Környezetvédelem és migráció

Július 21–25. között a Hodos–Venerque Baráti Társaság Bouger Ensemble – Együtt lendületben címmel szervezett tábort, amelyen 30 fiatal és hat oktató vett részt. Az idén a Nyárádmentére tizenegy francia, kilenc lett diák jött el, akiket szintén középiskolások fogadtak. Tavaly a franciaországi település, Lagerdelle sur Leze volt a vendéglátó. A cseretáboroztatást 1999 óta szervezik az Európai Unió Fiatalok lendületben – Youth in Action elnevezésű pályázata támogatásnak köszönhetően. 

A projektfelelős, Balássy András – a Hodos–Venerque Baráti Társaság munkatársa – elmondta: Székelyhodos és Venerque között több mint 25 éves a kapcsolat. A franciák 1990-ben jöttek először Hodosra. A községet, amelyet a Ceuşescu-rendszer faluromboló politikája célba vett, 1989-ben a Médecins sans frontieres szervezet kezdeményezésére vették a franciák pártfogásukba. 1990 után kötötték meg hivatalosan a testvértelepülési szerződést, azóta már történelmet írtak ezen a téren. Így magától értetődő volt, hogy a cseretáboroztatás egyik alappillére a francia település. Az évek során bekapcsolódtak az olaszországi Rivoli, a szlovákiai Komárom, a lettországi Cesvaine, és Andorra diákjai is. A táboroknak minden évben más-más témája volt. Míg tavaly Franciaországban a gasztronómiai különbségekre, az egészséges táplálkozásra helyezték a hangsúlyt, addig idén a Nyárádmentén a fő téma a környezetvédelem volt, ezen belül a Natura 2000 természetvédelmi terület, de nem kerülhették meg a diákok az igen aktuális kérdést, a migrációt sem. 

A tábor egyik témájához kapcsolódóan Kovrig Zoltán, a Nyárád és Kis-Küküllő menti Natura 2000 természetvédelmi terület gondnokságának igazgatója ismertette a környék sajátosságait, védett flóráját, faunáját. Beszéltek arról is, hogy a természetvédelmi terület megléte miként érinti a helyi lakosságot, milyen konfliktusokat okozhat. Arról is szó volt, hogy a nem megfelelő gazdálkodás, a Nyárád szabályozása, a vadkárok milyen hatással lehetnek mind a természetre, mind a humán ökológiai környezetre. Az utóbbiról Falka István, a gondnokság biológusa beszélt. Természetesen kirándulást, terepszemlét is beiktattak a Nyárád mentén, Vármezőn és a Bekecsen. A környezetvédelmi témakört a diákok vegyes csoportokban dolgozzák fel, és zárásként bemutatják saját tapasztalataikat, hozzáadva mindazt, amit a saját környezetükből, ismeretanyagaik alapján hoztak. 

A migrációt többek között érdekes szerepjátékkal közelítették meg a diákok. Szatmári Borbála biológus és Kristály Bíborka ökológus segítségével egy olyan történetet hallgattak végig, majd elemeztek, amelynek szereplői különböző kulturális háttérrel rendelkeznek. A történet végén kiderült az is, hogy egész különleges társadalmi viszonyban vannak egymással. Ennek alapján a karaktereket és a helyzeteket elemezve fény derült arra is, hogy a diákok miként tudják levetkőzni az előítéleteiket, a kultúrafüggő sztereotípiákat, az egymás megítélésében kialakított görcsöket, s ezzel kapcsolatosan interaktív játékokat, beszélgetést is tartottak. 

A táborozók meglátogatták többek között a mikházi kolostort, a római castrum helyszínét, felkerestek kézműveseket, kaszásversenyen vettek részt Székelyhodoson, meghallgattak tudományos-ismeretterjesztő előadásokat, bemutatkoztak a különböző helyi hagyományőrző tánccsoportok és ellátogathattak Jobbágytelkére, Nyárádszentsimonra és Nyárádszentimrére. De bőven volt alkalom bulira, kötetlen ismerkedésre is. 

Balássy András szerint az ilyen jellegű táboroknak a hozadéka csak évek múltán derül ki. Mivel Európa különböző országaiból, eltérő kulturális közegből érkeznek, és kicserélik véleményüket, megismerik egymást a saját otthonukban, a vendégek az élményeket, tapasztalatokat elraktározzák, ettől egy kicsit nyitottabbak, világszemléle-tükben másabbak lesznek majd. 

Jövőben Lettország lesz a cseretáboroztatás helyszíne.