járul hozzá a társadalom, az ország gazdaságának, illetve természeti környezetének dinamikus, integrált és fenntartható alkalmazkodásához, az előre jelzett éghajlati sajátosságokhoz. A cselekvési terv (PNASC) intézkedéseket tartalmaz olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a vízkészletek, erdők, a biológiai sokféleség és ökoszisztéma, a demográfia, közegészségügy és levegőminőség, az oktatás, tudatosítási akciók, kutatás, innováció és digitalizálás, kulturális örökség, mezőgazdaság, energiaszektor, szállításügy, turisztikai és szabadidős tevékenységek, ipar, illetve a biztosításkötés mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás eszköze. A stratégia a természetközeli megoldásokat és az ökoszisztéma-adaptációt támogatja, hangsúlyozza a biológiai sokféleség megőrzésének és az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak a fontosságát a fenntartható fejlődésben.
A dokumentum elfogadása egyben feltétele annak, hogy az ország 466,9 millió eurós hitelt kapjon a Világbanktól, amelyet a katasztrófakockázat-kezelési politikák alkalmazására fordíthat. Ez a pénzügyi támogatás elősegíti majd a szükséges intézkedések foganatosítását, Románia éghajlati kockázatokkal szembeni sebezhetőségének csökkentését és a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazását a különböző szakterületeken.
A kormány augusztus 8-án aktualizálta az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó törvényi előírásokat. Kormányhatározatban módosította az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló 217/2016. számú törvény alkalmazási módszertanának 51/2019-es mellékletét. Korábban, az említett törvényt módosító 49/2024-es jogszabályban meghatározó elemként került be az, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat valamennyi szereplője számára kötelező érvényű az élelmiszer-pazarlás megelőzésére vonatkozó intézkedések bevezetése. Az augusztus 8-án elfogadott kormányhatározat fontos következő lépésként az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére vonatkozó országos stratégia kidolgozását írja elő.
A jogszabály-módosítás célja az élelmiszer-pazarlás 50%-os csökkentése 2030-ig, amit az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési ütemterve is előír, továbbá a gazdasági szereplők felelősségének tudatosítása, az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben való részvételük szükségszerűsége, az adományozás tárgyát képező élelmiszerek mennyiségének növelése, a pazarlás megelőzése és a megelőző intézkedések hatékony irányítása, ellenőrzése az erre a célra létrehozott online felület révén.
A határozat kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy a hulladék semlegesítésének elrendelése előtt az élelmiszer-pazarlás megelőzésére legalább két intézkedést hajtsanak végre. Továbbá kötelezi őket arra is, hogy az illető év március 31-éig feltöltsék az élelmiszer-pazarlás országos megelőzésére és csökkentésére vonatkozó online felületre az előző év január 1. és december 31. közötti időszakára vonatkozó, az élelmiszer-pazarlás éves csökkentési tervét, az ingyenesen átvett élelmiszer mennyiségét (átvevő gazdasági szereplők esetében) és beszámolóikat az ingyenesen átadott élelmiszerek mennyiségéről és értékéről (adományozó gazdasági szereplők esetében). (közlemény)